Siralmasak lettek a nyugdíjhozamok
Az összes magánnyugdíjpénztárnál a vagyon a -20 százalékos hozam következtében mintegy 410 milliárd forinttal csökkent. Mint a felügyeletnél hangsúlyozták: a világ számos pontján negatív nyugdíjpénztári hozamok mutatkoznak 2008-ban (az íreknél ez közel -35 százalék, míg a szlovákoknál "mindössze" -6,7 százalék volt). Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese többször kiemelte azt is, hogy ez csak "virtuális" veszteség, ha a pénz- és tőkepiac magához tér, akkor eltűnhetnek a mínuszok.
A számok valóban az eszközök értékelését tükrözik, elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a pénztárak az általuk megszabott benchmarkot (a befektetések összetételét tükröző referenciahozamot) is rendre alulmúlták. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy a pénztárak vagyonkezelői forgatják a pénzt, vagyis általában nem tartanak lejáratig (vagy éveken keresztül) értékpapírokat, így az, hogy a válságot végül is mennyire tudták átvészelni a kasszák, esetleg csak évek múlva derül ki.
A magánnyugdíjpénztárak közül az elmúlt tíz évben nem éri el a fél tucatot azoknak a kasszáknak a száma, amelyeknél a tagok pénze nem értéktelenedett el, vagyis az elért hozam meghaladta az inflációt. Az önkéntes kasszáknál sokkal jobb az arány, hiszen 33 pénztár, sőt helyenként pénztáranként több portfólió is reálhozamot biztosított. Az előző években tapasztaltnál jóval nagyobb a hozamok közötti szórás. Ez pedig nyilvánvalóan jó lehetőséget ad majd az ügynököknek arra, hogy váltásra beszéljék rá a tagokat.
A felügyelet - tudtuk meg a tegnapi tájékoztatón - elkészítette az ügynökökkel kapcsolatos vizsgálati anyagot. A hazai és a nemzetközi szabályozást és a gyakorlatot áttekintve úgy látják, hogy a pénztári terület még a kedvezőbbek közé tartozik. Ezzel együtt a PSZÁF alighanem itt is javasol majd új szabályokat.