Szakemberek figyelmeztetnek: az egészségre is káros a szabályozási katyvasz

Ahogy arról az Index több alkalommal is beszámolt: tovább zajlik a nagy dohányipari átállás. Idén is ennek jegyében telt a lapunk részvételével zajló londoni E-cigarette summit. A dohányipari szereplők és a területet kutató szakértők motivációja egyértelmű: a hagyományos cigarettáról az egészségre kevésbé ártalmas alternatívákra történő átállás.

Leírva jól hangzik, és a termékcsere mögött is rendkívül egyszerű logika áll: bár az új hullámos termékek szintén károsak az egészségre, de jóval kevésbé, mint a hagyományos cigi – ezért is hívják őket ártalomcsökkentett dohánytermékeknek (angolul tobacco harm reduction).

Az elhibázott intézkedések azonban könnyen kontraproduktivitásba csaphatnak át, ami legfőképp a feketepiac felvirágzásában ölt testet. Hoztunk erre korábban példát Ausztráliából és Franciaországból, de bemutattuk, hogy a magyar szabályozás miként erősítheti az illegális dohánykereskedelmet.

A kulcs a füst hiánya

A szakértők, valamint a döntéshozók – nemzeti kormányok, Európai Unió, Egészségügyi Világszervezet (WHO) – között azonban ha nem is szakadék, de jelentős távolság van. Az ártalomcsökkentést támogató szakértők minden eszközt bevetve próbálják megvilágítani a döntéshozók előtt az innovatív megközelítés felé haladó utat.

Az ártalomcsökkentés lehetőségeit kutató szakértők és az egészségügyi szakemberek épp ezért igyekeznek minden lehetséges fórumon felhívni a döntéshozók, illetve a lakosság figyelmét az ártalomcsökkentett alternatívák egészségre kevésbé káros hatásaira, amelyek kulcsa a füst hiánya. Ezáltal jelentősen csökkenthető a dohányzással összefüggő daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.

Egy cigaretta hetvenezer kémiai vegyületet tartalmaz, ezek közül mintegy hetven rákkeltő, emellett számos vegyület okoz légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedést. Ugyanakkor egy hevített terméket, valamint nikotinpárnát használónak jóval kevesebb kémiai elemmel kell szembenéznie.

Egészségre is károsak lehetnek a szabályozási visszásságok

Svédország egy saját találmánnyal, a snüsszel füstölte ki a füstölőket, vagyis szorította vissza a hagyományos cigaretta használatát – a svéd felnőtt lakosság kicsivel több mint 5 százaléka használ még hagyományos, égéssel járó termékeket, például cigizik. Egy ország hivatalosan akkor mondhatja magát füstmentesnek, ha lakosságarányosan 5 százalék alá szorítja a napi szintű füstölést – az északi állam lehet az első, amely eléri ezt a mérföldkövet. Bár – amellett, hogy szintén káros az egészségre – a hagyományos dohányzáshoz viszonyított pozitív hatásait több tanulmány, illetve orvosi szakvélemény is alátámasztja, ennek ellenére a snüssz Európai Unión belüli forgalmazása tiltott, ezalól kizárólag Svédország jelent kivételt. Azonban a svédek nem álltak le az innovációval, megalkották a snüssz továbbfejlesztett változatát, a már dohányt sem tartalmazó nikotinpárnát, ami elérhető az EU számos országában.

Egy másik példa, amely jól szemlélteti a szakértők és döntéshozók közötti távolságot, a nikotin körüli nézetkülönbség.

A WHO, valamint az orvostársadalom tagjainak egy része is úgy vélekedik, hogy a nikotin felelős a dohányzás miatt kialakuló daganatos megbetegedésekért. Szakértők azonban arra mutatnak rá, hogy a dohányzás által okozott halálesetekért nem a nikotin, hanem a füst tehető felelőssé. Mindez nem új keletű megállapítás, az elmúlt évtizedekben azonban nem kapott kellő súlyt a dohányzás okozta ártalmakról való kommunikációban.

