Gerzson
4 °C
8 °C

Gattyán György pert nyert az adóhivatallal szemben

2016.06.02. 07:07

Megnyerte évek óta zajló perét a NAV-val szemben Gattyán György cége, Docler Holding – közölte a cég az Indexszel. Ezzel a magyar történelem valószínűleg legnagyobb adóügyi pere zárult le, amiben az adóhatóság úgy 50-60 milliárd forintnyi áfát és büntetést igényelt a cégtől, és ennél valamivel több vagyont már zárolt is az eljárás során. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerdai jogerős döntésével megszüntette a NAV határozatát, ami alapján pénzt követelt a Gattyánéktól, és kimondta:

  • a NAV nem használhatta volna azokat a bizonyítékokat, amik alapján adócsalással vádolta Gattyán cégét;
  • de még e bizonyítékok alapján sem mondható ki, hogy Gattyán cége bármilyen adószabályt megszegett volna.

A per röviden arról szólt, hogy vajon áfát csalt-e a Docler Holdinghoz tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) azzal, hogy egy portugál cégnek adta licencszerződéssel a LiveJasmin, a világ egyik legnépszerűbb erotikus weboldalának a know-how-ját és üzemeltetését. A weboldalt, amit Gattyán cége hozott létre és üzemeltetett egy darabig, 2009-től egy portugál cég, a Lalib üzemeltette, miközben alvállalkozóként több Docler-cég dolgozott az oldalon, a fejlesztéstől az ügyfélszolgálatig. Ahhoz viszont, hogy megértsük az egész történetet, még egy kicsit vissza kell menni az időben.

Gattyán cége ellen 2012 óta zajlik egy nyomozás költségvetési csalás miatt, amit, mint kiderült, két év titkos adatgyűjtés is megelőzött, amelynek során lehallgatták a dolgozók telefonjait és elolvasták az emailjeit. 2012-ben aztán végül hivatalosan is nyomozás indult, amiben amúgy még azóta sem gyanúsítottak meg senkit semmivel, és a Docler vezetői azt sem tudják igazából, hogy miért indult a titkos lehallgatás.

Mindenesetre 2012-ben egy nagy házkutatással elindult a nyomozás, amelynek során levelezéseket és adatokat foglaltak le, valamint zárolták a WML tulajdonában lévő ingatlanokat, például az Andrássy úton lévő épületet, amiben az Il Bacio di Stile üzlet üzemelt.

A nyomozás során begyűjtött adatokat, levelezéseket és beszélgetéseket a NAV nyomozó részlege átadta az adót behajtó közigazgatási részlegnek, ami ezeket elemezve arra jutott, hogy mivel a LiveJasmin működésével kapcsolatos döntések egy jó részét igazából Gattyán György és a Magyarországon működő WML hozza, ezért az oldal üzemeltetője.

A portugál Lalib a NAV szerint csak egy amolyan strómancég volt, amit arra használ az üzletember, hogy ne Magyarországon fizessen áfát, 

hanem Portugáliában, ahol akkor éppen 4-5 százalékponttal alacsonyabb volt az áfakulcs, mint itthon. A NAV úgy látta, hogy a LiveJasmint igazából itthonról igazgatják, ezért itthon kellene áfát fizetni utána, nem Portugáliában. A nyomozás során begyűjtött adatokat felhasználva a NAV közigazgatási eljárást indított a WML ellen, amiben a befizetetlen áfát követelte a cégtől.

A NAV első határozata a 2009 és 2011 közötti időszakra vonatkozott, ez alapján 11 milliárd forint áfát és 10 milliárd büntetést követeltek Gattyán cégétől. Elindult azonban a vizsgálódás a 2011 utáni időszakokkal kapcsolatban is, így a mai napig úgy 50-60 milliárd forint áfa ügyében vizsgálódott a NAV.

Ki hova fizet mit?

A Docler Holding, a WML tulajdonosa megtámadta a NAV határozatát a bíróságon, mondván, hogy semmi törvénytelen nincs abban , amit ők csinálnak. Egyrészt a Lalib nem egy postafiókra bejegyzett kamucég, hanem egy irodákkal, dolgozókkal, szerverekkel rendelkező vállalkozás (volt, azóta, részben a NAV vizsgálat miatt megszűnt), ami nem volt a Docler tulajdonában. Ráadásul a Lalib az oldal know-how-jáért licencdíjat fizetett Gattyán magyar cégének, ami után a WML Magyarországon fizetett társasági adót.

Hogy csal, aki csal?

