Az ország meg van mentve, többszörösen

Nem lennénk a MÁV helyében, ha az Index olvasói alkotnának kormányt: bár pontos statisztikát nem készítettünk, valószínűleg a vasút állami támogatásának lefaragása, illetve megvonása volt az a javaslat, amellyel a legtöbben kezdenék a költségcsökkentést. Van, aki Gaskónak adna egy kis pénzt, hogy sztrájkoljon folyamatosan öt évig, mások mindent, ami MÁV, privatizálnának, ahogy Zs. írta: "akár ingyen is odaadnám, csak tovább ne kelljen rákölteni egy fillért sem". A MÁV mellett a közmédiumok, elsősorban a köztévé megszüntetését, az MTV és a Duna Tévé összevonását javasolta több olvasónk.

Körülbelül négyszázan küldtek olykor csak egy-két mondatos, a költségvetési kiadások vagy bevételek egy-egy területét érintő, olykor több oldalon át taglalt, számításokkal alátámasztott javaslatcsomagot arról: hogyan oldja meg Bajnai Gordon kormánya idén és 2010-ben az államháztartás egyensúlyban tartásához elkerülhetetlennek tűnő összesen 1300 milliárd forintot megszorítást.

Noha nem vagyunk egy pénzügyminisztériumi szakmai stáb vagy költségvetési tanács, hogy minden javaslatot kapásból százmilliós nagyságrendben be tudjunk árazni, úgy becsüljük, hogy a komolynak tűnő ötletek összesített egyenlege - bár van bennük néhány egymásnak ellentmondó javaslat is - jócskán meghaladja a tervezett megszorítás mértékét. Az euróbevezetés feltételeit így akár már játszva idén teljesítheti az ország, ha a Mélységesen Tisztelt Majdnem Teljesen Szakértői Kormány megfogadja olvasóink javaslatát, sőt, akár az államadósság lefaragására is juthat valamennyi.

Államkötvénybe minden pénzt

Voltak, akik pénzpiaci manőverekben gondolkodtak. Micimackó, aki, ha jól emlékszünk, már kormányfőnek is bejelentkezett, kötvények kibocsátását javasolja „kizárólag magyar állampolgárok számára, infláció+5% kamattal. A megvásárolt kötvények összege az adóalapból leírható. Ezzel a külföld felé irányuló tartozást belső tartozássá konvertálnám, és a lakossági megtakarításokat elvonnám a kereskedelmi bankoktól". Egy másik olvasó azt írja: "a magánnyugdíjpénztárba kényszerített több mint ezer milliárd - rosszul befektetett összeget - magyar állampapírba fektetném, kötelező jelleggel és jelentős tőkeinjekciót kapna az államkincstár. A biztosítottak is jobban járnának, mivel a kötvényekre a magyar államkincstár vállalna garanciát és a hozam is kiszámíthatóbb lenne".

Százezrektől milliókat

Noha a mostani szigort a kormányfő elsősorban a kiadások csökkentésével kezdené, nagyon sokan a bevételeket (is) növelnék. Egyfelől azzal, hogy megfizettetnék a leggazdagabbakkal - vagy az egész országgal - a megspórolandó pénzt, másfelől új adók bevezetésével. Előbbiek, bár kézenfekvőnek tűnt a kissé populista "fizessenek a gazdagok" érvelés, nem voltak túlzottan nagy számban, talán tucatnyian javasolták a leggazdagabb 100-500 ember vagyonának teljes vagy részbeni elkobzását, 30-80 százalékos vagyonadóztatását.

A BL monogramú olvasónk szerint mindössze fejenként 6,5 millió forintot kellene idén és jövőre is befizetnie a százezer leggazdagabb magyarnak, márpedig "Magyarországon van 100 000 ember, aki ezt az összeget meg sem érezné évente, mivel ennél jóval többet lop, csal, korrumpálózva van és nemadózik össze".

Adjuk össze!

Többen össznemzeti összefogással teremtenék elő az 1300 milliárdot. Zoltán szerint ennyi pénz simán összejönne, ha mindenki befizetne két évig havi 5416 forintot. Ezért kapna egy „Válságkezelő Honfitárs 2009-2010" oklevelet. Ha a befizetéseket önként megnöveli, akkor sávosan változna a titulus: havi 10.832 forintig: "Hazánk megsegítője 2009-2010", havi 21.664 forintig: "Hazánk támogatója 2009-2010", míg efölött "Hazánk megmentője 2009-2010".

