Gyurcsány önző módon követelt
További Magyar cikkek
„Magyar kudarc a keleti segélyezést célzó javaslattal." „Az Európai Unió elutasítja a kelet-európai szükségcsomagot" - ilyen és ehhez hasonló címekkel tudósítottak a hétfői német napilapok az unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozójáról. A tudósításhoz mellékelt kommentárjában a Die Welt külön is foglalkozott Magyarországgal. A konzervatív újság szerint a tagállamok abban legalábbis egyetértettek, hogy az unió több mint félévszázados fennállása óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.
A gazdasági válság Európa politikai egységét fenyegeti
A magyar javaslat elutasítása az Európai unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában - írja az International Herald Tribune (IHT) című napilap. A Le Figaro szerkesztőségi cikkében ezzel szemben úgy véli, hogy a cseh EU-elnökség jól tette, hogy az egység nevében ellenállt a magyar kérésnek.
Az IHT, a The New York Times Párizsban megjelenő angol nyelvű európai kiadásának címlapon közölt elemzése szerint a magyar javaslatot az Európai Unió leggazdagabb országa, Németország elutasította, a többi országtól pedig kevés támogatást kapott. Tény, hogy Angela Merkel német kancellár - a találkozó zárónyilatkozatában is rögzített - eseti alapon kilátásba helyezett segítséget az arra rászoruló országoknak, de azt nem tudni, hogyan.
A lap szerint bár a kommunizmus bukása óta Európa "egy és szabad", az Európai Unió nem lett egy ország, s a gazdasági válság nem a konszenzust, hanem a nacionalizmust erősíti. Bizonytalan vezetéssel és a kevés hatalommal bíró közös intézményrendszerrel, az EU-nak azzal a nehézséggel is harcolnia kell, hogy a gazdasági válság 27 tagállamban eltérő módon jelentkezik. A szolidaritás hagyományos eszméjét aláássák egyes politikai vezetőknek a belpolitikai események által meghatározott protekcionista törekvései - hangsúlyozza az IHT.Gyurcsány Ferenc öncélú és követel
Akármennyire is fájdalmas, a válság döntést és ezzel együtt esélyt is jelent az újrakezdésre - fogalmazott a lap, úgy vélekedve, hogy a magyarok bizonyítják, hogy ezt az esélyt miként lehet eljátszani. Még mielőtt az állam- és kormányfők diszkréten fontolóra vehették volna, miként egyesíthetik erőiket a mélyrepülés ellen, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök "maximális követelésekkel" állt elő. A kormányfő szerint egy 190 milliárd euróig terjedő "szolidaritási alappal" kellene megakadályozni azt, hogy "egy új vasfüggöny ossza meg Európát" - írta a Die Welt.
Budapest nem csodálkozhat azon, hogy a javaslat egyértelmű elutasításra talált - vélekedett az újság. Különösen azért nem, mert az öncélúan kilenc további uniós tagállamot "egy kaptafára húz". Bulgária és Szlovákia egyértelműen elhatárolódott a magyar indítványtól - emlékeztetett a lap, hozzátéve, az érintett országok közül néhánynak fel kellene tennie önmagának a kérdést: miből is erednek azok a súlyos problémák, amelyek Magyarországot és Lettországot - például Szlovákiával ellentétben - gyötrik. Az újság szerint ezek a problémák akkor keletkeztek, amikor az egykori kommunista országok kormányai emberek milliói számára a piacgazdaságra történt valóban brutális áttérést kölcsönökből finanszírozott szociális támogatásokkal igyekeztek enyhíteni.
Nálunk „kézcsókkal" üdvözölték a növekvő hitelállományt
Miközben azonban egyes országok valóban fájdalmas reformokat követeltek polgáraiktól, mások azzal hitegették őket, hogy lehetséges egy középút. Ezt tette Magyarország, amely a dolgozó lakosság egyharmadát habozás nélkül nyugdíjba küldte. Egyidejűleg pedig a politikusok "kézcsókkal üdvözölték" a növekvő hitelállományt, mert a hangulat olyan jó volt, s a kilátások olyan fényesnek tűntek - fogalmazott a Die Welt.
Az újság rámutatott: ilyen körülmények között azzal vádolni az EU-t, hogy egy új vasfüggönyt hoz létre, éppenséggel nem az, amire Európának ma szüksége van. Ez nem újrakezdés, s semmiképp nem arról a szolidaritásról tanúskodik, amelynek mindkét irányban érvényesülnie kellene - hangoztatta a Die Welt.
A többi napilap inkább tényszerű tudósításban számolt be a magyar javaslatról, amely - mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung már címében kiemelte - kudarcra ítéltetett. A konzervatív újság emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök indítványa a csúcstalálkozót megelőző, Lengyelország által kezdeményezett kelet-európai különtalálkozón már jelentős szembenállásba ütközött, egyedül Litvánia támogatta azt egyértelműen.
Nincs külön „Kelet-Európa-kategória"
Az újság idézte Mirek Topoláneket, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnökét, aki szerint nem létezhet semmi fajta külön „Kelet-Európa-kategória". A lap szerint több résztvevő is hangoztatta, hogy nem áll fenn az EU-n belüli csoportképződés vagy akár a szakadás veszélye. A kelet-európai bankválság által érintett országok elutasították, hogy egy kalapba kerüljenek - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Több napilap is idézte ugyanakkor Angela Merkel kancellárt, aki már a tanácskozás előtt kijelentette: nem tanácsolja, hogy csillagászati összegekkel kezdjék meg a vitát. "Európa Magyarország és Lettország példájával bizonyította, hogy segít a válságos helyzetbe került államokon" - fogalmazott Merkel, aki hozzátette, azt azonban elutasítja, hogy valamennyi közép- és kelet-európai országot azonos helyzetűként kezeljék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
