Mi van a füst mögött? A szabályozás és a tudomány csatája a dohányiparban

Szemtanúi vagyunk annak, hogy hogyan alakul át a dohányipar: a trafikokban egyre több, a hagyományos cigarettától eltérő termék található, ami egyértelműen mutatja a dohányipari szereplők és a területet kutató szakértők célját: a nikotinfogyasztók minél szélesebb körét szeretnék a hagyományos cigarettától az egészségre potenciálisan kevésbé ártalmas alternatívák felé terelni. A termékcsere mögött rendkívül egyszerű logika áll: bár az új hullámos termékek szintén tartalmaznak nikotint, így okozhatnak függőséget, de jóval kevesebb káros anyagot tartalmaznak, mint a hagyományos cigi.

Ezen termékek közös jellemzője, hogy füstmentesek, így nem alakulnak ki azok az égés során keletkező káros anyagok, amelyek a hagyományos cigarettázás esetében a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentik.

Hatásos, de nehezített pályán mozog

Az ártalomcsökkentett nikotinfogyasztás egyik útja az elektromos cigaretta. Brit kutatások arra jutottak, hogy az e-cigi hatásosabb eszköze a dohányzásról való leszokásnak, mint például a nikotinpótló terápiák.

Egy brit tanulmány szerint a cigarettáról való leszokás során a fogyasztók 80 százaléka használ elektromos cigarettát. Hangsúlyozták, hogy a 2 évig tartó felmérés azt az eredményt hozta, hogy – egyes vélekedésekkel ellentétben – a használat során nem észleltek komolyabb egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor a hosszú távú használatnak lehetnek káros hatásai, ám mindez töredéke a hagyományos cigaretta jelentette kockázatoknak.

Ma már az is tudható, hogy még az ártalomcsökkentett termékek között is van minimális különbség, ugyanis míg az e-cigaretta 95, addig a nikotinpárna 99 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint egy hagyományos cigi. Az Index árakat firtató kérdésére az iparág szereplői azt is elárulták, hogy a gyártók egyöntetű célja, hogy az alternatív termékek a hagyományos cigarettával megegyező vagy az alatti áron legyenek elérhetők a trafikokban, ezzel is segítve az átállást a füstmentes termékekre és a feketekereskedelem visszaszorítását – erről később még lesz szó.

Komoly félreértéseket kell kezelni

Jelenleg még mindig több mint 1 milliárd ember dohányzik világszerte, és bár számuk csökkenő tendenciát mutat, a folyamat nem elég gyors. A cigarettázás káros hatásai ugyan ismertek, de a füstmentes termékek potenciális előnyeit sok esetben figyelmen kívül hagyják a fogyasztók.

Márpedig a dohányipar átalakulása nem csupán egy vállalati stratégia, hanem globális kérdés, amely emberek millióinak egészségét érinti. A kormányok, a tudományos közösség és az ipar együttműködése döntő szerepet játszik abban, hogy a dohányzás okozta ártalmak minimalizálhatók legyenek. Ebben az összedolgozásban azonban egyelőre jelentős, az egészséget is veszélyeztethető félreértések nehezítik az előrehaladást.

A szakértők és a szabályozók közötti diskurzus egyik legfontosabb kérdése a progresszív szabályozás, amely lehetőséget biztosítana az ártalomcsökkentett termékek szélesebb elterjedésének.

A szakértők szerint a hatékony szabályozás négy fő pillérre épül:

• Bizonyítékokon alapuló szabályozás: az alternatív dohánytermékek szabályozásának a termékek ártalomcsökkentésén kell alapulnia.
• Felnőtt fogyasztók tájékoztatása: a dohányosoknak meg kell ismerniük a kevésbé ártalmas alternatívákat.
• Magas minőségi és biztonsági követelmények: a termékeknek szigorú biztonsági és minőségi előírásoknak kell megfelelniük.
• Hatékony végrehajtás: a szabályozások betartását szigorúan ellenőrizni kell.

Eltérő nemzetközi példák

Számos országban már bevezették a progresszív szabályozást, amelynek eredményei biztatóak:

• Új-Zéland: a kormány elismeri a dohánymentes termékek szerepét, a dohányzás 55 százalékkal csökkent az országban.
• Egyesült Királyság: a kormány támogatja az e-cigarettát mint a dohányzásról való leszokás eszközét, ezzel 32 százalékos csökkenést eredményezve.
• Japán: a hevített dohánytermékek dominálnak, aminek hatására drasztikusan csökkent a cigarettafogyasztás.

Ezzel szemben Ausztrália, ahol az e-cigarettához csak orvosi recepttel lehet hozzájutni, nem tapasztalt csökkenést a dohányzás mértékében.

A szigorú tiltások tehát nem szüntetik meg a keresletet, ráadásul hozzájárulnak az illegális piac növekedéséhez. A feketepiac veszélyt jelent a fogyasztókra, hiszen ezek a termékek nem esnek át minőségi ellenőrzésen, és gyakran könnyebben elérhetőek a kiskorúak számára is.

Fontmilliókat fektetnek az átállásba

A füstmentes világ érdekében a nagy dohánygyártók újrakalibrálták termelésüket, működésüket, óriási összegeket fektetve az ártalomcsökkentett termékek fejlesztésébe. Jó példa erre a British American Tobacco (BAT), amely 30 millió font (14,6 milliárd forint) értékű új innovációs részleget nyitott southamptoni kutatóközpontjában. Ez mérföldkövet jelent a vállalat átalakulásában az ártalomcsökkentett termékek irányába.

(Borítókép: Shutterstock)