Az Y-generáció nem akar robotolni

Élvezetes és kevés munkával szeretnének sokat keresni a fiatalok. A Deloitte nyolc kelet-közép európai tagállamban végzett egy kutatást 2426 fiatal részvételével, akik az országok legjobbnak tartott egyetemein tanulnak.

Fotó: Bloomberg

A megkérdezettek 61 százaléka valamilyen gazdasági területen tanul vagy tanult egészen kicsivel ez előttig, 12 százalékuk jogász, a többi meg minden más. A kutatásban azt próbálták felmérni, hogy „a legjobbak legjobbjainak” vagyis a Deloitte és más hasonló cégek potenciális dolgozóinak milyen elvárásai vannak a munkaerőpiaccal és saját magukkal szemben.

Ami magyar oldalról a legérdekesebb, az az, hogy mit tartanak a legfontosabb faktornak a munkaválasztásnál. Egy éve még a legfontosabb szempont az volt, hogy mennyi a fizetés, a válaszadók 22 százaléka tartotta ezt első számúnak. Idén viszont ez hajszálnyival, de a második helyre szorult.

Ez két évvel ezelőtt még csak a negyedik legfontosabb szempont volt.

Gion Gábor, a Deloitte elnök vezérigazgatója szerint ez azért van, mert biztonságosabb a gazdasági környezet, a pályakezdők, legalábbis a legjobban képzettek könnyebben találnak jól fizető munkát ezért felértékelődik az, hogy milyen a munka jellege.

Szőcs László, a Diageo nevű service center cég HR vezetője szerint az y generációnak nincs is a fejében a biztonság, jól akarják érezni magukat a munkahelyükön és kerülni akarják a rutinszerű futószalag munkákat. Ezért mindenki, még az amúgy elég mechanikus feladatokat ellátó szolgáltató központok is azzal tudnak versenyezni a tehetségekért, ha megpróbálnak kreatívabb, nagyobb felelősséggel és mozgástérrel járó feladatokat Magyarországra hozni.

Az is igaz persze, hogy a megkérdezett pályakezdőknek egy kicsit irreális elvárásaik vannak arról, hogy mekkora lesz az a kezdő fizetés, ami nem érdekli őket annyira.

ami nincs annyira elszakadva a valóságtól, mint amit a gimisek gondolnak az első fizetésükről, de azért messze van a 210 ezres átlagos magyar diplomás nettó bértől, ami még csak nem is a pályakezdőkre vonatkozik.

Gion Gábor szerint viszont ez nem feltétlenül baj, mert a vállalatoknak nem jóllakott, teljesen elégedett dolgozók kellenek, hanem olyanok, akik éhesek, akiket valami motivál, például, hogy annyit keressenek, mint amire számítottak. Ettől függetlenül a cégek akkor tudják a legjobban bevonzani a tehetséges fiatalokat, ha azt ígérik, amit aztán meg is tesznek, nemcsak fizetésben, hanem feladatokban, elvárásokban és lehetőségekben.

Az is érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi a fontos az életben, 87,2 százalék azt mondta, hogy a boldog család, és csak 49 százalék, hogy a munka. Ez azt jelzi, amit a kerekasztal-beszélgetés résztvevői tapasztalnak is, hogy a munka-család/szabadidő-egyensúly elbillent az utóbbi felé. 25 éve ez nagyon máshogy volt, 90-es években még teljesen normális volt, hogy egy multi dolgozója 5 napot dolgozik, hétvégén pedig tréningre jár, mára viszont ebbe sokkal nehezebben mennek bele a munkavállalók. Szőcs László szerint az sem volt egészséges, ami a 90-es években volt, most viszont egy kicsit a másik irányba lendült ki az inga, de talán majd egyszer beáll középre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!