Öveket becsatolni: egekben a gáz és az olaj ára

Több mint egyéves rekordra emelkedett a földgáz ára a holland energiatőzsdén. Utoljára 2023 novemberében járt 50 euró felett a megawattóránkénti jegyzésár, az egy hónapos szállításra szóló kontraktus árfolyama azonban ismét ezekre a szintekre tért vissza – írja elemzésében az economx.hu. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy január 1-jén a Gazprom bejelentette, leállította az Ukrajnán át Európába irányuló exportot, mert a tranzitszerződések kifutottak, és azokat nem újították meg a háborúban álló felek.

A tőzsdei gázár tavaly februárban volt mélyponton, amikor 30 euró alá bukott a jegyzés, azóta lassú, trendszerű emelkedés jellemző.

A gazdasági portál megjegyzi: becslések szerint az ukrajnai tranzit kiesése évente 6 milliárd dolláros bevételkiesést jelent Oroszországnak. Európának pedig pótolnia kell az emiatt hiányzó gázt. A tőzsdei árakat jelenleg leginkább az európai gáztárolók töltöttsége határozza meg, az előjelek azonban nem a legjobbak: 2021 óta nem csökkent ilyen nagy sebességgel a töltöttség, bár a mostani helyzet egybeesik azzal, hogy a kontinens számos országában fagypont alá esett az éjszakai átlaghőmérséklet. Azonban az európai tárolók átlagos töltöttsége még így is 75 százalékos.

Az Erste csütörtöki elemzése kitért rá, hogy az orosz gáz jelenleg az EU importjának mindössze 15 százalékát teszi ki, aminek egyharmada érkezett Ukrajna felől. Az EU szerint így a hatás minimális lesz, a hiányzó mennyiség alternatív útvonalakon keresztül, például tengeri úton szerezhető be. A Bloomberg összeállítása szerint kizárt, hogy  ezen a télen Európa kifogyjon a földgázból,

Továbbra is alternatíva lehet a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzése, ami azonban drágább azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, így például Magyarországnak is. Jön azonban LNG Oroszországból is, vagyis érkezik orosz gáz Európába, csak más halmazállapotban, más útvonalon, és jóval drágábban.

Drágulás a benzinkutakon

Nemcsak a földgáz, de az olaj ára is emelkedik. Londonban az olajipari részvények, például a BP és a Shell egyenként több mint 1 százalékkal emelkedtek, mivel a nyersolaj árát a kínai gazdaság lassulásának további ösztönzésére vonatkozó várakozások is felhúzták. A vesztes oldalon a hitelezők, köztük a HSBC, a Barclays és a NatWest Group 1-1,5 százalék közötti mértékben estek.

Ennek oka az olajkereslet várható alakulásáról érkező becslések, valamint az amerikai olajkészletek múlt heti csökkenéséről tett jelentés. Az olajkereslet növekedésével szembeni optimizmus Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédét követően erősödött, amiben a globális bizonytalanságok ellenére bizakodását fejezte ki Kína gazdasági fellendülése iránt.

Emellett a kínai feldolgozóipar már a harmadik egymást követő hónapban növelte a teljesítményét, ami szintén fokozta az erős olajkeresletre vonatkozó várakozásokat. Az áremelkedést támogatta az American Petroleum Institute jelentése is, amely szerint az amerikai nyersolajkészletek 1,4 millió hordóval csökkentek a múlt héten, folytatva a csökkenő készletek tendenciáját.

Az európai piacok zárásakor a WTI ára 2,45 százalékkal állt magasabban a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 73,48 dolláron, a Brent ára pedig 2,21 százalékkal ment feljebb, 76,29 dollárra. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Reuters felmérése szerint az olajárak idén 70 dollár körül alakulhatnak.

Mindez nem sok jót jelent a hazai autósoknak, január 2-án a gázolaj jegyzésára a mediterrán tőzsdén 700 dollár/tonna közelébe emelkedett. Ráadásul a hazai üzemanyag-importőröknek forintban ez még többe kerül: a dollár–forint keresztárfolyam csütörtökön 397 körül mozgott.

Ahogy arról az Index is beszámolt: szerdától emelkedett a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árának jövedéki adója is, ami önmagában 6,25 és 5,86 forintos literenkénti drágulást jelent, ez pedig az áfát figyelembe véve a benzin esetében 8, a gázolajnál pedig 7,4 forintos emelkedést hoz.

(Borítókép: Németh Kata / Index)