A nyugdíj szellemi leépüléshez vezet?

GettyImages-481681245
2018.11.27. 12:17
”Use it or lose it!” azaz „Használd, különben elvész!” – mondja egy népszerű amerikai mondás arra, hogy az időskori szellemi leépülés, sőt egyesek szerint a demencia kialakulása is lassítható, ha nap mint nap végzünk az agyunknak kihívást jelentő feladatokat. Cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy a nyugdíjrendszernek is jelentős hatása van az időskori szellemi képességekre.

Egy 2010-es tanulmányban a szellemi leépülés és a nyugdíjazási szabályok közti összefüggést vizsgálták, konkrétabban azt, hogy szellemileg frissebbek-e a 60-64 éves emberek azokban az országokban, ahol nehezebb korábban nyugdíjba menni. Az országok között ugyanis nagy különbségek vannak a nyugdíjba vonulás szabályaiban.

Míg például Franciaországban vagy Ausztriában könnyedén nyugdíjba mehet valaki a hatvanas évei elején kifizetésbeli veszteség nélkül, addig az USA-ban vagy Svédországban erre csak kevesen jogosultak. A szellemi képességeket egy egységes, az időskori szellemi leépülés vizsgálatára elfogadott memória teszttel mérték.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A kutatás eredményeit két ábrával szemléltetjük. Az első ábra vízszintes tengelye azt mutatja, hogy a 60-64 éves korosztály hány százaléka jogosult már teljes összegű nyugdíjra. Minél szigorúbb egy ország nyugdíjrendszere, annál kisebb ez a szám, vagyis annál balrább helyezkedik el az adott ország adatpontja. (Bár Magyarország nem szerepelt a tanulmányban, az akkori nyugdíj szabályaink alapján a tengely közepe felé, Ausztria környékén lettünk volna.) A függőleges tengely pedig a nem foglalkoztatottak arányát mutatja ugyanebben a korosztályban. A következő összefüggés rajzolódik ki:

azokban az országokban, ahol könnyű korán nyugdíjba menni, ott több az olyan ember, aki nem dolgozik, vagyis nagyobb arányban mennek nyugdíjba az emberek, élve a közpolitika adta lehetőséggel.

A második ábra vízszintes tengelye megegyezik az előző ábráéval, a függőleges tengely viszont azt mutatja, hogy az adott országban a 60-64 éves korosztály átlagosan mekkora pontszámot ért el a memória teszten. Látszik, hogy azokban az országokban, ahol engedékenyebb a nyugdíjrendszer, ott az emberek átlagosan rosszabbul teljesítettek a memória tekintetében, mint azokban az országokban, ahol a korai nyugdíjazást szigorúbb feltételekhez kötik.

Amikor a kutatók az összes általuk vizsgált nyugdíjszabályt beépítették egy olyan statisztikai modellbe, amivel viszonylag meggyőzően lehet ok-okozati kapcsolatot (és nem csak korrelációt) mérni, akkor azt találták, hogy a megengedőbb nyugdíjrendszer statisztikailag kimutathatóan rontja az emberek szellemi képességeit. Vagyis a nyugdíj szellemi leépüléshez vezet.

Egy frissebb tanulmány külön megmérte ezt a hatást férfiakra és nőkre, valamint különböző foglalkozásokra is. Férfiak és nők között nem találtak sok különbséget: a nyugdíj mindenkire negatívan hatott. A fizikai dolgozók között azonban érdekes módon azt találták, hogy a nyugdíj rövidtávon javította az emberek szellemi képességeit, és csak hosszabb távon rontotta azt. Vagyis elképzelhető, hogy a kemény fizikai munka kevésbé jó az agyunknak, mint a szellemi munka.

Úgy tűnik tehát, hogy a nyugdíjba menetel után sok embernek romlanak a kognitív képességei, és ebben a szellemi aktivitás hiánya feltehetően komoly szerepet játszik. Orvosok szerint ráadásul a fizikai aktivitásnak és a társas elfoglaltságoknak a demencia késleltetésében is szerepe lehet. Amikor azon gondolkozunk, hogy hány évesen hagyjuk abba a munkát, érdemes tehát azt is figyelembe vennünk, hogyan fog ez hatni a jövőbeli mentális egészségünkre.

Aki pedig mégis úgy dönt, hogy hamarabb akar nyugdíjba menni, annak érdemes minél aktívabbnak maradni szellemileg: ha tehetjük, nyugdíj után járjunk társaságba, hódoljunk a hobbijainknak, olvassunk, utazzunk, és próbáljunk kevesebb időt passzívan, például tévézéssel, tölteni.

Másrészről nem biztos, hogy hasznosak egy nyugdíjrendszer olyan elemei, melyek egészséges, munkaképes embereket is arra ösztönöznek, hogy idő előtt nyugdíjba menjenek. Magyarországon ilyen például az a szabályozás, hogy a nők – akik átlagosan tovább élnek, így jobban érinti őket az időskori szellemi leépülés – 40 év jogosultsági idő megszerzése után (bizonyos minimum feltételek mellett) teljes összegű nyugdíjra jogosultak, függetlenül az életkoruktól és az egészségi állapotuktól. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de a szellemi leépülés kockázatát is növeli az érintettek körében.

Bár a nyugdíj-korhatár kérdése egy komplex, és politikailag is érzékeny téma, a Defacto szerint a pénzügyi és politikai megfontolások mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a nyugdíj szabályok hogyan hatnak az emberek szellemi képességeire, sőt a tág értelemben vett egészségi állapotukra is.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Borítókép: az SOS Medecins orvosa egy idős nőnél a franciaországi Essone-ban. Fotó: Getty Images Hungary.