Egy másik Zoltán túlórákkal oldaná meg a válságot: „A GDP azt jelenti, hogy bruttó nemzeti össztermék, azaz cca 240-250 nap alatt az összes dolgozó ember által összehozott javak. A GDP 1 százaléka ennek megfelelően (mivel bruttóról van szó) kábé két és fél nap alatt hozható össze. Számoljunk 12 nappal, azaz havi plusz 1 szombattal, ennyivel többet kell dolgozni évente".

Tartsunk 1 adakozós napot, mint a cunaminál – javasolta S., míg R. szerint „fel kellene állítani 1 közhasznú alapítványt, mely abból a célból gyűjtene adományokat, hogy a magyar államadósságot csökkentse". Richárd, a pszichológus egy adományhonlap elindítását javasolja, ahol a deficit lefaragására szánt (és átutalt) adományokat tartanák nyilván, és a számláló pörgése fokozná az adakozókedvet.

András szerint "legyen június az ingyendolgozás hónapja, motiválni kell az embereket, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz... kapjunk egy kitűzőt 'faszagyerek' felirattal... egy állami pénzből fizetett honlapot, amin a köztársasági elnöktől kezdve a miniszterelnökön át a legutolsó államtitkárig mindenki, fényképes aláírással megköszöni nekünk, hogy az általuk szarrá adósított országot kihúztuk a csávából".

Adóban jók vagyunk

Az új adó kivetésén gondolkodók olyan kreatívak a magyarok, hogy Kupa Mihálytól Veres Jánosig mindenki eljöhetne az Indexhez egy, az olvasóink javaslataiból összeállított adókivetési és adóreform-tanfolyamra. Az olyan közhelyekkel, mint áfaemelés, az offshore cégek kitiltása az országból - de legalábbis a közpénzes beruházásokból -, a multik adókedvezményének megszüntetése, a tételes eho emelése - „ezt legalább minden alkalmazott fizeti, bármennyire is van bejelentve" -, nem is töltenénk sok időt.

Természetesen sokan vezetnék be a vagyonadót, a luxusadót, az extra gépjárműadót bizonyos köbcenti vagy piaci ár fölött, illetve azokra, ahol egy háztartásban egynél több autó van (mások autónként havi ezer-ötezer forintos pluszadót fizettetnének, ami automatikusan a tömegközlekedési cégek kasszájába vándorolna). Egykulcsos, 17-19 százalékos adó, évi 10 milliós jövedelem fölött 90 százalékos adó, az eva és az ekho eltörlése is szerepel a hagyományosabb javaslatok között.

Az igazán eredeti ötletek között szerepel az állampolgári adó, havonta és fejenként 1000-2000 forint, amiből egy év alatt összejöhet 120-240 milliárd, javasolja Ferenc. Több nőolvasónk a nőgyógyászokra vetne ki havi 50-100 000 forintos különadót, mások a prostitúció és/vagy a marihuána legalizálásából és megadóztatásából szednének össze évi 60-80 milliárd forintot.

"Megadóztatni azt az 1,3 millió embert, aki minimálbéren él: fizessen be mindenki havi 10 000 forintot, és máris megvan évi 156 milliárd forint" - javasolta egy levélírónk. A 150 ezer forint fölötti nyugdíjakra 30-50 százalékos adót vetnének ki olvasóink (akik között általános elterjedt vélemény, hogy aki nyugdíjas, annak nem szabadna dolgoznia), a távol-keleti termékekre 300-500 százalékos védővámokat is javasoltak.

Celebadót javasol matyematix: "minden magyar adóalany, aki egy naptári hónapban legalább 2 órát szerepel bármely Magyarországon fogható tévécsatornán, köteles a teljes éves bruttó jövedelme után 20 százalékot celebadót megfizetni a többi adón és járulékon túl". Egy másik olvasónk közterület használati adót vezetne be, melynek éves mértéke egyenlő lenne minden magyar állampolgárnak az adott év első napján mért testmagasságának, testsúlyának és cipőméretének szorzatával.

Mindenből elvenni

Azok, akik a kiadásokból csippentenének le, a támogatásokból, a beruházásokból és az állam működési költségeiből egyaránt vennének el. A szociális és családtámogatási rendszerhez az olvasóink is szívesen hozzányúlnának.

