Egymásra licitálnak a pártok a hülyeségben
További Költségvetés cikkek
Elég nagy bajba kerülne az ország, ha az ellenzéki pártok valóban beváltanák az ígéreteiket, derül ki a Transparency International és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös kutatásából. A KFIB végignézte az egyes pártok programjait, és kiszámolta, milyen költségvetési, makrogazdasági hatásai lennének az egyes intézkedéseknek az alább látható alappályához képest. (Ez a mostani szabályozói környezetnek a jövőre vetített hatását mutatja.)
| Alappálya | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2 | 0,7 | 0,7 | 0,6 |
| Maastrichti hiány | 3,5% | 3,1% | 3,4% | 4,1% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100 | 100,7 | 101,4 | 102 |
| Adósságráta | 80,4% | 81,3% | 81,2% | 83,2% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100% | 103,8% | 106,3% | 108,3% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100% | 100,3% | 100,3% | 100,3% |
Korrupció mindenhol
A Transparency International Magyarország (TI) a 2014. április 6-i országgyűlési választások előtt néhány nappal áttekintette azon pártok programját, amelyek jelenleg parlamenti képviselettel rendelkeznek, és esélyesek arra, hogy ismét mandátumot szerezzenek. A TI a pártok korrupció elleni javaslatait, ígéreteit vizsgálta.
Magyarország kormányai a rendszerváltás óta gyenge korrupció elleni teljesítményt nyújtottak, aminek köszönhetően a szocialista-szabaddemokrata kormányzás időszakára (2002–2010) intézményesült a korrupció. A korrupció elleni küzdelemben a 2010-es év további változást hozott, a Fideszt-KDNP kormányzása alatt a korrupció eszközei és mintái megváltoztak.
A TI megállapítja: a jelenlegi kormány a kétharmados parlamenti többséget arra használta, hogy szétzilálja a hatalmát korlátozni hivatott fékeket és ellensúlyokat, és a törvények átírásával érvényesítse a pillanatnyi érdekeit. Ennek eredményeként mára tovább gyengült a közpénzek elköltésének és a közhatalmi döntéseknek az átláthatósága.
Aki balosabb Kádárnál, értetlenebb Matolcsynál
A Jobbik programja a maga nemében kifejezetten bravúros: úgy csinálnának nullához tartó növekedést, hogy közben teljesen elszállna a hiány, jelentősen megnőne az államadósság, és csökkenne a magánszektorbeli foglalkoztatás.
Azért szállna el jövőre a hiány, mert a Jobbik, amint kormányra jutna, olyan őrült pénzszórásba kezdene, amihez képest a 13. havi nyugdíj az egykulcsos adóval karöltve kérne elnézést. Nagyjából 2000-3000 milliárd forintot költenének el rögtön a teljesség igénye nélkül nyugdíj- és béremelésekre, munkanélküli juttatásokra, csendőrségre, börtönátalakításra, rezsicsökkentésszerű intézkedésekre vagy többszörösére növelt honvédelmi kiadásokra.
| Jobbik | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2,0 | 2,4 | 1,6 | 0,6 |
| Maastrichti hiány | 3,5% | 12,5% | 10,1% | 11,8% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100,0 | 102,4 | 104,0 | 104,6 |
| Adósságráta | 80,4% | 88,0% | 85,7% | 88,6% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100,0% | 93,0% | 101,2% | 105,1% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100,0% | 97,1% | 99,7% | 99,8% |
De például új nemzeti légitársaságot is akarnak, mert "soha nem azt kell vizsgálni egy nemzeti légitársaságnál, hogy nyereséges volt-e", hanem az egész hazai idegenforgalmi iparág nyereségességét. Szerintük a "Malév csődjének a turizmusra tett kedvezőtlen hatása felbecsülhetetlen", és ebben az sem zavarja őket, hogy a csőd óta nőtt a szállodák külföldi vendégforgalma és az ország megközelíthetősége nem változott, de jó eséllyel javulhatott is. Mindenesetre a jobbikos nemzeti légitársaság első évben mínusz 40 milliárd forintot jelentene, további évi ötmilliárdos veszteséggel.
A devizahitelek problémájának megoldása náluk elég huszáros: egyszerűen viseljék a bankok az árfolyamkockázatot, és mindenkinek legyen elég a felvételkori árfolyamon visszafizetnie a hitelét. De érdekes még, hogy létrehoznák a Pongrátz Gergely Nemzeti Igazságtételi Központot is, ami a rendőrségen, a tervezett csendőrségen, és "gazdaságvédelmi hivatalon" kívül, de velük együtt nyomozna az "eltussolt bűncselekmények" után, amik lehetnek ingatlaneladások, de akár maga az államadósság is.
