Így fektessünk be brókerbotrányok idején

Az elmúlt hetek pénzügyi botrányai után jogosan merül fel a kérdés, hogy mit kezdjen az ember, ha van valamennyi megtakarított pénze. Ha úgy dönt, hogy egyáltalán nem bízik azokban a cégekben, akiknek az a dolguk, hogy befektessék az emberek vagyonát, és inkább otthon vagy a bankban tartaná a pénzét, akkor ne is olvasson tovább.

Viszont akikben még felmerül, hogyan lehetne megtalálni azt a befektetési szolgáltatót, ami nem fogja csak úgy eltenni a pénzt és/vagy nem fog bedőlni egyhamar, és megtalálni a befektetést, amivel tényleg nyerni lehet valamit, azoknak megpróbáltuk összeszedni, hogyan érdemes eljárni.

Megkérdeztük a nagyobb magyarországi brókercégeket, befektetési alapkezelőket és az ezek felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot is, hogy ők mit javasolnak, hogy válasszanak az emberek brókercéget és befektetést, és hogyan kerüljék el a nagyon kockázatos dolgokat. Kérdéseinkre

• a KBC  Securities,
• a CIB Alapkezelő,
• az online tőzsdézéssel foglalkozó XTB,
• az Equilor,
• a Takarékbank Alapkezelője
• és az MNB válaszolt. 

Hogyan válasszunk brókercéget?

Sok közös pont volt abban, amit az MNB, az általunk megkérdezett brókercégek és  alapkezelők tanácsoltak azoknak, akik megpörgetnék a pénzüket egy befektetési szolgáltatónál.

Először is az MNB tájékoztatója szerint azt kell eldöntenünk, hogy mennyire szeretnénk beleszólni abba, hogy mi történik a pénzünkkel. Választhatunk:

• portfóliókezelést, amikor rábízzuk a pénzünket a szolgáltató cégre, ahol helyettünk döntenek a befektetésekről,
• befektetési tanácsadást, amikor mi döntünk arról, hogy hová menjen a pénzünk, de ebben egy szakember támogat minket tanácsokkal, 
• vagy kereskedhetünk csak úgy, pontosabban adhatunk megbízást a brókerünknek mindenféle tanács és segítség kérése nélkül.

Hogy melyik lehetőséget érdemes választanunk, az nyilván függ attól, hogy mennyire követjük a gazdasági híreket, mennyire értünk a pénzügyekhez, illetve mennyire bízunk magunkban, vagy mennyire bízunk másokban, hogy úgy fektetik be a pénzünket, ahogy az nekünk a legjobb lesz. 

Fontos, hogy az adott cég benne legyen az MNB és a Befektetési-védelmi Alap (Beva) nyilvántartásában (erről lásd a keretes írásunkat). Az MNB-nél annak is utána lehet járni, hogy elmarasztalta-e korábban valamiért a céget a felügyelet. 

Érdemes olyan céget választani, amelyik egy stabil hátterű cégcsoport tagja, és esetleg egy bank is van mögötte (bár ezt persze az olyan cégek emelték ki, amelyek mögött tényleg van egy bank, illetve a mostani botrányoknál is látjuk, hogy a banki háttér nem feltétlenül előny). A cégek honlapján általában annak is utána lehet járni, hogy milyen társaságokkal áll az adott vállalat pénzügyi és kereskedési kapcsolatban.

Fontos, hogy olyan brókert válasszunk, aminek van már múltja a pályán, és elismert piaci szereplő. Jó jel, ha a cégnek nagy, ismert vállalatok is adnak megbízást, nála bocsátják ki a kötvényeiket, részvényeiket. Az viszont a kockázatokat növeli, ha a cég a saját számlájára is kereskedik, vagy a saját kötvényeit is kibocsájtja (lásd Quaestor).

Ezt általában a honlapon, a céginformációknál meg is találjuk. Esetleg rákereshetünk a tulajdonosokra és a menedzserekre is, hogy mit lehet róluk találni az interneten. Érdemes tartózkodni az egzotikus országokba bejegyzett cégektől. 

A válaszadóink azt ajánlják, kerüljük el az olyan brókercégeket, amik „tuti tippeket”, kockázatmentesen elérhető mesés hozamokat és bónuszokat ígérnek. Nem jó jel, ha például az értékesítő nagyon erőszakosan akar minket rábeszélni egy befektetésre.

Az is fontos, hogy a cégnek széles termékkínálata legyen, ne csak egy-két terméktípus közül (mondjuk csak vállalati részvények) lehessen választani, hanem legyenek alacsony és közepes kockázatú eszközei is (pl. államkötvények, befektetési alapok, stb.). Olyan szolgáltatót válasszunk, ami valódi értékpapír-befektetéseket ajánl, a csak árfolyam-spekulációra építő befektetésekkel és cégekkel főleg csak veszíthetünk. 

