Nézzék meg saját szemükkel Bajnai csomagját!
További Magyar cikkek
Az eddig ismerteknél, a lapunkban is megjelenteknél jóval keményebb csomagot állított össze Bajnai Gordon jelenlegi kormányfőjelölt, a pakkot pedig ma ismerteti részletesen a szocialista frakció ülésén. Lapunk birtokába került ez a csomag, amelyet egészlben, a képviselőknek elküldött levélként itt olvashatnak. (.doc formátum) Bajnai ahhoz kötötte miniszterelnökségét, hogy az MSZP-ből és az SZDSZ-ből összesen annyi képviselő írja alá ez a kemény pakkot, hogy azzal – a majdani parlamenti szavazások során ugyanígy voksolva – biztosítható legyen a parlamenti többség.
Több új elemet is tartalmaz a lista ahhoz képest, amiről lapunk korábban beszámolt. De akad a listán néhány olyan intézkedés is, amely az eddig ismert akciótervben is benne volt, ám az elmúlt napokban még jobban szigorodott. Ám találhatunk néhány olyan elemet is, amelyek gumiszabályokká alakultak át, így a későbbiekben akár lehetőséget adnak a különféle értelmezések miatt puhításra is.
Jön a bérbefagyasztás
Az első csoportba, vagyis az újonnan bekerült intézkedések közé tartozik az, hogy a közszférában 2010-2011-ben befagyasztanák a bruttó béreket. (A dokumentumból nem derül ki, hogy Bajnai a közszféra bruttó bértömegét akarja befagyasztani két évre, és így a létszámcsökkentés forrást teremthetne a munkahelyüket megtartó közszolgák bérének emelésére, vagy pedig arról szól a javaslat, hogy egyetlen közszolga bruttó bére sem nőhetne két éven keresztül – a nettót az adóváltozások esetleg emelhetik –, de nincs kikötve, hogy nem lehet duzzasztani a közszféra létszámát.) A közszféra 13. havi bérét végleg eltörölnék, de valamilyen egyelőre átláthatatlan, nehezen értelmezhető feltételekkel „ösztönzőt" vezetnének be. Az eddigi tervekhez képest újdonság, hogy a nyugdíjasok 13. járandóságát is eltörölnék, de nemcsak az újonnan nyugdíjba lépők, hanem a már most nyugdíjban levők esetében is. Sőt, idén visszavonnák a 13. havi novemberi részének kifizetését is.
Időközben szigorodott az a lépés, hogy a gyed és a gyes összesen a gyermek két éves koráig járna csak, szemben az eddigi három évvel. (A korábbi terv az volt, hogy összesen három évig járna a két apanázs, ám a nagyobb összegű gyedet a gyes a gyermek egy éves korában váltotta volna fel.) A lakástámogatásokat már idén fél évtől „felfüggesztenék". (Szocpol, félszocpol, forinthitelek kamattámogatása, utóbbi esetében csak azokat érintené, akik a jövőben vennének fel forinthitelt lakásvásárláshoz.)
Gumiszabálynak tűnik viszont az, hogy a nyugdíjemelésnél az indexálást megváltoztatnák „a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött reálértékének megőrzése" mellett. (Mi az elvárt GDP-növekedés? Hogyan lehet dönteni hiánycél teljesüléséhez kötött, mondjuk 2010. évi nyugdíjemelésről 2009 végén, ha a 2010. évi hiánycél teljesülése csak 2012. októberében dől el az Eurostat második felülvizsgálatakor? - merülhetnek fel a kérdések a javaslat kapcsán.) Ugyanilyen gumiszabályba futhatunk a dokumentum olvasásakor a 13. havi nyugdíj eltörlése esetén valamiféle nyugdíjpótlék bevezetése esetében.
Miért is kell a csomag?
A szóban forgó csomag idén 2-300 milliárd forintos, 2010-re pedig durván 7-800 milliárd forintnyi kiadáslefaragást takar az Index becslése szerint, a csomag azonban jóval túlmutat az egyszerű spóroláson, az elemek a munkára való ösztönzést segítenék a bőkezű szociális és nyugdíjrendszer megkurtítása révén.