Persze a Jobbik programjának legijesztőbb része, hogy nem akarják visszafizetni az államadósságot, olyan nagyszerű példára alapozva, mint mondjuk Argentína. Lehet, hogy senki nem szólt nekik, de ezt hívják államcsődnek, és még sose sült el jól. Már annak a reális eshetőségétől is órákon belül özönlene ki a pénz az országból, hogy "a hitelezőket meggyőzzük: jobb, ha most leírják a hitelek egy részét veszteségként, mint ha később egy részleges államcsőd esetén sokkal nagyobb részt buknának". A KFIB ezt nem árazta, mivel nemcsak a majdani kormánytól függene egy ilyen lépés, hanem a hitelezőinktől is. De egyébként inkább abban érdemes bízni, hogy az államadósság természetét a Jobbiknál még nem teljesen értik, vagy nem gondolhatták komolyan az ötletet.
Gyurcsány, a konzervatív
Ha az ígéretversennyel arányosan osztanák a parlamenti mandátumokat, Gyurcsány Ferenc a mostaninál is nagyobb púp lenne a szocialisták hátán. Gyurcsány nem ment be a csalánosba, a szocik 2000 milliárdot meghaladó ígéretcsokrához képest nevetséges 155-185 milliárddal rontaná a költségvetés helyzetét a DK programja jövőre. A párt lényegében egyetlen választási ígérete, hogy az emlegetett pénzt állami- és magánberuházások finanszírozására költi.
| DK | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2 | 1,4 | 0,7 | 0,6 |
| Maastrichti hiány | 3,50% | 4,20% | 4,50% | 5,40% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100 | 101,4 | 102 | 102,7 |
| Adósságráta | 80,40% | 81,40% | 81,30% | 83,20% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100,00% | 107,90% | 111,20% | 112,90% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100,00% | 100,40% | 100,40% |
Gyurcsányéknak más érdemi ígéretük nincs. A fenti számokból kiderül, hogy jövőre kicsit megugrana a versenyszektor foglalkoztatása (nyilván a beruházásösztönzés hatására), ezzel az alappálya fölé tolná az állások számát a DK programja, de aztán ezt a jelentősebb ugrást évekig semmilyen növekedés nem követné a KFIB szerint.
A beruházásoknak azért legalább a növekedésre lenne némi hatása: jövőre az alappálya 0,7 százalékos reál GDP-bővüléséhez képest a DK programjával duplázna az ország, viszont a hiány is jelentősen nagyobb, 4,2 százalék lenne.
Viszont 2016-ra és 2017-re Gyurcsányék is leölnék a növekedést, a végén nagyjából rosszabb helyzetben lennénk, mint most.
A szocialisták durván eladósítanának
A szocialisták (MSZP) a Jobbik mögött kicsit lemaradva bő 2000 milliárddal rontanák az egyensúlyt, ha nyernének. Csak címszavakban: áfacsökkentés, beruházásösztönzés, munkáltatói terhek 500 milliárdos, és a munkavállalói terhek 200 milliárdos csökkentése a program főbb elemei.
A pénzeső végeredménye kiábrándító: a költségvetési hiány jövőre a mostani háromszorosára menne, az alappálya jövő évre becsült hiányszámához képest (3,1) is háromszoros a különbség. 2017-re már 11,3 százalék lenne a hiány, ami bravúros lenne, ha a gazdaságpolitikát semmi nem kényszerítené korrekcióra (ami nyilván ilyen hiánypályán haladva elképzelhetetlen).
| MSZP | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2 | 2,9 | 0,5 | 0,9 |
| Maastrichti hiány | 3,50% | 9,30% | 9,80% | 11,30% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100 | 102,9 | 103,4 | 104,3 |
| Adósságráta | 80,40% | 86,20% | 92,60% | 101,10% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100,00% | 103,80% | 106,30% | 108,30% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100,00% | 100,80% | 100,90% | 101,10% |
Viszont a szocialisták intézkedései nyomán bővülne a legnagyobbat a versenyszektor létszáma (mondjuk ekkora pénzköltés után ez minimum elvárható), a beruházások ösztönzésén viszont – az alappályához képest – nem igazán gondolkodnak a pártban.
Az MSZP azonban nem fordítana hátat a 2002–2006 közötti modellnek, ami már így is sok közgazdász szerint az ősbűn volt: valami elképesztő mértékben adósítaná el az országot, 2017-re a GDP arányos adósság 100 százalék fölé ugrana, ami fenntarthatatlan. Az MSZP-program lényegében megvalósíthatatlan.
