Akkor most nő az államadósság, vagy csökken?

A Fidesz az elmúlt nyolc évben jóval kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP-kormány hasonló gazdasági körülmények között. Míg az államadósság összességében a Fidesz alatt sem csökkent, a gazdaság teljesítőképességéhez képest sokat javult a helyzet, de még így is messze az áhított alacsony adósság.

Unalomig ismételt tény, hogy az MSZP- (2008-ig MSZP–SZDSZ-) kormány nyolc éve alatt az államadósság nőtt, míg a Fidesz nyolc éve alatt csökkent. Ezt sokan a Fidesz eredményeként könyvelik el, míg mások azt mondják, hogy csak a globális gazdasági környezet kedvezett a Fidesznek.

Hogy igazságot tegyünk, először is azt kell tisztázni, hogyan is mérjük az államadósságot. Ezt országok esetében a gazdasági teljesítőképességhez viszonyítva szokták mérni. Olyan ez, mintha a saját adósságunkat nem forintban mérnénk, hanem az éves jövedelmünk százalékában. Ez azért előnyös, mert egyértelművé teszi, hogy az ország mennyire könnyen tudja visszafizetni az adósságot. Tehát mindenki azt figyeli, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének (GDP). Ez az az adósságmutató, amely az MSZP-kormány nyolc éve alatt 51,9 százalékról 77,8 százalékra növekedett, majd a Fidesz nyolc éve alatt 2017 végére 73,6 százalékra csökkent.

A 2007-ben elkezdődött gazdasági válság miatt a legtöbb ország kénytelen volt nagy hiteleket felvenni, illetve a termelésük is csökkent, így az adósságuk mértéke a GDP-hez képest növekedett. Ez alól Magyarország sem volt kivétel. Hogy megválaszolhassuk, az MSZP vezette kormánynak ebben mennyi felelőssége volt, inkább azt érdemes összehasonlítanunk, hogy hasonló gazdasági teljesítmény mellett melyik kormány halmozott fel több adósságot.

Az első ábránk a gazdasági növekedés és az államadósság növekedésének kapcsolatát mutatja be az elmúlt kétszer nyolc évben. A vízszintes tengely azt mutatja, hogy minden egyes évben hány százalékkal növekedett a magyar gazdaság, a függőleges tengely pedig azt, hogy az adott évben az állam mennyivel többet költött, mint a bevétele. Ezt a hiányt általában új adósság felvételével kénytelen az állam fedezni. Az összehasonlíthatóság kedvéért a hiányt is az ország GDP-jének százalékában adjuk meg.

A piros háromszögek az MSZP által vezetett kormány nyolc évét mutatják, a Fidesz éveit a narancssárga pöttyök jelzik.

Ezért egyértelműen a 2002-től 2006-ig terjedő öt év a „bűnös”, amikor az erőteljes gazdasági növekedés mellett az állam túlköltekezett. Ebben a bejegyzésben az államháztartási hiányra koncentrálunk, mert hosszú távon annak van a legerősebb hatása az államadósság alakulására. A magánnyugdíjpénztárak államosításának adósságcsökkentő hatását és az Eximbank adósságnövelő hatását itt nem elemezzük külön.

Az ábrából az is jól látható, hogy a Fidesz-kormány alatt is minden egyes évben többet költött az állam, mint amennyi bevétele volt. Akkor hogyan csökkenhetett az államadósság az elmúlt nyolc évben? Mint már említettük, az adósságot az ország GDP-jéhez képest érdemes mérni. Tehát hiába növekszik az adósságállomány forintban mérve, ha az ország gazdasága ennél gyorsabban nő, vagy egyszerűen csak emelkednek az árak, akkor az adósság GDP-hez viszonyított értéke csökken.

A második ábrán felbontottuk, hogy a három hatás (adósságfelvétel, növekedés és infláció) külön-külön hogyan alakította a GDP-arányos államadósságot. Az első oszloppár azt mutatja, hogy a GDP százalékában mért államadósság évente átlagosan 3,2 százalékkal növekedett az MSZP vezette kormány alatt (piros oszlop) és átlagos évi 0,5 százalékkal csökkent a Fidesz kormányzása alatt. Az első oszloppár az államháztartási hiány (adósságfelvétel), a második a növekedés, a harmadik pedig az infláció hatását különíti el.

Jól látható, hogy a gazdasági növekedés és az infláció együttes adósságcsökkentő hatása hasonló volt a két kormányzat alatt. A nagy különbség, hogy a Fidesz nyolc éve alatt sokkal kisebb volt a hiány, tehát az új adósság felvétele, így a GDP-arányos adósság összességében csökkenhetett. Ez nem magyar sajátosság, nemzetközi trend, hogy az országok ritkán fizetik vissza az adósságukat, inkább „kinövik” azt.

A Defacto szerint a Fidesz-kormányzat érdeme, hogy az államadósság végre egyértelmű csökkenő pályán van. Viszont, amint arra minap az Európai Bizottság is figyelmeztetett, az adósság lassan csökken, és az elmúlt évek ütemét figyelembe véve még 25-50 év amíg az alaptörvény által előírt és biztonságosnak vélt 50 százalék alá csökken. Sajnos nem valószínű, hogy a következő válság ezt „megvárja”. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország stabil helyzetben várja a jövő kihívásait, akkor a jelenlegi magas gazdasági növekedés mellett még a mostaninál is kevesebb új adósságot kellene felvennie az államnak.

(Címlap és botítókép illusztráció: szarvas )

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!