Financial Times: Magyarország több mint egymilliárd eurót veszíthet a Brüsszellel fennálló vita miatt

Magyarország elveszíthet január elsején több mint egymilliárd eurónyi uniós forrást, mert a Brüsszellel fennálló viták akadályozzák az országot, hogy kivonja magát a recesszióból, valamint csökkentik Orbán Viktor esélyét, hogy 2026-ban újraválasszák − írja a Financial Times.

A brit gazdasági lap megjegyzi, hogy az uniós források befagyasztása rosszul érinti Magyarországot, ugyanis kevés mozgástérrel rendelkezik, valamint a költségvetési hiány 2024-ben meghaladhatja a GDP 4,5 százalékát, amely további politikai feszültségeket okoz.

A harmadik negyedévben a magyar gazdaság 0,7 százalékkal csökkent, ami recessziót okozott az autóiparban, valamint az elektronikai és gyógyszeriparban. Brüsszel azonban a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott 6,3 milliárd eurót, amelyből 1,04 milliárdot bukhat el végleg Magyarország, tovább a menedékkérőkkel szembeni hozzáállása miatt naponta egymillió euró támogatástól is elesik, ez a veszteség pedig év végéig elérheti a 200 millió eurót.

Ezenfelül júniusban az Európai Bíróság bírsággal sújtotta Magyarországot a menekültügyi szabályok megsértése, valamint egy korábbi bírósági ítélet figyelmen kívül hagyása miatt. Összesen 19 milliárd euró uniós forrást zároltak.

Brüsszel és az ellenzék kétli, hogy a magyar gazdaság gyors növekedésnek indul

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter december közepén azt nyilatkozta, hogy „nagyon nehéz nem politikai nyomásgyakorlásként” értelmezni a pénzeszközök megvonását, és hozzátette, hogy Budapest lépéseket fog tenni „e diszkriminatív helyzet orvoslása érdekében”.

Az ellenzék azonban az Orbán-kormányt vádolja a gazdaság állapotáért. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt írta: „14 évig korlátlan hatalommal és milliárdos uniós pénzekkel rendelkeztek... Ez a hajó elment. A magyarok nem fognak várni. Elég volt!”

A Financial Times szerint az uniós pénzeket egészen a 2026-os választásokig blokkolhatja az Európai Unió, mert egyik fél sem hajlandó engedni alapvető kérdésekben, mint például a korrupcióellenes intézkedések, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségekkel és a menedékkérőkkel való magyarországi bánásmód.

Brüsszel emellett megkérdőjelezi azt is, hogy Magyarország képes növelni gazdasági teljesítményét, és túlzott optimizmusnak tartja a kormány kilátásait. Január közepéig azonban meg kell állapodniuk, de Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza úgy véli, addig „sok kötélhúzás lesz” a két fél között.

A magyar kormány a 2025-ös költségvetés elfogadásakor több milliárd euró értékű, többnyire uniós finanszírozású beruházásokat törölt, ezért Magyar Péter országjárásba kezdett, és felhívta a figyelmet a kórházak helyzetére, a gyermekvédelmi intézményekre és a vasút állapotára.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a magyar kormány nem képes minden uniós támogatást pótolni. A Financial Timesszal azt közölte, hogy „először a gazdaságot kell rendbe hozni... évek óta válságból válságba botladozunk, Covid, energiaválság, háború, most pedig a német gazdaság gyengesége... Mindannyian tudjuk, hogy hiányoznak az adóbevételek, ezért ezeket újra kell teremtenünk”.

Emiatt a szaktárca vezetője úgy véli, hogy a kormány nem fog túlköltekezni, és a növekedés fellendítésére szánt forrásokat a GDP 0,5 százalékára korlátozza. Nagy Márton azt javasolta, ahelyett, hogy kormányzati forrásokat használnának az élénkítésre, tegyék lehetővé, hogy az emberek magánnyugdíjpénztári megtakarításukat adómentesen használhassák ingatlanvásárlásra vagy felújításra.

A Financial Times azt írja: Orbán Viktor eközben gazdasági semlegességnek elnevezett irányt jelölt ki a magyar gazdaság számára, melyben az ázsiai befektetők tölthetik be a hiányt. Az elmúlt években ugyanis megugrott a kínai befektetések száma Magyarországon, ez azonban nem pótolja teljesen a brüsszeli források hiányát.

2022 előtt az Európai Unió több nagy infrastrukturális projektet is finanszírozott volna Magyarországon, mint például a főváros és a repülőtér között vasúti összeköttetés. Ezzel kapcsolatban mondta azt Vitézy Dávid, hogy „aranykorunk lehetett volna, ha csak ebben az évtizedben több mint 10 milliárd eurót költöttünk volna az ágazatra, de ebből szinte az egészet elvesztettük”. 

„Az uniós finanszírozás fontos része egy magyarországi állami beruházásnak” − közölte Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos a Financial Timesnak adott decemberi interjújában, hozzátéve, hogy „fontos, hogy nyilvánvalóan Magyarország megtegye, ami szükséges ahhoz, hogy a finanszírozás rendelkezésre álljon”.