Mint korábban megírtuk, ennek a csomagnak az eredeti, a mostaninál enyhébb verzióját február elején a kormányülésen alighanem politikai gyávaságból elvetették, mert az a szocialisták saját szavazóbázisának, az inaktívaknak az érdekét sértette volna. Ám a pakk az utóbbi napokban ismét szóba került a szocialista képviselők közötti beszélgetésekben. Az elmúlt hetekben sorra jöttek ki a rosszabbnál rosszabb gazdasági prognózisok a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményéről. Hogy mennyire komoly a helyzet, azt mutatja, hogy tegnap már a jelenlegi pénzügyminiszter, Veres János is a számítottnál nagyobb visszaesésről szólt. Az eddig gondoltnál is mélyebb idei recesszió egyrészt nagyobb vágást kíván meg ahhoz, hogy a költségvetési hiányunk ne szálljon el, másrészt pedig jóval határozottabb intézkedéseket azért, hogy a jövőben jobban megérje dolgozni.
Faxon vagy személyesen
Az MSZP képviselőinek a frakcióhoz kell eljuttatniuk a Bajnai-program támogatásáról aláírt nyilatkozatot, péntek délig – közölte Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes az MTI-vel. A képviselők faxon is elküldhetik a politikai nyilatkozatot a frakcióhoz, vagy leadhatják Tóbiás József frakcióigazgatónak. Az aláírt dokumentumokat péntek délig várják. A frakciótagok csütörtök reggel kapták meg a nyilatkozatot.
A dokumentum szövege szerint a képviselők az ország iránti felelősségtől vezetve aláírásukkal vállalják, hogy a válságkezelő program végrehajtásához az Országgyűlésben megteremtik és biztosítják a felelős többséget; az intézkedéseket megszavazzák, és azokhoz módosító indítványt kizárólag a kormánnyal történt előzetes egyeztetést követően nyújthatnak be.
A csomag indokoltságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a Gyurcsány-kormány sorra kapta a pofonokat ismert közgazdászoktól, elemzőktől, a piactól azért, mert amilyen pakkot felvállalt a szóban forgó, és a jelek szerint most Bajnai-csomagként újfent terítékre kerülő akcióterv helyett, az nem vezeti ki a gazdaságot az egyre mélyülő gödörből, és nem kecsegtet azzal, hogy kitörjünk az adósságspirálból. Az újra elővett csomag egyébként sok közös pontot mutat az elmúlt három évben a kormányzaton kívülről érkezett három programmal, amelyek egytől egyig azt célozták, hogy a fejlettségünkhöz és térségbeli versenytársainkhoz képest is túlzottan nagyra hízott szociális, jóléti kiadásokat célzottan és jelentősen megkurtítsák, ezáltal egyrészt forrást teremtsenek a nagymértékű adócsökkentésre, másrészt a rossz ösztönzők kiiktatásával igyekezzenek a munkaerőpiac felé terelni a lakosságot, emeljék az európai összevetésben kirívóan alacsony foglalkoztatottsági szintet.
A Bajnai-csomagból azonban egyelőre hiányzik ez a második lépcső: szó sincs benne semmilyen adóváltozásról, a munkát terhelő járulékok csökkentéséről. Enélkül viszont a fent hivatkozott programok fényében aligha lehet növelni a foglalkoztatást, enyhíteni a válság következményeit, a recessziót. Az kérdés, hogy az adóelképzelésekről miért nincs egyelőre szó: azért, mert Bajnai csak a legkeményebb lépéseket igyekszik bebiztosítani a képviselők aláírásával, vagy azért, mert az új kormány is kizárólag a költségvetési hiány 3 százalékos határ alatt tartását tekinti elsődlegesnek. Miközben ez az eurócsatlakozás egyik kritériuma, az utóbbi hónapokban több szakértő is úgy érvelt, az IMF-et is meg kell és meg lehet győzni a hiány átmeneti, kontrollált elengedéséről, ennél fontosabb ugyanis a potenciális növekedési ütem új pályára állítása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
