Nem a válsággal kezdődtek a GM problémái

Meg tudja-e tartani a General Motors legendás státuszát – teszi fel a kérdést az amerikai sajtó egy nappal azután, hogy a cég csődvédelmet kért. Bár a GM-é csak a negyedik legnagyobb csőd az amerikai történelemben, már most úgy hivatkoznak az esetre, hogy ez a legszimbolikusabb: egy amerikai ikon dobta be a törülközőt. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a vállalatnak nincs vége. Ha minden jól megy, két-három hónapon belül egy új GM szerveződik a régi romjain és tovább gyártja az autókat, ha nem is minden legendás márkáját.

Száz év története

A General Motorst száz éve, 1908. szeptember 16-án alapította William C. Durant. Egy évvel később már 25 ezer autót és traktort adott el, az első elektromos önindítót 1912-ben építették bele egy Cadillacbe. A húszas években már öt különböző márkát gyártottak öt különböző célcsoportnak, ezek a Buick, Pontiac, Chevrolet, Oldsmobile és Cadillac. (A cég eme öt történelmi márkája közül az Oldsmobile gyártását már korábban befejezték, a Pontiac eltűnését viszont a válság hozta el: már áprilisban bejelentették, hogy jövőre leállnak a márkához tartozó típusok gyártásával.)

1921-re övék volt az amerikai piac 12 százaléka, 1925-ben Európában terjeszkedtek, 1929-ben vették meg a német Opelt. A vállalat piaci részesedése 1941-ben 41 százalékra nőtt, de a világháború alatt leállt a polgári autók gyártása, a gyárakat katonai célokra használták. A GM 1954-ben adta el az ötmilliomodik autót, piaci részesedése elérte az 54 százalékot. A cég alkalmazottainak száma 1979-ben 618 365 volt, ezzel az Egyesült Államok legnagyobb munkaadójává vált.

Lassú óriás

A problémák a nyolcvanas években kezdődtek. A General Motors nagyon lassan tudott alkalmazkodni az emelkedő olajár és a japán autók importjának fenyegetéséhez. Az erős szakszervezetek miatt nem tudták meglépni a szükséges átalakításokat, a fizetések emelkedtek, a cég egyre kevésbé volt versenyképes a többi autógyártóval szemben. A GM dollármilliárdokat költött egészségügyi programokra és a nyugdíjalapokra.

1986-ban bejelentették, hogy bezárnak 11 amerikai gyárat, de erre az évre az alkalmazottak száma 877 ezerre nőtt, míg a nyereség csökkent. A szakszervezetekkel kötött megállapodás feltételhez köti a gyárak bezárását, csak akkor zárhatnak be, ha esik az eladások száma.

A kilencvenes években új autómárkákat – a Saabot és a Hummert – szerez meg a vállalat, de a nyereséget nem sikerül feltornászni és újabb gyárbezárásokat és elbocsátásokat jelentenek be. A tavalyi benzinárrekord, valamint a pénzügyi- és gazdasági válság miatt mélypontra estek az autóeladások. Emiatt és a sokéve halogatott átszervezések miatt a General Motors hatalmas, 172,8 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Az 1925 óta a DIJA-kosárban lévő cég papírjainak árfolyama soha nem látott mélységben van, még az egy dollárt sem éri el a részvényárfolyam.

Ennyi volt?

Hétfőn bejelentették azt, ami már hónapok óta fenyegette a legendás vállalatot, csődvédelmet kért a General Motors. Az amerikai állam kezébe kerül a részvények 60 százaléka, a kanadai államé lesz 12 százalék, a szakszervezet egészségügyi alapjáé 17,5 százalék, a jelenlegi kötvénybirtokosok (vagyis a hitelezők) 10 százalékot kapnak az új cégben.

Az amerikai csődvédelmet – ha erőltetetten is – a magyar államhoz is hasonlíthatjuk, vagyis a hitelek átütemezése, esetleges újabb hitelek fejében vállalják a cég teljes átszervezését, gyárak bezárását, munkások elbocsátását, egyszóval a működés racionalizálását, a cég versenyképessé tételét.

Vagyis drasztikus lépésekkel kell életképessé tenni a céget. A vállalat az 54 ezer munkahelyből megszüntet 21 ezret, bezár 12-20 üzemet, illetve felszámolja a hatezer márkakereskedés negyven százalékát. A jól jövedelmező üzletágakat megtartja, a nem jövedelmezőket felszámolja vagy eladja.

Az új General Motors márkái közül a Cadillacet, a Chevrolet-t, a Buickot és a GMC-t tartja meg. A veszteséges márkákat, mint a Saturnt és a Hummert pedig eladja. Sajtóértesülések szerint a Hummerre már talált is vevőt.