Az év első három hónapjában az árfolyamok esése miatt a magyar tőzsdei részvények értéke 284 milliárd forinttal csökkent, ennek ellenére a háztartások és a pénzügyi vállalatok is nettó részvényvásárlók voltak, 27, illetve 17 milliárd forint értékben. Ugyanakkor a nem pénzügyi vállalatok és a külföldiek nettó 33, illetve 12 milliárd forint értékben adtak el magyar papírokat.
Ezzel a külföldiek részaránya a teljes magyar részvénykapitalizációt tekintve 70 százalékra csökkent, míg a magyar háztartásoké 7,2 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a külföldiek befolyása a magyar piacon, hiszen két éve, 2007 első negyedévének végén még közel 80 százalékát birtokolták a pesti részvényeknek, míg a magyar háztartások alig több mint 3 százaléknál tartottak.
Mindenesetre az adatokon az látszik, hogy a válság hónapjaiban a magyar lakosság részaránya szépen növekedett, míg a külföldieké radikálisan csökkent. (A teljes kapitalizáció március végén 3246 milliárd forintot tett ki, ebből a külföldieknél 2284 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 962 milliárd, a magyar háztartásoknál pedig 233 milliárd forint volt, és az állam is birtokolt 141 milliárd forintnyi - főként Richter- - részvényt.)
Azok a magyar háztartások, amelyek az első negyedévben vásároltak részvényeket, nagyon jól járhattak, hiszen a BUX értéke a március végi 11 702 pontról 43 százalékot emelkedett a május 20-i zárásig. Ez pedig azt jelenti, hogy ha megmaradt a március végi 233 milliárd forintos részvényállomány a háztartásoknál, akkor ezen valamivel több mint 100 milliárd forintot sikerült zsebre tenniük a "háziasszonyoknak" - már ha értékesítették a papírjaikat.
Az államkötvények állománya március végén 12 645 milliárd forint volt, a kincstárjegyek értéke 2188 milliárd forint tett ki. Az államkötvények és kincstárjegyek együttes állományából a külföldieknél 6863 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 6545 milliárd, a háztartásoknál 903 milliárd volt a negyedév végén.