Bezárt a csörögi hulladéklerakó
További Magyar cikkek
Jogerőssé és végrehajthatóvá vált az a határozat, amelyben a környezetvédelmi főfelügyelőség megtiltotta a Remondis Duna Kft.-nek a váci önkormányzat tulajdonában lévő csörögi hulladéklerakóhelyen folytatott hulladékkezelést, ugyanis a cég végre átvette a határozatot, amelyet május 20-án postázott a főfelügyelőség, mondta el lapunk megkeresésére Káldi György, a Remondis Duna Kft. egyik ügyvezetője.
Rendkívüli ülésen döntenek
Fél éve illegálisan
A Remondis Duna Kft. már fél éve végzett illegálisan hulladékkezelést a csörögi telephelyen, környezetvédelmi engedélye pedig már 2007 óta hiányzik. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) többször megtiltotta a tevékenységet, de a cég mindig fellebbezett. A legutóbbi másodfokú eljárásban május 12-én hozta meg a határozatot a főfelügyelőség, 20-án postázta a cégnek, akik most vették azt át, a kézhezvétellel pedig így végre jogerőssé vált a másodfokú tiltó határozat.A mai nap folyamán a váci önkormányzat rendkívüli testületi ülést tart, tudta meg lapunk Dr. Molnár Gyulától, a váci önkormányzat alpolgármesterétől, ahol arról tárgyalnak, hogy ebben az átmeneti időszakban, amíg el nem készül az uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szemétlerakó Kerepesen, hol fogják kezelni a település kommunális hulladékát (a kerepesi lerakó átadása ez év végére várható) . Este hat után meg születik a döntés az ügyben, tájékoztatta lapunkat az alpolgármester. A váci önkormányzat egyébként továbbra is a Remondis Duna Kft-vel marad szerződésben, vagyis továbbra is a cég fogja kezelni a város hulladékát, a kérdés csak az, hogy Kerepes előtt hol.
A csörögi lerakóba egyébként több mint egy tucat település szállítatja szemetét, most nekik is dönteniük kell, hova viszik a hulladékot.
Ahogy azt már megírtuk, Pest megyében jelenleg a következő lerakóhelyek működnek környezetvédelmi (IPPC) engedéllyel, vagyis legálisan: Csömör, Dabas, Dömsöd, Dunakeszi, Gyál, Kerepes (nem az, amelyik most készül uniós támogatásból), Pusztazámor, és Tura. 2009. július 15-e után pedig már csak a következő lerakók üzemelhetnek: Budapest XVIII. - Orgovány úti lerakó, Sóskút, Pilisborosjenő, Vác- Csatamező utca, Gyál és Kerepes.
Vagyis attól, mert egy lerakó jelenleg működési és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, még nem biztos, hogy tovább működhet július 15-től. E határidő után csak azokon a szemétlerakó helyeken lehet hulladékot kezelni, amelyek az uniós irányelveknek is megfelelnek.
Nincs összhangban a magyar és az uniós szabályozás
Hogy lehet, hogy a környezetvédelmi irányelveknek megfelelő magyarországi hulladéklerakók sem felelnek meg az uniós irányelveknek, tettük fel a kérdést neve elhallgatását kérő forrásunknak, aki elmondta: a magyar és az uniós hulladékkezelési jogszabályok nincsenek összehangolva, az ügy egyébként pedig olyan bonyolult és átláthatatlan, hogy maguk a szakértők és a törvényhozók sem látják át.