Többen javasolták, hogy a harmadik gyerektől ne családi pótlék járjon, hanem szja-kedvezmény - sőt, Gábor három gyerek fölött adót vetne ki -, mások hat-tízéves kortól tanulmányi ösztöndíjat adnának, amiben csak a legalább 4-es átlagos elért gyerekek részesülhetnének, mások szja-kedvezménnyé alakítanák át a szocpol-támogatást. A pénzbeli szociális segélyezés megszüntetése szintén visszatérő javaslat, olvasóink szerint a hátrányos helyzetű családok túlnyomórészt étkezési utalványokat és rezsi támogatást kellene, hogy kapjanak készpénzes kifizetés helyett.

Judit, aki ha férfinak születik, talán Bokros Lajosnak hívnák, ezt írta: "azonnal és teljesen megszüntetném a szocpolt, visszavenném a gázár- és távfűtési támogatást (cserébe nem védeném a távfűtő műveket a kilépni kívánóktól), európai átlag szerinti kb. 1 évre, mértékében pedig a magyar gazdasági hatékonyság szintjére szorítanám vissza a gyes-gyed és hasonló juttatásokat, családi pótlék max. a gyerek 18 éves koráig, fizetős felsőoktatás + ösztöndíjrendszer, bármiféle támogatás kizárólag rászorultsági alapon". És hozzátette: „akinek nem tetszik, menjen Franciaországba, Dániába, Angliába, Németországba - ugyanezt fogja találni".

Szegény nyugdíjasok

A nyugdíjasokra is rájárna a rúd egy Index-olvasók alkotta kormány idején. Olvasóink többsége szerint természetes a 13. havi nyugdíj megvonása, szigorítanák a korkedvezményes nyugdíjakat a fegyveres testületeknél és a tűzoltóknál. Voltak, akik szerint szükség lenne egy nyugdíjplafonra is, mások tébéjárulékot fizettetnének a nyugdíjasokkal. Számos levél javasolta a nagyjából 800 ezer rokkantnyugdíjas rokkantságának felülvizsgálatát, valamint azt, hogy rokkantnyugdíjas se dolgozhasson; több olvasónk szerint csak ez a tétel hozna évi 400-500 milliárd forintot az államkasszának. A 65 év fölöttiek utazási kedvezménye szintén megszűnne, ha levélíróinknak döntési jogkörül lenne.

Olvasóink egy része visszahozná a vizitdíjat, vagy egy, a cascónál alkalmazotthoz hasonló önrészt fizettetne az egészségügyi ellátást igénybe vevőkkel. Van, aki rendszeres, államilag finanszírozott szűrőprogramokra kötelezné a magyart, és későbbi egészségügyi ellátása minden fillérét kifizettetné azzal, aki ezen nem vesz részt. A tb-kasszát mentesítenék azzal, hogy aki részegen okoz balesetet, az fizesse ki a baleset minden sérültjének teljes ápolási költségét az OEP helyett.

A közszférának annyi

A nyugdíjasok mellett a közszférában dolgozók és a politikusok pénzeiből vennének el legszívesebben olvasóink. A pártfinanszírozás - ahogyan egyébként az egyházak állami támogatása is - megszűnne, a parlament 50-200 fősre csökkenne. Nem lenne a képviselőknek költségtérítésük és végkielégítésük, utóbbit a miniszterek sem kapnának. Egy politikus csak egy tevékenységért, egyetlen jövedelmet kaphatna - ahogyan az állami vállalatok vezetőinek sem járna pluszpénz a különböző igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagságokért -, egyfordulós lenne a választás. A képviselők nyárra, amikor nincs parlamenti ülésszak, fizetést sem kapnának egy radikálisabb javaslat szerint.

Az önkormányzatok harmadát-felét-kétharmadát megszüntetnék olvasóink, akik megtiltanák a kormányzati pr-tevékenységet, felmondatnák az összes kormányzati tanácsadói szerződést, eltörölnék a ruhapénzt és a nyelvpótlékot, nagyon sokan a megyéket is. A közigazgatásban dolgozók 25-50 százalékát lehetne lapátra tenni levélíróink szerint úgy, hogy kirúgásuk az érintetteken kívül senkinek nem tűnne fel. Az állami szférában a bérek 20-30 százalékát elvonnák, és 3-5 évre bér- és létszámstopot rendelnének el olvasóink, akik az állami cégeknél felülvizsgálnák a prémiumok és jutalmak rendszerét.