Szakértői kiköltekezés
Az Együtt-PM legnagyobb hatású ígéretei a szociális kiadásokhoz és az adózáshoz kapcsolódnak. Előbbi már egy év alatt 282 milliárd forintos, utóbbi 225 milliárd forintos lyukat ütne a büdzsén. Csökkentenék a minimálbérre rakodó terheket, havonta 8–10 ezer forinttal hagynának többet a munkavállalóknál.
Bajnaiék ezenkívül eltörölnék az egykulcsos adórendszert is, helyette kétkulcsos, adójóváírással kiegészített adórendszert vezetnének be, amelyben az átlagbér alatt kereső jobban jár az adójóváírás visszavezetésével, és csak a legtöbbet kereső 8–10 százalék fizet többet.
Tovább növelné a kiadásokat, hogy kilenc hónapra, a jelenlegi háromszorosára emelnék a munkanélküli-ellátás maximális időtartamát. Az oktatásra költött összegek 140 milliárddal rontanák a pályát, a munkaerő-piaci intézkedések 176 milliárdos mínuszt hoznának minden évben.
| Együtt - PM | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2 | 2,1 | 0 | 0,7 |
| Maastrichti hiány | 3,5% | 6,4% | 6,4% | 7,2% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100 | 102,1 | 102,1 | 102,9 |
| Adósságráta | 80,4% | 83,4% | 83,4% | 85,4% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100% | 104,4% | 107,4% | 109,4% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100% | 100,4% | 100,4% | 100,5% |
Lehet más az ígérgetés
A LMP programjának legdrágább intézkedése a munkavállalói járulékok eltörlése lenne, amely makrogazdasági hatása nagyjából 1000 milliárdos kiesést jelentene a költségvetés bevételi oldalán. A munkaadói járulék 27-ről 20 százalékra csökkentése a KFIB szerint nagyjából 85 milliárdos kiesést jelentene.
A pénzbeli társadalmi transzferek járulnak hozzá az LMP kiadásaihoz a második helyen, az ilyen kiadások nagyjából 580 milliárdba kerülnének az országnak. A legdrágább intézkedés ezek közül a jelenlegi segélyeknél magasabb, de a társadalmi beilleszkedési jövedelem összegét el nem érő szociális minimumjövedelem bevezetése lenne nagyjából 500 milliárdért.
| LMP | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Reál GDP növekedési üteme (%) | 2 | 1,7 | 2,1 | 1,4 |
| Maastrichti hiány | 3,5% | 8,7% | 9,4% | 11% |
| Reál GDP szintje (2014 = 100) | 100 | 101,7 | 103,8 | 105,3 |
| Adósságráta | 80,4% | 85,6% | 85,7% | 88,5% |
| Magán beruházás (2014 = 100) | 100% | 99,6% | 102,6% | 105,5% |
| Versenyszektor létszám (2014 = 100) | 100% | 99,3% | 99,6% | 99,7% |
Ehhez jönne még hozzá kiadási oldalon a tandíj megszüntetése (-70 mrd), közösségi bérlakásprogram kialakítása (-45 mrd) és az adó felajánlható egy százalékának átalakítása (-50 mrd). Ezt azért ellensúlyoznák bevételek is, ezek közül a legnagyobb a társadalmi beilleszkedési jövedelem bevezetése az aktív korúak jelenlegi segélyezésének eltörlése mellett (+35 mrd).
Szintén sokba kerülne a fogyasztási adók átalakítása, a 450 milliárdos kiadás a harmadik legnagyobb mínusz lenne, ha az LMP kormányra kerülve teljesítené ezt az ígéretet. A felső áfakulcs 25 százalékra csökkentése és az alapvető élelmiszerek, a lakásfelújítás és a közösségi közlekedés áfájának 5 százalékra csökkentése kb. 370 milliárdba kerülne, a kis helyi adók eltörlése (pl. kommunális- és luxusadó) pedig 100 milliárdba kerülne.
A legnagyobb bevételt az LMP programja alapján a tőkejövedelmek megadóztatása hozná, ami 460 milliárd bevételt jelentene a költségvetésnek. Ez két tételből jönne össze, egyrészt a társasági nyereségadó alapját módosító tételeket eltörölnék (+340 mrd), másrészt szén-dioxid-adót vetnének ki (+120 mrd). A másik legnagyobb bevételi tételt a tranzakciós adó felső limitjének eltörlése jelentené, ami nagyjából 410 milliárdot hozna a konyhára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
