Üzentek az oroszok a Molnak

A Surgutneftegas Molban való részvásárlása körüli botrány okai talán nem is az orosz terjeszkedéssel való politikai szembenállásban, hanem a társaság vezetésének ambícióiban keresendők, de a Mol úgy járhat, mint az a litvániai finomító, amelynél leállították a Barátság vezeték hozzá vezető ágát, írta a Kommerszant című lap hétfői kommentárjában.

A Mol egész héten demonstrálta, hogy nem adja meg magát harc nélkül az új részvényesnek, írta a szerző, és ismertette a Mol-vezetés megnyilvánulásait, egészen odáig, hogy "csütörtökön konkrét fenyegetés következett: a Mol eladja egyik fő vagyontárgyát, a horvát INA 47 százalékát, ha a Surgutneftegas kísérletet tesz ellenséges átvételére. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a Mol a PSZÁF-tól kérte az ügylet ellenőrzését. Binder István, a PSZÁF szóvivője azt mondta, hogy az ellenőrzés mindenképpen megtörtént volna, de megerősítette, hogy érkezett ilyen felkérés a Moltól", írta a szerző.

Az OMV-nek nem sikerült, de az oroszoknak több eszközük van

Szerinte nyilvánvalónak látszik a következtetés: politikáról van szó, és az oroszokat most sem várják tárt karokkal Európában. A Mol vezetésének ilyen viszonyulása az új részvényesekhez azonban nem új. Ugyanígy harcolt az osztrák OMV ellen, amelytől a Surgutneftegas most megvette az OMV által 2006-tól összevásárolt részvényeket. A Mol vezetésének nincs szüksége új, erős társtulajdonosokra. Az OMV-nek nem sikerült legyőznie a Mol vezetését, de a Surgutneftegas az osztrák cégnél sokkal több potenciális eszközzel rendelkezik a nyomásgyakorláshoz, írta a kommentátor.

Rámutatott: egyelőre a Surgutneftegas nem támasztott igényt a Mol vezetésében való közvetlen részvételre, és nem tudni, milyen céljai vannak e téren. De arról már beszélt, hogy az új akvizíció lehetőséget nyújt a vertikális integráció elmélyítésére. Más szóval Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató arra költött 1,4 milliárd eurót, hogy hozzáférjen a Mol európai finomítóihoz. Az orosz konszern jelenleg nem szállít oda kőolajat, így formálisan nem tudja blokkolni a Mol nyersanyagellátását. A Mol azonban a kőolaj jelentős részét orosz konszernektől kapja a Barátság vezetéken, viszont belátható időn belül felépül a leningrádi területen a BTSz-2 vezeték, és orosz tisztségviselők szerint a társaságok majd eldönthetik, merre kényelmesebb szállítaniuk a kőolajat.

A litván példa

Kellemetlen helyzetbe került a litvániai Mazeikiu Nafta finomító, amelyet a litván kormány 2006. májusban, szintén pályázó orosz olajvállalatok orra előtt, a lengyel PKN Orlen olajtársaságnak ítélt oda. A Barátság vezetéknek a litván finomítóhoz vezető ágát már 2006 nyarán leállították, szivárgás miatt. Az üzem nem állt le, de csak kikötőkben tud kőolajat vásárolni, és úgy drágább. "Ugyanez a perspektíva várhat a Molra is, ha folytatja a konfliktust Oroszországgal. Ez pedig csak akkor nem érv a Surgutneftegas-zal való együttműködés mellett, ha a Mol jelenlegi vezetése a függetlenséget többre értékeli a hatékonyságnál", írta a lap.