Zoltán, aki Bécsből jelentkezett, csak néhány tippet írt le – „ingyen én sem mondom el minden ötletem" –, de ezekkel máris megspórolt nekünk százmilliárdot. A költségvetés öt fejezetéből (országgyűlés, miniszterelnökség, honvédelmi tárca, hírközlési hatóság és nyugdíjbiztosítási alap) vette el tételenként 4-42 milliárd forintokat a kiadások 15-30 százalékának csökkentésével és a parlamenti képviselők fizetésének befagyasztásával.

Ne építkezzünk

Számottevő kiadáscsökkentést várnak a nagyberuházások leállításától is olvasóink. A négyes metró nem épülne tovább, ahogyan egy ideig autópályák sem, kivéve, amire az EU pénzt ad. Közmunkában útfelújítások indulnának, a munkanélküli segélyt lefaragnák olvasóink. A közszférának csak magyar autó vásárlását engednék meg, javasolta egy levélírónk. Legyen tandíj, valamint húsz-harminc gyatra egyetemet és főiskolát zárjunk be - olvastuk több javaslatban is.

Voltak, akiknek az akadémiára és akadémikusokra költött milliárdok fájtak a legjobban. Mások betiltanák a készpénzforgalmat - Ferenc érvelése szerint "így igencsak megnehezedne a számla nélküli trükközés, a hálapénz adómentessége, a korrupció" -, visszavágnák a mezőgazdasági támogatásokat. A katonaságot és a rendőrséget ne biztonsági őrök őrizzék - javasolta egy olvasónk, mások szerint az államfői hivatalban fölösleges katonai főosztályt fenntartani.

Szívünkből szólt Mihály, aki szerint "jelentős összeget lehetne összehozni, ha megbírságolnák például a nyilvános kiadványokban a helyesírási hibákat, mondjuk 10 000 forint/előfordulás erejéig. Bármerre nézek, a legkisebb prospektustól az óriásplakátokig, mindegyik helyesírási hibáktól hemzseg"; később tételesen is felsorolt néhányat, minket nem említett, hálánk ezért.

Van, aki a fűtést és a légkondit kapcsolná lejjebb a közintézményekben, míg a gáz- és távhőtámogatások megszüntetésével egyetértő olvasóink szerint az eddig erre a célra fordított pénzből az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokat kellene támogatni, mert ez az építőipart is felpörgetné. Egy levélírónk a közvilágítási költségeket csökkentené a mostani felére. Többször visszatérő javaslat, hogy nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket használjon a közszféra, mert az jelentős kiadáscsökkentő tényező lenne.

Bérkoldus, hadüzenet

Egy levélíró szerint bérkoldusokat kellene fogadnia a kormánynak Budapesten és küldeni kellene a gazdag nyugati nagyvárosokba is. Üzenjünk hadat egy kis dél-kelet ázsiai országnak,.a háború közvetítésének jogát adjuk el a CNN-nek, mondta Bálint. Inkább Ukrajnát kellene megtámadni, és a területet eladni az oroszoknak Erik szerint (aki emellett ivóvizet is szállítana Afrikába).

Zoltán, aki orvostanhallgató, volt pénzügyminisztereket is megszégyenítő módon, konkrét számokkal támasztotta alá javaslatait. Szerinte legalább 200 milliárdot lehetne spórolni a négyes metró építésének leállításán – az ezt javaslók sokaságából többen megjegyezték, hogy így legalább Demszky is kampányolhat vele még néhányszor –, 100 milliárdot, ha abbahagyjuk az alagutas M6-os építését, 500 milliárdot az államigazgatás 20-25 százalékos létszámcsökkentésével, a kisebb parlamenttel és az önkormányzatok számának lefelezésével. A 160 magyar kórházat soknak tartja, néhány tucatot megszüntetne, amivel további 100 milliárdot megspórolna. A 13 havi nyugdíj és bérek azonnali elvétele, a gyes megszüntetése és gyes megőrzése 2 évig nagyjából 350 milliárd forintot hozna; további kisebb tételekkel együtt 1295 milliárdot spórolt meg úgy, hogy nullszaldós adóátrendezésre is javaslatot tett.

Szabolcs szerint sokkal egyszerűbb a megoldás: „mindenkinek adjunk egy 130 ezres csekket". János szerint is, ám ő ennél is frappánsabban - és nekünk, Átlagmagyaroknak olcsóbban - megoldotta: „keresni kell egy multimilliárdost (dolcsiban), aki ad 10 milliárd dolcsit, és 2 évre királlyá választjuk."