Simor András, a lettek és a GM-csőd

2009.06.06. 08:09 Módosítva: 2009.06.06. 08:10
A GM csődjével kezdődött, a forint gyengülésével folytatódott, a hazai ipari termelés áprilisi, vártnál nagyobb visszaesésével zárult a munkahét, összességében mégis inkább úgy tűnik, a továbbra is a pozítiv, a válság hozta mélyrepülés végét jelző hangulat dominált a héten a gazdaságban. A hazai piacon ezt leginkább abból érezhettük, hogy a BUX végül pluszban zárta a hetet, természetesen ahogy a tőzsdét, úgy a forintot is szinte teljes egészében külső hatások mozgatták. Nem is csoda: itthon legfeljebb a vasárnapi EP-választások esetleges következményeitől való félelem, illetve a Simor András jegybankelnök százmilliói utáni kutakodás befolyásolhatták volna a befektetői hangulatot.

Márciushoz képest 5,1, tavaly áprilishoz képest 25,3 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés az idei negyedik hónapban a KSH előzetes adatai szerint: az éves adat rosszabb a vártnál és a márciusinál is, ami azt jelzi, hogy a magyar ipar az első negyedévben még nem érte el mélypontját, de a pénteken közzétett számoknak lényegében semmilyen hatása nem volt. A tőzsdét sokkal inkább az érdekelte, hogy a JP Morgan új, 6200 forintos célárat jelentett be az OTP-papírokra, így azok napközben 10 százalékos pluszt is elértek, felrántva a többi részvény árfolyamát és a BUX-ot is, mely így végül 15 636 ponton zárta a hetet. A múlt pénteki 14 885 záráshoz képest tehát 752 pontot, 5 százalékot emelkedett a héten a tőzsde, amit a keddi és a pénteki szárnyalás között nem törtek meg érdemben a szerdai és csütörtöki mínuszok.

A hétközepi esést leginkább a döntően a forint árfolyamát egész héten meghatározó, a lett-helyzet miatt a régióval szemben újra aggodalmasabbá vált befektetői hangulat okozta. A 2000 és 2007 között átlagosan évi kilenc százalékos növekedést felmutató Lettországban jelenleg kétszámjegyű recesszió dúl. Az egykori "bezzeg a baltiak" táborát erősítő Riga és a lat már az ERM-II árfolyamrendszer tagja, de problémái hasonlóak, mint Magyarországéi. A növekedés egyik motorját a hitelek jelentették, a belső eladósodottság mértéke mára a GDP 130 százalékára rúg, ráadásul a lakossági hiteleknél a deviza, döntően euró alapú hitelek aránya 90 százalékhoz közelít. A latot védi ugyan az ERM-II-ben az Európai Központi Bank által is támogatott +/- 15 százalékos árfolyamsáv, de a lett jegybank korábban egyszázalékos sáv tartását vállalta, most pedig a lat jelentős leértékelési nyomás alá került. A héten már nem volt vevő a lett államkötvényekre, az ország finanszírozásához az IMF-hitel mielőbbi folyósítását szeretnék elérni.

A borulásveszély persze egyik régiós országnak sem tett jót, de a forint érezte meg a leginkább: a kedd reggeli 280-as szintről péntek délutánra 288-ra ment fel az euró ára, az árfolyam a héten többször is megközelítette illetve elérte a 290 forintot is.

A pillanatnyi régiós aggodalmak ellenére azonban a héten alapvetően kedvezően alakult a nemzetközi befektetői hangulat, még ha az amerikai kedélyállapotot nyilván beárnyékolta a GM, az amerikai ikon csődvédelmi eljárása. Bár a 70-es években az USA legnagyobb munkaadójaként is működő vállalat adósságai 173 milliárd dollára, eszközei értékének több mint kétszeresére rúgnak, az akár 60 százalékos tulajdonrészért cserébe biztosított állami hitellel néhány hónap múlva egy átszervezett, veszteséges ágazaitól megszabadult új entitássá válhat a cég. Az USA-ban ráadásul a múlt hónapban mindössze 345 ezer ember került utcára, a várt 520 ezerrel szemben. A héten az ingatlanpiac és a feldolgozóipar felől érkezett kedvező hírekhez hasonlóan a pénteki munkaerőpiac adat is arra utal, hogy a válság nehezén már túl van az amerikai gazdaság. Európa is enyhülést vár a második félévre, igaz, ez csak visszaesés mértékének csökkenését jelenti egyelőre. Mint az egyszázalékos kamatszintet a várakozásoknak megfelelően továbbra is tartó EKB elnöke, Jean-Claude Trichet csütörtökön elmondta, bár már vannak olyan jelek, amelyek a válság enyhülésére utalnak, negyedévekbe telhet, amíg az eurózóna gazdasága visszatér a növekedés útjára.

Mindeközben itthon éppen pillanatnyi szünetet tarthattunk, a már beterjesztett adócsomag esetleges módosításairól egyelőre nem hallani, a piaci szereplőket is sokkal inkább az izgatja, kell-e a vasárnapi választások után bármiféle belpolitikai következménnyel, kormányválsággal számolni. Az amúgy is felfokozott hangulatba talált be a Simor András jegybankelnök százmilliói utáni kutakodás: a volt pénzember már jelenlegi tisztségében dobta át a korábban vagyonnyilatkozatában is szerepeltetett befeketési jegyekben tartott bő 800 millió forintját ciprusi cégének. Az általa is elismert manőver törvényességét szakértők sem kérdőjelezik meg, erkölcsi kérdéseket azonban felvetett, hogy mennyiben éri el célját a vagyonnyilatkozat, ha abban már - cégvagyonként - nem szerepel, így nem is követhető az összeg sorsa.