Valahol érthető, hogy a NAV rászállt egy techcégre, ami ide-oda kötözget licenc-szerződéseket határokon át, amikor a világ államainak éppen az az egyik legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják elérni, hogy a Facebookhoz és Google-höz hasonló techcégek rendesen adózzanak. Ezek viszont nem azt csinálják, amivel a NAV szerint Gattyán cége csinált (a bíróság szerint viszont nem). Amelyik techcég ugyanis adót akar megspórolni magának, az

nem az áfával, hanem a társasági adóval próbál trükközni.

Ezt úgy oldják meg, hogy létrehoznak egy fiókcéget egy alacsonyan adózó helyen, mondjuk Írországban, amelyik céggel minden másik országban licencszerződéseket kötnek a cég helyi lerakatai, hogy aztán a licencdíjat utalják Írországba, és ez után alig fizessenek társasági adót. A LiveJasmin licencdíját Magyarországra utalta az oldal üzemeltetője, az után Magyarországon fizetett társasági adót. 

A Docler magyarázata szerint a LiveJasmin nagyjából úgy működött, mint egy McDonald's étterem: magát az oldalt Gattyán cége találta ki, hozta létre, fejlesztette ki, fejlesztette tovább, és kezelt sok más dolgot, ahogy egy Mekiben is a menütől a reklámokig és a dolgozók pólójának színéig a McDonald's amerikai központja dönt. Az éttermet viszont a franchise-partner üzemelteti, amiért licencdíjat fizet az amerikai központnak, áfát pedig ő maga fizet. Ez volt a Lalibnál is, ami üzemeltette az oldalt, összefogta a különböző alvállalkozókat az online fizetést intéző cégtől a fejlesztőkig, ami után licencdíjat fizetett a WML-nek, áfát ugyanakkor Portugáliában fizetett, mert ott működött. A Docler szerint

ezek után azt kérni, hogy ez a portugál cég tevékenysége után magyar áfát fizessen olyan, mintha a magyar McDonald'snak Amerikában kellene adóznia,

mert az összes döntést, hogy hogyan néz ki és mit ad el az üzlet, nem Magyarországon hozzák, hanem Amerikában.

Két bíróság is döntött

Az ügyben a magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kért az Európai Bíróságtól, vagyis nagyjából kikérte az EU-s bírók véleményét, hogy megsérti-e az uniós áfa irányelvet, ahogy a LiveJasmin oldalt működteti a Lalib és a Gattyán cége. Az Európai Bíróság pedig még tavaly decemberben kimondta, hogy nem.

Mivel a portugál Lalib egy „letelepedett cég”, vagyis nem egy amolyan fiókcég, mint amilyeneket Panamában vagy a Seychelles-szigeteken szoktak kötni, hanem egy rendes, működő cég, ezért az, hogy licencszerződéssel ez a cég üzemeltet egy honlapot, amit amúgy egy magyar cég fejlesztett ki, és amihez ez a cég egy csomó szolgáltatást nyújt, teljesen rendben van. Ha erről NAV megkérdezte volna a portugál adóhivatalt, ahogy amúgy kellene ilyen esetekben, akkor ez ki is derült volna, mint ahogy a Lalib működését az uniós eljárásban a portugál állam igazolta is.

A Fővárosi Közigazgatási Bíróság ez alapján döntött arról, hogy megszünteti a NAV határozatát, amiben 2009 és 2011 közötti áfát követel a Gattyán György cégétől. A magyar bíróság azt is megállapította, hogy 

nem volt rendben, hogy a NAV egy bűnügyi nyomozásban megszerzett titkos adatokat használt fel a közigazgatási eljárásában,

ehhez ugyanis még akkor sincs joga a NAV-nak, ha a hatóság nyomozó szerve gyűjtötte be a bizonyítékokat. Ezért arra kötelezi a NAV-ot, hogy új eljárást kezdjen, amiben nem használhatja fel azokat a bizonyítékokat, amik alapján elindította az eljárást. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy még ezek az adatok, vagyis a vállalati döntésekről szóló emailek és telefonok sem bizonyítják azt, hogy a WML adót csalt volna.

A NAV a 2012-re vonatkozó eljárását – valószínűleg részben a per miatt – szüneteltette, ezután viszont újra kell majd gondolnia, hogy mi alapján követel nem befizetett áfát a WebMindlIcensestől. Azt viszont a Gattyánék nem tudják, hogy mi lesz ezután, például hogy visszakapják-e azt a vagyont, amit a NAV az ügy miatt zárolt. Hogy a nyomozás során lefoglalt dolgokkal, például az Andrássy utcai ingatlannal mi lesz, azt pedig végképp nem tudni, mert a cég elleni nyomozás még mindig tart. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!