Itt a bizonyíték a közbeszerzési mutyira

A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Elég, ha---hirdetmény közzététele nélkül---meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az Átlátszó több kíváló írásban is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések. Vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata?

A válaszhoz hasonlítsuk össze a közbeszerzések értékének eloszlását a szabály bevezetése előtt és után! Első ábránk bal oldalán a 2010 szeptembere előtt kiírt 20-31 millió forint becsült értékű közbeszerzéseket mutatjuk. A vízszintes tengelyt 1 millió forintos sávokra osztottuk, és mindegyik oszlop az adott sávba eső közbeszerzések darabszámának arányát mutatja. A függőleges piros vonal a 25 milliós értékhatárt jelzi. A jobb oldalon ugyanezt az eloszlást mutatjuk 2010 szeptembere után. (A használt adatok forrása a kozbeszerzes.ceu.hu, ábráink adatai pedig elérhetők itt.)

Éles a kontraszt. Míg 2010 szeptembere előtt a kerek 20, 25, és 30 milliós becsült értékek voltak a leggyakoribbak, 2010 szeptembere után nagyon megszaporodtak a 24 000 000 és 24 999 999 forint közötti közbeszerzések. Mindeközben a 25 millió fölötti közbeszerzések aránya látványosan csökkent.

Az átrendeződésre két kézenfekvő magyarázat lehetséges. Mivel a 25 millió alatti közbeszerzések az új rendszerben egyszerűbbek, lehetséges, hogy a kiírók a határ alatti beszerzéseket használva hatékonyabbá teszik a közbeszerzés folyamatát. Ugyanakkor felmerül a korrupció kockázata is: a kiírók arra is használhatják az új rendszer rugalmasságát, hogy baráti cégeknek adjanak vonzó szerződéseket.

Hogy a két magyarázat közül válasszunk, nézzük meg, van-e olyan iparág, amely különösen érintett. Hatékonyságnövelés esetén nem látunk nyilvánvaló okot, ami miatt egyes iparágakban nagyobb kellene legyen az átrendeződés. Korrupció esetén viszont különösen olyan iparágban várunk átrendeződést, ahol a teljesímény nehezebben mérhető. Ha a teljesítmény könnyen mérhető, például árubeszerzésnél, akkor hiába kapja egyszerűsített eljárással baráti cég a megbízást, neki is el kell végeznie a munkát, és az ár sem lehet pofátlanul magas. Ha viszont a teljesítmény nehezen mérhető, például tanácsadásnál, akkor érdemesebb egyerűsített eljárással barátoknak adni a megbízást, mert ilyen iparágban könnyebb kevés munkával és magas árakkal az elnyert pénzt lenyúlni. Tekintsük tehát az “egyéb gazdasági szolgáltatás” iparágat, ami például a jogi és az üzletviteli tanácsadást foglalja magában, és amelyben a teljesítmény valószínűleg nehezen mérhető.

Második ábránkon a 20 és 25 millió forint közötti összes (teljes oszlop) és az “egyéb gazdasági szolgáltatás” iparágnak menő (piros oszlopdarab) közbeszerzés értékét mutatjuk a két időszakra. Mindkettőt az adott időszak 20 és 31 millió forint közötti közbeszerzéseinek összértékének arányában számoltuk.

Látszik, hogy a teljes oszlop növekedésének majdnem a felét a piros oszlop növekedése magyarázza. Számokkal: az összes határ alatti közbeszerzés értékének aránya 2010 után 32 százalékponttal nőtt (40 százalékról 72 százalékra) és ebből 14 százalékpont az egyéb gazdasági szolgáltatás iparág határ alatti közbeszerzéseinek növekedése (8 százalékról 22 százalékra). Ezeket az arányokat a 2010 szeptembere és 2013 decembere közti közbeszerzésekre vetítve a teljes átrendeződés körülbelül 34 milliárd forintnak felel meg, és ebből körülbelül 15 milliárd forint egyetlen iparág térnyerése. Pont egy olyan iparágé, ahol a teljesítmény nehezen mérthető. A Defacto szerint ez azt sugallja, hogy az átrendeződést részben korrupció okozza.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!