A rendőrség házkutatott és lefoglalt

Hétfő késő délután rendőrök árasztották el a Buda-Cash budai székházát. Azóta az is kiderült, hogy miért: óriási lopás lehet a háttérben, az MNB felügyeleti része szerint 15 éven át békében hamisították meg szinte minden adatukat, és nagyjából 100 milliárd forintos kárt okozhatott a cég.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy ők pontosan mit végeztek a Buda-Cashnél, amire most annyit válaszoltak, hogy "házkutatást és lefoglalást hajtottak végre". A nyomozás miatt a rendőrök szóvivője szerint semmi többet nem fognak mondani egy darabig.  De ilyenkor jó eséllyel adathordozókat vihettek el.

Az épület előtt hétfőn nagyobb csapatszállító rendőrségi autó is volt, tehát sokan mehettek be az épületbe, viszont arra járó olvasóink szerint minden csendben zajlott bent. Munkatársunk hétfőn késő este simán besétált a recepcióig, viszont onnét már kiküldte egy rendőr, és utána rögtön lezárták az ajtókat is.

A Buda-Cash gyanús ügyleteiben nem csak az óriási összeg számít kiugrónak, hanem az is szinte valószínűtlenül durva, hogy a felügyeletnek 15 évig nem tűnt fel, hogy a Buda-Cashnél folyamatosan hamisítják az adataikat. Önmagában ezt ugyanis nem kifejezetten nagy művészet lebuktatni. Ráadásul most is szinte véletlenül derült ki minden.

Gyors volt a felügyelet

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint a felügyeletként működő jegybank tényleg váratlanul gyorsan, az első megalapozott gyanú alapján reagált az eseményekre. A Buda-Cash ugyan papíron megfelelt a prudenciális előírásoknak, de csak azért, mert a gyanú szerint meghamisította a számait.

Azt mondhatjuk, hogy a jegybankba is bekötött informatikai rendszereken keresztül a felügyeletnek úgy tűnhetett, hogy minden rendben van a brókercégnél. Ami most kiderült, az leegyszerűsítve annyi, hogy a cég a hatóság felé egy ideje (hogy pontosan mióta, az egyelőre nem világos) olyan számokat közölt, ami alapján a működése, a likviditása tényleg teljesen rendben volt, miközben a valóságban meg kicsit sem. 

Úgy tudjuk, hogy egyelőre a felügyeletnek sem világos, hogy a cég pontosan milyen módszerekkel csalt, hogyan tudta meghamisítani a felügyelet felé közölt adatait, és hogy pontosan kiknek mekkora kárt okozott.