Az új hulladéklerakók miatt nőhet a szemétdíj

Május 12-én megszületett a másodfokú tiltó határozat a két éve környezetvédelmi engedély, 2008. december 31-e óta pedig működési engedély nélkül is működő csörögi hulladéklerakó ügyében. A másodfokú határozat akkor lesz jogerős és végrehajtható, ha azt a cég kézhez kapja. A Felügyelőség 2009. május 20-án postázta a Remondis Duna Kft.-nek a határozatot. A tértivény, amely azt igazolná, hogy a cég átvette a határozatot, a mai napig nem érkezett vissza a postáról Felügyelőséghez, tudtuk meg Sztipán Orsolyától, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség sajtószóvivőjétől.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) egy évvel ezelőtt már megtiltotta a Remondis Duna Kft.-nek, hogy hulladékkezelést végezzen a csörögi telephelyen. A Remondis azonban fellebbezett. A fellebbzés miatt a Főfelügyelőség ezt az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Felügyelőséget 2008. júliusában.

A Felügyelőség által a lerakón 2009. január 22-én tartott helyszíni ellenőrzést követően, 2009. februárjában hozott határozatban pedig 800 ezer forintos bírságot is kiszabott a Remondisra. Ebben a bírságot kiszabó határozatban tiltotta meg azonnali hatállyal a Felügyelőség a hulladék lerakással történő ártalmatlanítási tevékenységet. Majd ezt hagyta jóvá a Főfelügyelőség a 2009. május 12-én kelt másodfokú határozatával.

A Remondis üzemi igazgatója azt nyilatkozta korábban az üggyel cikkünk megjelenése után foglalkozó Tényeknek, hogy mihelyst kézhez kapják a másodfokú eljárásban született hatósági határozatot, azonnal abbahagyják a szemétlerakást a csörögi telephelyen.

Elkeveredett az értesítés a postán?

Az Index most hiába kereste a cégvezetőket: Káldi György, a Remondis Duna Kft. egyik ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ő most külföldön van, nem tud arról, hogy a cége ilyen hatósági értesítést kézhez kapott volna, de megígérte, hogy utánanéz a dolognak. Azóta nem volt elérhető, hangüzenetet pedig hiába hagytunk, nem hívott vissza. Bende Pétert, a másik ügyvezetőt is megpróbáltuk felhívni, de ő sem vette föl.

A hulladéklerakót csak üzemelteti a Remondis, a terület a váci önkormányzat tulajdona, mely évente 50 millió forintos béreleti díjat kap a cégtől. Vác egyik alpolgármestere, Molnár Lajos lapunknak azt mondta, ha jogerős lesz a másodfokú határozat, akkor Vác természetesen a csörögi lerakó helyett egy szabályosan és törvényesen működő lerakóba fogja szállítatni a kommunális hulladékát egészen addig, amíg meg nem épül Kerepesen az az uniós forrásból finanszírozott korszerű lerakó, ahova majd százhúsz település hordja a hulladékát Váccal együtt. Arra a kérdésre, hogy az átmeneti időszakban, vagyis a csörögi lerakó bezárása és a kerepesi megnyitása között konkrétan melyik lerakóba hordja majd Vác a szemetét, nem kaptunk választ.

A Fővárosi Bíróság még egy, 2007. augusztusában hozott ítéletében állapította meg, hogy a Remondis Duna Kft. csak akkor végezhetne hulladékkezelést a telephelyen, ha lenne környezethasználati engedélye. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján ugyanis hulladékkezelést csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet folytatni, a csörögi hulladéklerakó kialakítása viszont nem felel meg a hulladéklerakásra és a hulladéklerakókra vonatkozó rendeletnek. Az ehhez szükséges beruházást sem a Remondis Duna Kft., sem a tulajdonos váci önkormányzat nem hajtotta végre.

Nem tudják, ki működik illegálisan

Egy 2006-os miniszteri rendelet szerint 2008. december 31-ig zárták volna be a korszerűtlen, az uniós környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakó telepeket. Ezt az időpontot azonban 2007. novemberében 2009. július 16-ra módosították, mert az EU-s forrásból támogatott, az uniós irányelveknek megfelelő települési hulladéklerakók nem készültek el időben, és így kapacitáshiány alakult volna ki, mondták el korábbi cikkünk felvetésére a környezetvédelmi tárca sajtóosztályán.

