Sorjáznak az állami ösztönzők, de vajon enyhül-e a lakhatási válság?

2025 jó év lesz, ami többek között a növekvő tranzakciószámban és a mozgósított tőke volumenében is megmutatkozik majd – tolmácsolta a szektor várakozásait az ingatlanpiaci szereplők egyike. Ám hogy pontosan mennyire lesz kiemelkedő az idei év, az egyelőre kérdéses, ugyanis az ingatlanpiacot számos nem organikus tényező is befolyásolja – jelezte a zenga.hu ingatlankereső és -hirdetői portál, amely összegyűjtötte, milyen változásokkal és hatásokkal néz szembe a lakáspiac 2025-ben.

Az Index az elmúlt közel két évben számos alkalommal felhívta a figyelmet a lakhatási válságra. Nemrég pedig a kormány is felismerte azt, és különböző intézkedéseket meghozataláról döntött annak enyhítésére. A 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv számos lakhatást, otthonhoz jutást segítő intézkedést is tartalmaz. Ezekről többek között itt vagy épp itt bővebben beszámoltunk.

Ezermilliárdok érkezhetnek

Egyelőre nehéz megjósolni a pontos összeget, de ezermilliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke a piacra, amennyiben az idén lejáró inflációkövető állampapírokat a befektetők nem újítják meg, hanem ingatlanba fektetik. Hasonlóan hozzájárul a dinamikus növekedéshez az aranyvízum program is, amelynek keretében 10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, ha több százezer euró értékben fektetnek be ingatlanalapba Magyarországon.

Lakás- vagy telekvásárlási célra is fel lehet használni 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a 2024. szeptember 30-i önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig. Arra viszont figyelni kell, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön. Hogy ez az intézkedés mennyire fogja ösztönözni az ingatlanvásárlókat, azt nehéz megbecsülni, mivel a nyugdíjpénztári adatok szerint egy átlagos nyugdíjpénztári tag másfél-két millió forintos összeggel számolhat.

A lakáshitelpiac is ösztönzőket kap

Életbe lépnek olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül, hanem a hitelpiacon keresztül hatnak az ingatlaneladásokra.

Ilyen az 5 százalékos lakáshitel-THM-plafon, amelyet a fiatalok első, zöld lakásra kaphatnak. A részletszabályok szerint az ingatlannak A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kWh/m2/év primerenergia-igényűnek kell lennie, a bruttó négyzetméterárnak pedig 1,2 millió forint alattinak. A zenga.hu adatbázisa szerint a budapesti ingatlanok közül nem, de a vidékiek körében akadnak, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

A lakáshitel-felvételt is támogatja a munkáshitel bevezetése, amelynek lényege, hogy 4 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 17 és 26 év közötti fiatalok, akik legalább 3 hónapja folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, heti munkaidejük legalább húsz óra, nem rendelkeznek érvényes tanulói jogviszonnyal vagy diplomával, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.

A 5000 lakos alatti településeken történő lakásvásárlást pedig a vidéki otthonfelújítási program ösztönözheti. Ennek keretében energiakorszerűsítési beruházásokra kérhető támogatás legfeljebb 3 millió forint erejéig.

A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútorokra vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.

Változások az albérletárakban

Az albérletpiacra hatással lehet az Airbnb-szolgáltatások szigorítását előíró jogszabály-módosítás, aminek következtében a befektetőknek a jövőben nem feltétlenül éri majd meg rövid távú lakáskiadás céljából vásárolni ingatlant. A népszerű településeken ugyanis szobánként 150 ezer forint az éves adó mértéke. Hosszú távon közvetve befolyásolhatja a piacot a kormányzat gazdasági akciótervének kollégium- és bérlakásépítésre vonatkozó programja is, amire 200 milliárd forintot biztosít az állam. A két intézkedés célja, hogy csökkentse az albérletdíjakat.

Az adatbázisunkban megtalálható kiadó lakások országos átlagos bérleti díja az év végén megközelíti a 250 ezer forintot, míg egy garzonért átlagosan 180 ezer forintot kérnek a tulajdonosok havonta. Budapesten év végén átlagosan 330 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, és a fővárosi garzonok átlagos bérleti díja is átlépte a 200 ezer forintot. A belső kerületekben pedig még ennél is pár tízezer forinttal magasabb árral kell kalkulálni jelenleg

– mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)