A szabályozás körüli is akad bőven anomália. A londoni konferencián elhangzott, hogy a brit törvények az ártalomcsökkentett kategóriát erősítő e-cigaretták egyes ízesítéseit – emellett a termék megjelenését és forgalmazását – is korlátoznák, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a felhasználók a „kevésbé jó élmény” miatt visszatérnek a hagyományos dohányzáshoz. Ez azért is különösen fontos, mert

Egy-egy ilyen lépés pedig ezt a folyamatot gátolhatja, rosszabb esetben vissza is fordíthatja.

Hasonló intézkedés az EU ízesítési tilalma a dohányhevítéses termékek esetében, ennek hatását hazánkban a következő hónapokban fogják érezni a fogyasztók, amikor eltűnnek a trafikok polcairól a dohányalapú ízesített hevítőrudak, ugyanakkor a nem dohányból, hanem más, például rooibosból készült verzióknál továbbra is megtalálhatóak lesznek a különböző ízek.

Arra is rámutattak, hogy az e-cigi a nikotinpótló terápiáknál is hatékonyabb alternatíva a dohányzásról való leszokásra, és bár ekörül is számos tévhit kering, nincs bizonyíték arra nézve, hogy az e-cigi hasonló mértékben káros lenne, mint hagyományos társa. Ellenkezőjéről azonban számos tanulmány készült.

„A félrevezető információk hitelességi válságot okozhatnak, és akadályozhatják az ártalomcsökkentő megközelítéseket” – mondta Nicola Lindson, az Oxfordi Egyetem Evidenciaalapú Orvoslási Központjának tudományos főmunkatársa, aki rámutatott egy felmérés azon eredményére, miszerint

Felhívták a figyelmet a hagyományos és új hullámos termékek egyidejű használatának csökkentésére. Továbbá óva intettek a túl szigorú, egyben rosszul célzott szabályozástól. Utóbbira jó példa az Egyesült Államok, ahol félő, hogy az ízesítési korlátozások, valamint az adóemelések növelik a dohányzás arányát, tekintve, hogy a dohánytermékeket fogyasztók az olcsóbb alternatívákat keresik.

Az USA-ban végzett kutatások szerint a szabályozásoknak kiegyensúlyozottnak kell lenniük, hogy megőrizzék az ártalomcsökkentett termékek előnyeit. Ennek egyik fő mozgatórugója az árazás. Fontos az e-cigaretta és társai megfizethetőségének biztosítása annak érdekében, hogy a dohányosok az árszabás miatt ne kényszerüljenek vissza a hagyományos cigarettára.

Felhívták a figyelmet a fenntarthatóságra is, hogy a hevítéses, illetve e-cigaretta-eszközökből, valamint a nikotinpárnákat tartalmazó műanyag dobozból minél többet újrahasznosítsanak, vagyis a környezet terhelése helyett visszakerüljenek a körforgásos gazdaságba.

Elhamarkodott következtetések helyett kutatásokon alapuló tények

A kutatások egyértelművé teszik tehát, hogy a nikotintermékek szabályozása rendkívül összetett népegészségügyi kérdés, amelynél elengedhetetlen a tudományos bizonyítékokon alapuló, körültekintő megközelítés.

Az ártalomcsökkentés mint fő szereplő létfontosságú a sikeres stratégiában. A szakemberek, tudósok hangsúlyozzák,

A globális adatok azt mutatják, hogy míg a napi dohányzás csökken, a nem napi dohányzás növekszik, ami összetettebb népegészségügyi kihívást jelent.

A konferencia legfontosabb üzenete, hogy az elérni kívánt ártalomcsökkentési törekvések sikere a tudományos bizonyítékokon alapuló, rugalmas és humánus megközelítésen múlik. A szakemberek rámutattak, hogy a politikai döntéseknek mindig megbízható kutatási eredményekre kell támaszkodniuk, nem pedig félelemre vagy elhamarkodott következtetésekre. A globális koordináció és a célzott beavatkozások kulcsfontosságúak a dohányzás visszaszorításában.

A cél nem csupán a dohányzás visszaszorítása, hanem egy valóban egészségesebb társadalom kialakítása, amelyben az embereknek valós és biztonságos alternatívák állnak rendelkezésükre a dohányzásról való leszokáshoz.

(Borítókép:  BSIP / UIG / Getty Images)