Azt viszont, hogy az így időt nyert telepek között hány olyan hulladéklerakó lehet, amelyiknek nincs működési vagy környezetvédelmi engedélye, nem tudták megmondani a minisztériumban. Sőt, a főfelügyelőségnél sincs adat erre vonatkozóan, tették hozzá. Csak a területileg illetékes felügyelőségek tudják megmondani, hogy náluk éppen hány eljárás van folyamatban. Szabó Ildikó, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyik osztályvezetője elmondta, hogy az ő területükön a csörögi lerakón kívül nincs több illegálisan üzemelő hulladéklerakó, amik ellen korábban eljárás volt, azok bezártak. Konkrét telephelyeket nem mondhatott az osztályvezető.

Július közepéig 137 lerakó zár be

Tavaly és idén július 15-ig összesen 137 hulladéklerakó zárt, illetve zár be, tudta meg az Index a környezetvédelmi tárcától. 2009. július 16. után – az időközben épülő négy új ISPA lerakóval együtt – 65 lerakó működni majd az országban, amely megfelel az uniós környezetvédelmi irányelveknek. 2010. végéig az ISPA és a Kohéziós Alap folytatja az ISPA-program már megkezdett fejlesztéseit, valamint új beruházásokat is indít – további 12 lerakó épül, így összesen 77 uniós környezetvédelmi irányelveknek megfelelő hulladéklerakó létesítmény üzemel majd az országban.

Az NFÜ-nél az Index megkeresésére elmondták, hogy a hulladéklerakók korszerűsítésére szánt uniós forrásból csak az önkormányzatoknak és társulásaiknak nyújtottak átlagosan 60 százalékos támogatást, vagyis cégek nem kaptak EU-s pénzt. A kormány összesen „körülbelül” 357,5 millió eurót fordított hulladéklerakó telephelyek építésére és korszerűsítésére, amelyből az uniós támogatás „körülbelül” 204,5 millió euró, közölték nagyvonalúan szintén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségénél. Ebből a körülbelüli összegből 16 új korszerű szemétlerakót építettek, és 5 darabot bővítettek a korszerűsítés érdekében.

Hatalmas minőségi változás

Az új lerakók hatalmas minőségi változást hoznak, így szükségszerű az áremelkedés, fejtette ki Szabó Ildikó. Nem csak amiatt, mert kevesebb korszerű telephely lesz, és ezért megnőnek a szállítási távolságok, hanem azért is, mert az EU csak arra ad pénzt, hogy megépítsék a környezetvédelmi technológiákkal felszerelt lerakókat, másra viszont az üzemeltetőknek kell tartalékolniuk. Vagyis az egyes telephelyeknek és üzemeltetőiknek a kommunális szemétdíjból kell forrást biztosítani a 30 éves utógondozásra, amelynek során figyelik például a kutakat, hogy a szemétlerakó nem szennyezi-e őket. Illetve, ha betelik a lerakó, akkor az üzemeltetőknek kell új lerakót építeni, továbbá a régi betelt telephely rekultivációjára is nekik kell céltartalékot képezniük. A drágulásról szóló információt az NFÜ-nél is megerősítették, és elmondták, hogy a korszerű rendszereknek – amelyek hulladékgazdálkodási szempontból hatékonyak és a szolgáltatások skálája is szélesebb (például szelektív gyűjtés) - az üzemeltetési költségei magasabbak az eddigieknél, amit a megnövekedett lakossági díjakból fedeznek. A megnövekedett kommunális szemétdíjat az önkormányzat állapítja meg.

Az új telephelyeken a korszerű technológia biztosítja majd, hogy az eddig csak egyszerűen válogatás nélkül lerakott hulladékot előkezeljék. Ez azt jelenti, hogy a kommunális hulladékból az előkezelés során kiválogatják a szerves és éghető, valamint a mágnesezhető fém hulladékot. Az előbbiek felhasználhatók energiaelőállításra. Az új hulladékkezelő telephelyeken az üvegházhatású depóniagázokat pedig összegyűjtik és szintén elégetik. (A depóniagázok megfelelő kazánokban történő elégetésével hőenergia nyerhető.)

A 2009. július 15. után megszűnő lerakók miatt nem fog kialakulni kapacitáshiány, vagyis a korszerűtlen telephelyek bezárását követően is biztosított lesz a hulladékelhelyezés az ország egész területén, közölte kérdésünkre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóosztálya. A szállítási távolságok esetleges megnövekedése a hulladékkezelést nem befolyásolja, a helyzet megoldására átirányítási tervek készülnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!