Tulajdonosaikat féltik az oroszok a PSZÁF-vizsgálattól

Hírt adott a PSZÁF-vizsgálatról a Vedomosztyi című üzleti lap is azzal, hogy a híradásokból nem derült ki, milyen szemrehányásai vannak a Molnak. A lap egy szakértőre hivatkozva azt írta: ilyen vizsgálatra bennfentes kereskedelem, a piacra gyakorolt, törvénysértő hatás és a részvényvásárlás szabályainak megsértése esetén kerül sor, és a vizsgálat 180 napig tarthat. "Úgy tűnik, a PSZÁF-nak nincsenek olyan felhatalmazásai, amelyekkel megzavarhatná a Surgutneftegas első külföldi üzletét. Ha azonban valami gyanúsat talál, akkor ezt az igazságügyi szervek tudomására hozhatja, és korlátozhatja az új részvényes jogait. Ez pedig elhúzza az üzlet lezárását. Az orosz cég számára további kellemetlen momentum, hogy a PSZÁF a vizsgálat során felkérheti a Surgutneftegast a tulajdonosi struktúra feltárására és önmagáról általában teljes körű információ szolgáltatására, amit ez az orosz cég még az orosz felügyeleti szerveknek, sőt, saját részvényeseinek sem tesz meg", írta a Vedomosztyi.

USA: Nem szabad hagyni az orosz terjeszkedést

A magyar kormány és parlament, valamint az Európai Unió számára is az jelentene kisebb kockázatot, ha nem hagyná jóvá a ködös tulajdonosi szerkezetű Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz cég Molbeli részvényvásárlási ügyletét - olvasható a Jamestown Alapítvány nevű washingtoni agytröszt hétfői elemzésében.

Veszélyesebb volna beengedni az orosz olaj- és gázipari vállalatot a Molba, és cserébe azt elvárni tőle, hogy mondjon le a további terjeszkedésről - érvelt a független, nem pártalapon működő kutatóintézet neves Közép-Európa szakértője, Vladimir Socor.

Ez csak a kezdet

Szinte bizonyos, hogy a Surgut, ha az ügyletet jóváhagyják, nem áll meg, és az általa tulajdonolt részvényhányad növelésére, a vállalat átvételére fog törekedni - írta a szerző, aki évek óta az európai energiaügyek szakértőjének számít. Korábbi elemzéseiben úgy foglalt állást: az orosz Déli Áramlat projekt több évtizeddel meghosszabbítaná a Gazprom dominanciáját, s ezzel aláaknázná a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát, amelyet a rivális Nabucco projekt erősíthetne az európai energiaellátás diverzifikációjával.

A szakértő felhívta a figyelmet: a mintegy 20 milliárd dollár pénztartalékkal rendelkező Surgut könnyen túlfizetheti az újabb Mol -részvényeket, hasonlóan ahhoz, ahogy a mostani 21,2 százalékos pakettet is a piaci ár kétszereséért szerezte be az osztrák OMV-től. Magyarországon sokak számára csábító lehet, hogy a Surgut tartalékaiból a jelenlegi pénzügyi válságban tőkét lehetne pumpálni a magyar energiaszektorba. A Surgut ezenkívül Vlagyimir Putyin miniszterelnök külpolitikai befolyását is igénybe veheti terjeszkedéséhez; Oroszország, amely szinte monopol helyzetben van a magyar gázszállítások terén, befolyást gyakorolhat a magyar döntésekre.

Vladimir Socor szerint a Surgut akciója az orosz energiaipari terjeszkedés új fázisát jelenti Európában. Rámutatott, hogy a Kreml által ellenőrzött Surgutneftegas tulajdonosi szerkezete még orosz viszonylatban is ködös, a céghez valószínűleg köze van Putyinnak, aki egyes hírek szerint közvetlenül vagy közvetve jelentős hányadot birtokol a vállalatban.

A Jamestown Alapítvány elemzője lehetségesnek tartja, hogy a Surgutneftegas idővel át fogja majd játszani a Mol-pakettet egy másik orosz cégnek, esetleg a Rosneftnek, a Lukoilnak vagy a Gazpromneftnek, ahogy ezt orosz szakértők is sugallják.