A semmittevés miatt gyűlnek a viharfelhők
További Magyar cikkek
Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi környezetben a forintnak pontosan hol lenne a helye. Korábban is voltak és most is vannak olyan korlátozó tényezők a piacon, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a természetes kereslet és kínálat alapján határozódjék meg az árfolyam. Egy éve még arról beszéltünk, hogy a 240-es sávszél nem engedi a forintot 245 alá az euróval szemben, most pedig a 320-as szint került be a köztudatba, mint a pénzügyi stabilitást veszélyeztető zóna kapuja kiegészítve azzal, hogy a piaci szereplők, de különösen a bankrendszer folyamatos alkalmazkodása révén ezt a szintet sem lehet kőbe vésni. Többször éreztük úgy az utóbbi hetekben, hogy a piac túlreagálja a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, ám úgy véljük, hogy ez a megállapítás csak rövid távon helytálló. Amennyiben nem történnek meg az oly sokszor sürgetett kormányzati kiigazító lépések, a felhők egyre csak gyűlni fognak a Kárpát-medence egén - jegyzi meg elemzésében Vizkelety Péter.
A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője hozzáteszi: év végéig nem érdemes a forint újabb, jelentős mértékű gyengülésére játszani. Amekkora gyengülés bekövetkezhet, azért a forint eszközök magasabb kamatszintje bőven kárpótolhat.
A kamatemelésnek a Kossuth téren kellene eldőlnie
Vizkelety Péter a monetáris tanács jövő heti kamatmeghatározó ülésétől azt várja, hogy a jegybank a legnagyobb eséllyel inkább változatlanul hagyja az alapkamatot, mintsem hogy elmozdítsa a 9,5 százalékos rátát. Több olyan vélemény is elhangzott korábban, hogy az egyetlen üdvözítő lépés a jegybank részéről a kamatemelés lenne. Abban az esetben lenne ez igaz, ha a jegybanki alapkamat szintje egy az egyben befolyásolhatná az összes részpiacon kialakuló árazásokat. A Generali Alapkezelő szakértője azonban úgy látja, hogy sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy a devizaswap piacon az euró-, illetve svájcifrank-éhség miatt túlzottan olcsón lehetett forinthoz jutni, ami többek között a hazai deviza elleni spekulációt is segítette. A svájci jegybank aktív beavatkozása a devizapiacon, illetve az MNB intézkedései megnövelték a devizalikviditást a bankközi piacon, így a forintkamatok is normalizálódtak valamelyest. Ez sokkal hatékonyabb lépés volt, (természetesen a svájci jegybank intervenciója is kellett hozzá), mint a kamatemelés. Hogy elegendő-e, arról korai lenne ma beszélni - fejti ki Vizkelety.
Rendszeressé kellene tenni a kötvényaukciókat
Az állampapírpiac gyakorlatilag tavaly október óta csökkentett üzemmódban üzemel, az Államadósság Kezelő Központ csupán rövid lejáratú eszközöket tud kibocsátani (a februári 20 milliárd forintnyi kibocsátástól eltekintve), a volatilitás igen magas. Az ÁKK egyelőre nem tűnik túlzottan idegesnek, mondván, az IMF hitelkeretből akár 2011 elejéig is finanszírozható az állam működése, ám azért az láthatóan nyugtalanítja őket, hogy a kötvényaukciókat egyelőre nem sikerült a megszokott mederbe visszaterelni. A közeljövőben ezzel kapcsolatban mindenképpen vár valamifajta intézkedéseket a makrogazdasági elemző, meglátása szerint már az is sokat segíthetne a piacba vetett bizalom újraépülésében, ha nem is nagy mennyiségekkel (akár 5-10 milliárd forintokkal), de mindenképpen rendszeresen meghirdetnének aukciókat.
Jó hírként könyveljük el, hogy az ÁKK a szokásosnál szélesebb körben igyekszik a piacról információkat gyűjteni arról, milyen instrumentumokkal, milyen ütemezettségben lenne érdemes kibocsátásokkal jelentkezni. Ez a szakmai alapú kommunikáció mindenképp segíthet abban, hogy a piac előbb-utóbb talpra állhasson. A múlt hét végén bejelentett visszavásárlásokat is a korábbi szakmai konzultációk egyik folyományaként értelmezhetjük.
Adósságon belül magas devizaarány: további leminősítések?
A devizaarány növekedése valós kockázat, amely az ÁKK-t is erősen foglalkoztatja, ezért is igyekeznek a forintkötvény-aukciók terén mihamarabb előrelépni. A hitelminősítők egy ideig még türelmesek lesznek. Ez alól talán a Moody's lehet kivétel, ám náluk magasabb besorolással rendelkezünk, mint a másik két nagyobb intézetnél. Az elmúlt év eseményei nyomán eléggé erőteljesen csorbult a hitelminősítők tekintélye, persze ez nem jelenti azt, hogy a piac végképp figyelmen kívül hagyná jelzéseiket - szögezi le Vizkelety.