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) magyarul is elérhető tájékoztatója emellett azt is javasolja, kérdezzünk rá bátran, hogy a cég, amelyik befektetéseket ajánl nekünk, kap-e ezért valamilyen jutalékot vagy díjat, például fizet-e neki egy cég, ha sikerül eladnia a kötvényeit vagy részvényeit. Erre azért fontos rákérdeznünk, hogy tudjuk, a befektetési szolgáltató azért akarja-e, hogy valamibe beruházzunk, mert szerinte az jó befektetés, vagy mert fizetik, hogy ezt mondja. 

Hogyan válasszunk befektetést, és kerüljük, amit kerülni kell?

Aki pénzügyi befektetésre adja a fejét, annak először is magába kell néznie, hogy mekkora kockázatot hajlandó vállalni, mi az a kockázat, amitől még tud nyugodtan aludni. Itt az életkor is lehet szempont: aki például még fiatalabb, így sokáig tud megtakarítani, annak érdemes a pénze egy részét kockázatosabb papírokba, például részvényekbe fektetni, aki viszont a nyugdíj előtt áll, inkább válasszon biztosabb (de persze alacsonyabb hozamú) befektetéseket.

és mennyire rázna meg minket, ha elvesztenénk a pénzünk egy részét.

Azt is el kell döntenünk, hogy miért akarunk befektetni: ha nagyon meg akarjuk szedni magunkat, akkor érdemes lehet nagyobb kockázatokat vállalni a nagyobb hozamért (persze ésszel), vagy biztonságban akarjuk tudni a pénzünket és egy picit növelni is akarjuk. 

Ezeket a dolgokat, valamint azt, hogy mennyire vagyunk tájékozottak a pénzügyekben, a befektetési szolgáltatóknak elvileg fel kell mérniük egy ún. alkalmassági teszten, és ezek alapján kell az ügyfélnek befektetéseket ajánlania. 

Mindenképpen érdemes elosztani a pénzünket, tehát több, akár 6-10 eltérő kockázatú befektetésből összeállítani a portfóliónkat. Ez elég védelmet nyújt ahhoz, hogy ha valamelyik befektetésünk bukna, ne legyen nagyon nagy a kár.

A befektetések kockázatát és hozamát érdemes az azonos futamidejű állampapírok kamatával összehasonlítani. A tízéves államkötvények hozama most 3,5 százalék körül mozog, ami ennél nagyobb hozamot ígér, az biztos, hogy kockázatosabb is. Két számjegyű hozamot pedig nagyobb kockázat nélkül és tartósan biztosan nem lehet elérni a mostani piaci környezetben. Az MNB szerint azzal is tisztában kell lennünk, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, így nincsenek tuti befektetések.

Bár persze a pénzügyek világa nem olyan egyszerű, a brókercégek és az MNB szerint is fontos, hogy igyekezzünk olyan terméket választani, amit értünk, még ha egy kis magyarázat után is. Ha viszont egy üzletkötő nagyon erőltetetten próbál meggyőzni minket, de csak egy befektetés előnyeiről beszél, inkább hagyjuk a dolgot.

Nincs nagy menekülés

Megkérdeztük a befektetési szolgáltatókat, hogy a brókerbotrány miatt elkezdtek-e menekülni tőlük az ügyfelek. Több vállalat is azt írta,hogy

úgyhogy nagy menekülésről nem lehet beszélni. 

Azt is megkérdeztük a cégektől, hogy mikor járt náluk utoljára a felügyelet, és mit talált akkor.

• A CIB Bank alapkezelőjénél 2013-ban kezdett átfogó vizsgálatot az MNB, amit 2014. február 19-én „felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül” le is zárt, vagyis nem talált problémát. 
• A Solar Capitalnál 2014-ben lezárták az online kereskedési rendszer vizsgálatát, szintén intézkedés nélkül, december óta pedig tart az ötévente esedékes általános vizsgálat. A brókercégnél idén januárban tartottak helyszíni ellenőrzést, a vizsgálat pedig a közeljövőben lezárulhat.
• Az XTB-t a brit, a lengyel és a magyar pénzügyfelügyelet is ellenőrzi rendszeresen, eddig minden probléma nélkül.
• Az Equilornál az elmúlt időben a nyilvántartási rendszereket ellenőrizte az MNB, semmi kifogásolhatót nem talált.
• A KBC Magyarországon fiókszervezetként működik, így a belga felügyelet és az MNB is ellenőrzi.