- Gazdaság
- Energia
- egyesült államok
- szenátus
- északi áramlat
- oroszország
- vlagyimir putyin
- gazprom
- szankciók
- északi áramlat 2
Az amerikai szenátus büntetné Putyin nagy gázprojektjét
További Energia cikkek
- Törvénybe foglalta a német parlament, hogy be kell zárni a szénerőműveket
- 8 forinttal drágább a benzin
- Magyar kutatók: Gazdaságilag is megéri minél előbb szabadulni a szénerőművektől
- 2021 elején kezdődhetnek a földmunkák a Paks 2 területén
- A járvány miatt kevesebb áramot fogyasztunk, mint ilyenkor szoktunk
Az amerikai szenátusi külügyi bizottság szerdán támogatta az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében részt vevő cégek elleni szankciókat – írja az MTI. A szenátusi bizottság 20:2 arányban szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében büntető intézkedésekkel sújtanák azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a Gazprom orosz energetikai állami vállalat Oroszországtól Németországig húzódó vezetékének építésében.
Az Európa Energiabiztonságának Védelme néven ismertetett törvényjavaslat voksolásakor a 10 demokrata párti szenátor közül kilenc csatlakozott a republikánusokhoz. Jim Risch, a külügyi bizottság republikánus elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott: „Ez a törvény célirányos, és időben született meg az ártalmas orosz befolyás elhárítására.”
Az idahói politikus kifejtette, hogy a törvény révén nemcsak azokat a cégeket szankcionálják, amelyek az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 vezeték építésében vesznek részt, hanem
azokat is, amelyek részt vettek az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat építésében is.
A Török Áramlat az idén kezdi meg működését, először Törökországba szállítva orosz gázt, majd a tervek szerint később ellátva az Európai Uniót is.
„Ezek a vezetékek hozzájárulhatnak Ukrajna további destabilizálásához és a Putyin-rezsim gazdagodásához, valamint kockáztatják a NATO-tagállamok biztonságát is” – fogalmazott Risch szenátor. A republikánusok közül egyetlen szenátor szavazott a törvényjavaslat ellen. A kentuckyi Rand Paul azzal érvelt, hogy a törvény „kárt okoz a szövetséges nemzetek európai vállalatainak”.
A szenátusi bizottság után még a szenátus egészének is szavaznia kell a törvényjavaslatról. Amennyiben a javaslatot ott is megszavazzák, akkor a törvényben foglalt szankciók sokféle formában sújthatják az érintett cégeket:
vezetőiktől megtagadhatják az amerikai vízumot, vagy megnehezíthetik a vállalatoknak a dolláralapú pénzügyi tranzakciókat.
Sajtóértesülések szerint a várható szankciók érinthetik például az olasz Saipem és a holland Allseas nevű vállalatokat, amelyektől már megrendelték a tenger alatti vezetékek elhelyezésével kapcsolatos, speciális tudást és felszerelést igénylő munkákat.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Északi Áramlat 2 megépítését, különösen pedig a vezeték megépítését támogató Angela Merkel német kancellárt.