Miért lesz negyvenmilliárddal drágább az M0-s?

79 490 864 000 – ennyit, tehát nagyjából 79,5 milliárd forintot tervezett költeni hazánk 2007-ben az M0-s déli szektorának szélesítésére és egy új útszakasszal való kiegészítésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján olvashatók az Új Magyarország fejlesztési terv 2007-2008-as akciótervei. Már ezek között szerepel – a belinkelt weblapon lévő 1-es prioritásban – ez a beruházás, méghozzá2008-as kezdéssel és 2011-es befejezéssel.

120 306 418 696 – ennyi, azaz nagyjából 120,3 milliárd forint van végül abban az idén februári kormánydöntésben, amelynek alapján Magyarország benyújtotta a nagyprojekt-támogatási kérelmét Brüsszelnek. A pénzből csaknem kilencmilliárd – 8 945 040 293 – forint a beruházással kapcsolatban 2006. december 20-a előtt felmerült, úgynevezett el nem számolható költség.

A többi 111,36 milliárd forint a beruházás bruttó összeköltsége. Ennek 85 százalékára, 94,66 milliárd forintra kérünk uniós támogatást. A további 16,7 milliárdot a hazai költségvetés teszi bele a fejlesztésbe, ha Brüsszel jóváhagyja a kérelmet (és természetesen az el nem számolható kilencmilliárdot is a magyar állam állja).

Két év, 41 milliárd forint

Két év alatt tehát 40 8155 54 696, azaz csaknem 41 milliárd forinttal nőtt az út építésének költségvetése (és csúszik a beruházás ütemezése is; most arra lehet számítani, hogy az idén kezdődő, három fázisban megvalósuló út- és hídépítési munkák utolsó szakasza 2012 közepére fejeződik be). Ez az eredeti költségek 51 százalékos növekedését jelenti, tehát a szélesítés lényegében a másfélszeresére drágult.

A pályázat támogathatóságáról határozó bírálóbizottság döntése előtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgynevezett közreműködő szervezete indoklást kért a megnövekedett összegről a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-től, válaszolta megkeresésünkre az NFÜ sajtófőnöke. Kundra Anna azt mondta, hogy a NIF indoklása szerint a támogatási igényt elsősorban a projekt műszaki tartalmának megváltozása miatt kellett módosítani.

Tízmilliárdos különbségek

Az Index kérdésére ugyanakkor a NIF olyan választ adott, amely egészen más kiinduló árral számolt. Az állami autópálya-beruházó tájékoztatása szerint ugyanis az NFÜ által közölt 79,5 milliárd forintnál tízmilliárd forinttal nagyobb induló költséggel kalkuláltak. A NIF szóvivője, Fazakas Orsolya írásban közölte: „A 2006-ben készült építési tervek alapján számolt költség bruttó 89,860 milliárd forint volt, ez jelent meg először a KÖZOP pályázati folyamatban.”

A NIF számításai szerint a projekt bruttó 111 361 378 404, azaz 111,36 milliárd forintja nettó értéken valójában csak tízmilliárd forinttal több, mint eredetileg volt. A 111,36 milliárd mögött ugyanis a 17,568 milliárd forintos áfa és egy 8,527 milliárd forintos műszaki tartalék nélkül 85,267 milliárd forintos úgynevezett ajánlati ár van. Ebből 13,8 milliárdot szántak az M1-M6 közötti és 46 milliárdot az M6 és az 51-es főút közötti szakaszra, 19,1 milliárdot az új út építésére, nagyjból hatmilliárdot pedig az M1-esnél lévő csomópont átépítésére és az úgynevezett Növény utcai kapcsolat megteremtésére.

Bruttó, nettó, tartalék, el nem számolható költség

A NIF által eredetinek mondott bruttó 89,86 milliárd forint nettója 74,88 milliárd forint, ami látszólag valóban csak 10,3 milliárd forintos különbség. A NIF táblázatai ugyanakkor arról árulkodnak, hogy nettó 8,527 milliárdos műszaki tartalék – ami a hivatalos indoklás szerint „az építés és a forgalombahelyezés közben esetlegese felmerülő műszaki többletigények költségeinek fedezetére” kell – szintén új tételnek tekinthető.

Ha ehhez hozzátesszük a kilencmilliárdos el nem számolható költséget, valamint a NIF és az NFÜ induló árainak tízmilliárd forintos különbségét, máris megkapjuk azt a negyvenegymilliárdot, amennyivel a 2007-ben tervezettnl több támogatást kérünk most.

Nyolc tétel drágított

A 10,3 milliárdos, a sztrádaberuházó által is elismert drágulást egyébként nyolc tétel indokolja. A legnagyobb pluszköltséget, 3,36 milliárd forintot a 2006 és 2009 közötti infláció adja. Nagyjából kétmilliárd forinttal dobja meg a költségeket, hogy az 51-es és az M5-ös közötti új utat 2 x 2 helyett 2 x 3 sávosra építik (vagyis az új szakaszt eredetileg tizenhétmilliárdosra kalkulálták).

Az ár emelkedését eredményezte, hogy másként oldják meg az útpályák elválasztását, mint tervezték. Egysoros szalagkorlát helyett – külföldi tapasztalatok alapján – „nagyobb ütközési visszatartó erővel bíró”, beton elválasztóelemek lesznek. Ezek alatt le is kell burkolni az elválasztósávot, előbbi másfél és utóbbi félmilliárdos tételéből összesen újabb kétmilliárd jött össze.Több mint egymilliárdot visznek el a kisajátítás és a régészeti munkák megnövekedett költségei, csaknem nyolcszázmilliót, hogy úgynevezett mosott betonból lesz a burkolat, fél-félmilliárdot a zajvédő falak mennyiségének növelése, valamint az úgynevezett változtatható jelzésképű táblák kiépítése.