Keleti államunk van nyugati árakon

A magyar állami szolgáltatások színvonala csak kicsit rosszabb, mint a balti vagy a visegrádi országoké. Viszont egy lakosra vetítve a magyar kormányzat 10 százalékkal drágább, mint az átlagos visegrádi, és 23 százalékkal drágább, mint az átlagos balti kormányzat. Lehetséges és érdemes lenne javítani a magyar állam hatékonyságán.

Politikusaink a közigazgatás átszervezését tervezik: olcsóbb és hatékonyabb államot szeretnének. Az államnak döntő szerepe van a társadalom működésében, gondoljunk csak a közbiztonságra, a bíróságokra vagy a törvényhozásra. Érdemes tehát utánajárni, van-e reális esélye, hogy komolyan javuljunk.

Vajon a hozzánk hasonló országokéhoz képest mennyire jó és mennyire drága a magyar állam?

Az állami szolgáltatások színvonalát a Worldwide Governance Indicators (WGI) „kormányzati eredményesség” mutatójával mérjük. Ez a mutató egyebek között a közszolgáltatások minőségét, a törvényhozás és a végrehajtás színvonalát méri. A mutatót közgazdász kutatók számolják a világ 215 országára, egységes kérdőívekre adott vállalati, civil és szakértői válaszok alapján. A mutatót itt „rangskálán” mérjük: például 75 százalék azt jelenti, hogy a vizsgált ország a világ országainak háromnegyedénél jobb, egynegyedénél pedig rosszabb.

Első ábránk azt mutatja, hogy 2012-ben az EU-országok öt csoportjában milyen volt az állami szolgáltatások minősége. A vizsgált csoportok: a balkáni volt szocialista országok (Bulgária és Románia); a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia); a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia); a nagy nyugat-európai országok (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország); és persze Magyarország. Az ábrán az országcsoportokat egy főre jutó GDP szerint rendeztük sorba. (Ábráink adatai letölthetők innen.)

Gazdagabb országokban eredményesebben működik az állam. A szegény balkáni országokban a mutató átlagosan 52 százalék, ők a világ országainak alig több mint felénél állnak jobban. Ezzel szemben a gazdag Nyugat-Európában a mutató 91 százalék, ők már a világ országainak kilenctizedénél állnak jobban.

Magyarország körülbelül ott van, ahová a jövedelme alapján várjuk. Nálunk az állami szolgáltatások minősége körülbelül 71 százalék, ami csak kicsit kevesebb, mint a balti országok átlaga (76 százalék) vagy a másik három visegrádi ország átlaga (74 százalék). (A teljesség kedvéért megvizsgáltuk a joguralom, a korrupció, és a reguláció minőségének mérőszámait is, és hasonló eredményeket kaptunk.)

Vajon mennyibe kerülnek nekünk ezek a szolgáltatások? Bár eddig az „állam” szolgáltatásainak színvonaláról beszéltünk, a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében vegyük csak a kormányzati alapfeladatok költségeit. Ilyenek a törvényhozás, a végrehajtás és a kormányzat saját működésének (például: parlament, bíróság, minisztériumok) költségei. Nem vesszük tehát figyelembe azokat a tevékenységeket – mint a felsőoktatás, a nyugdíj vagy az egészségügy –, amiket egyes országokban részben a piac lát el. Nem vesszük figyelembe az államadósság kamatainak költségét sem.

Második ábránk a fenti országcsoportokra mutatja a központi kormányzat alapfeladatainak egy főre jutó, euróban mért költségét. (Az országok közötti árszint-különbségeket kiszűrtük.)

Az ország jövedelmével a kormányzati feladatok költsége is összefügg. Ez logikusnak tűnik: a gazdagabb országok többet fizetnek, és ezért jobb szolgáltatásokat kapnak. Azonban Magyarország itt már kilóg a sorból. Míg a balti országok lakóinak fejenként csak 4100 euróba, a visegrádi országok lakóinak pedig fejenként csak 4500 euróba, addig a magyaroknak fejenként körülbelül 5000 euróba került a központi kormányzat.

Vagyis egy kicsit rosszabb államért fejenként és évente 10 százalékkal többet fizetünk, mint visegrádi versenytársaink, és 23 százalékkal többet fizetünk, mint a balti országok. Még a hozzánk leghasonlóbb országokhoz képest is drága a magyar állam. A Defacto szerint ha ennyit szánunk rá, elvárhatnánk, hogy jobban muzsikáljon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!