Ítéletet mondanak Magyarországról, a háttérben most már Varga Mihály mozgatja a szálakat

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly úgy döntött, hogy március 4-től Varga Mihályt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Kedden pedig az új jegybankelnöki korszak első Monetáris Tanács ülése következik. A volt pénzügyminiszter azonban nem árult zsákbamacskát, ahogy elfoglalta hivatalát, egyértelmű kommunikációt küldött a gazdaságnak,

A legnagyobb ellensége az infláció, minden erejével ez ellen küzd majd a Szabadság téren. A jegybanki törvényben nem rögzített feladatokat, ami nem kapcsolódik szorosan az MNB működéséhez, redukálják. Érdemes felidézni, ahogy Varga Mihály elfoglalta a hivatalát, és az első hivatalos kommunikációját, amellyel párhuzamosan öt hónapos csúcsra jutott a forint az euróval szemben. A forint erősödésében komoly szerepet játszott, hogy átvette a stafétabotot.

Nem lesz meglepetés?

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek a mai Monetáris Tanács ülése előtt azt hangsúlyozta, hogy a mostani kamatdöntést talán egy mondattal lehetne előrejelezni, hogy semmi nem szólt a kamatok csökkentése mellett, így az alapkamat változatlan marad. A kamatdöntő ülésen nem az lesz tehát a kérdés, hogy csökken-e az irányadó kamat – erre az inflációs folyamatokra való tekintettel vélhetően az idén már nem látunk példát –, sokkal inkább az, hogy hogyan alakul a jegybanki kommunikáció.

A központi bank új vezetésének az első kamatdöntő ülése egy olyan környezetben történik, amikor az infláció ismét érdemben a jegybanki cél felett és élénkülőben van, a várakozások pedig magasak. Az elemző kiemelte, a magas infláció csökkenti a keresetek vásárlóerejét, csökkenti a fogyasztást és a GDP-t – ráadásul az MNB inflációs céljától távol vagyunk, és egyelőre nem is látszik annak elérése még akkor sem, ha bázishatások miatt az infláció némileg lassul.

A fő kérdés lassan nem az, hogy csökkenti-e az MNB az irányadó rátát, hanem hogy emeli-e. Ennek lehetősége Virág Barnabástól a legutóbbi kamatdöntő ülésen már elhangzott, de azért még nem ez volt a kommunikáció lényege. Várakozásaim szerint az új vezetés bár a kamatokat (egyelőre) nem fogja emelni, de erős üzenetet küldhet a piacnak – egyrészt a saját hitelességének fokozása, másrészt a piaci helyzet javítása érdekében. Kamatemelés akkor jöhet, ha az infláció a későbbiekben is növekszik, és nem utal jel arra, hogy legalább középtávon a jegybank inflációs célja felé tartson

– mondta az Indexnek a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor szerint az alappálya azonban egyelőre az, hogy az alapkamat az idei év végéig (és még tovább) változatlan marad.

A kamatcsökkentést az infláció nem teszi lehetővé, sőt a nemzetközi monetáris politikai környezet sem támogatja: a Fednek egyelőre nem sürgős a lazítás, az EKB monetáris politikája a vártnál szigorúbb lehet a kormányzati kiadások növelésének inflatórikus hatása miatt, az effektív korlátot jelentő lengyel alapkamat pedig egyelőre vélhetően szintén nem csökkent a viszonylag magas infláció miatt.

A kamatemelés elkerülését segíthetik a bázishatások (egyes szolgáltatások magas inflációja a visszatekintő árazás miatt), a viszonylag erősebb forintárfolyam, illetve jó esetben a kormányzati beavatkozások – az utóbbinál még nem látjuk, hogy ezek mennyire lesznek vagy nem lesznek sikeresek.

Ugyanakkor az adócsökkentések az infláció szempontjából kockázatot is jelentenek, hiszen a kereslet növelésén keresztül felfelé hajthatják az árakat. Végezetül Regős Gábor kiemelte, hogy a fent felsorolt tényezők tehát egy meglehetősen összetett képet vázolnak fel az infláció várható alakulásáról. A pénzromlás az idén várhatóan 5 százalék felett alakul, ami azt jelenti, hogy a jegybanknak van tennivalója az infláció leküzdése érdekében.

Jöhet a szigor?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek szintén arra jutott, hogy a következő kamatdöntő ülésen, amely már Varga Mihály jegybankelnök vezetésével zajlik, várhatóan nem változnak a kamatok, így az irányadó ráta 6,50 százalékon marad. „Meglátásom szerint ráadásul aligha tervezhet az új összetételű Monetáris Tanács a közeljövőben kamatcsökkentést, mivel az általánosan romló inflációs helyzet miatt a piaci környezet továbbra is kihívásokkal teli.”

Az infláció februárban 5,6 százalékra emelkedett, minden elemzői várakozásra rácáfolva. Elsősorban az élelmiszer- és szolgáltatásárak növekedése miatt kúszik felfelé a mutató, ami azonban így a fogyasztói bizalom csökkenéséhez és az érzékelt infláció és az inflációs várakozások trendszerű emelkedéséhez vezet. Mint ismert, a kormányzat már hozott is intézkedéseket az infláció csökkentése érdekében, azonban meglátásom szerint ezek hatékonysága, rövid távú hatása a hivatalos inflációs mutatóra még kérdéses.

Hosszabb távon persze lehet, hogy segít letörni az érzékelt inflációt és horgonyozni az inflációs várakozásokat. Azonban mire ez érzékelhető lesz, addig hosszú hónapok telhetnek el. Éppen ezért a jegybank biztosan kivár még a következő hónapokban, hogy mérleget tudjon vonni az intézkedés kapcsán.

Virovácz Péter azt is kiemelte, hogy a piaci szereplők jelenleg azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a jegybank következő lépése a kamatemelés lesz. Azonban pont a friss intézkedések hatásaira várva aligha gondolom, hogy a jegybank rövid távon valós forgatókönyvként számoljon egy kamatemeléssel. Bár a piaci kockázatvállalási hajlandóság, különösen a forinttal szemben, javult,

Az inflációs kilátások mellett ugyanis a hozamkörnyezet is jelentősen emelkedett. A lengyel tízéves állampapírral szembeni felárunk 50 bázisponttal ugrott meg.

• Ez egyrészt a hazai inflációs sztorinak tudható be,
• másrészt azonban az új költségvetési intézkedések büdzsére gyakorolt hosszú távú hatását tükrözheti.

„A piacok egyértelműen kockázatot látnak benne, és a jegybank sem hunyhat szemet a tartósan lazább költségvetési politika többletinflációs hatása felett. Mindezek alapján a jegybanki óvatosság továbbra is indokoltnak tűnik” – összegezte Virovácz Péter. Az ING jelenleg az alapkamat változatlanul tartásával számol 2025-ben.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne bármilyen egyéb változás, mondjuk az év második felében. „Az év hátralévő részében ugyanis a jelenlegi közel 10 ezer milliárd forintos bankrendszeri többletlikviditás közel 30 százaléka szivároghat el a rendszerből, zömmel a jegybankmérlegből kieső korábbi eszközök lejárata miatt.”

Az ING vezető elemzője szerint ebben a helyzetben még a változatlanul tartott kamatok mellett is jelentős mennyiségi szigorítás valósulna meg itthon, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a bankközi kamatokra. Könnyen lehet, hogy ezt ellensúlyozandó, az MNB végül (régi) új eszközök bevezetésével visszapumpálja a kieső likviditás egy jelentős részét (mondjuk az NHP/NKP/állampapír-vásárlás valamiféle zöldreinkarnációjával) az év második felében.

(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)