Az utolsó pillanatban változik a vagyonadótörvény

A kormány-szocialista párt-tandem megállapodott a szabad demokratákkal arról, miként is formálják át a vagyonadó részletszabályait, a kompromisszum eredményét a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén megismerhettük. Két lényeges, és két kevésbé fontos ponton írják át az elfogadás előtt álló törvényt.

Amint arról korábban beszámoltunk, parlament előtt heverő törvény minden egyes, 30 milliónál drágább lakóingatlant adóztatna. Ez ahhoz vezetne, hogy egy 30 milliós lakás tulajdonosának kellene fizetnie vagyonadót, ám például két 25 milliós lakás tulajdonosának egy fillér vagyonadót sem kellene lerónia. A 30 milliónál drágább, de 50 milliónál olcsóbb lakások után a teljes forgalmi érték 0,35 százalékát kellene leróni, az 50 milliós értéket meghaladó lakóingatlan után pedig az50 milliós rész után 0,35, az 50 millió felett rész után pedig 0,5 százalékos kulcs lenne érvényben.

A szabad demokrata frankcióvezető, Kóka János azonban arra tett javaslatot, hogy ezt a problémát úgy oldják fel, hogy lehetővé teszik az összeszámítást, így a két 25 milliós lakás tulajdonosának is kelljen adót fizetnie. Kóka másik indítványa alacsonyabb adókulcsokat hozna be a rendszerbe.

A kabinet hajlandó beépíteni ezeket a megfontolásokat a törvénybe. Annál a lakásnál, amelyben a tulajdonos életvitelszerűen és a lakcímnyilvántartás szerint él, arra fog vonatkozni a 30 milliós adómentességi határ. De ha emellett van még egy lakása az illetőnek, akkor a második lakás után akkor kell adót fizetnie, ha a lakóingatlan 15 milliónál értékesebb. Ha egy harmadik lakása is van valakinek, akkor neki ezen harmadik lakás után értékhatártól függetlenül kell vagyonadót fizetnie.

Példán érzékeltetve: Anasztáziának négy lakóingatlana van. A lakcímnyilvántartás szerinti lakása, amelyben életvitelszerűen is él, 22 millió forintot ér. De van mellette egy 25 milliós üdülője, egy 17 milliós másik lakása, és még egy 12 milliós lakása is. A 22 milliós lakására vonatkozik a 30 milliós adómentességi értékhatár, így után egy fillér adót sem kell fizetnie. Anasztázia ez után dönthet arról, hogy melyik az üdülőjét vagy másik két lakása közül az egyiket nevezi meg második lakásnak, amelyre a 15 milliós adómentességi értékhatárt alkalmazhatja. Csak egy lakóingatlana, a 12 milliót érő lakása olcsóbb 15 milliónál, így ez után szintén nem kell adót fizetnie. Ám a 25 milliós üdülője és a 17 milliós lakása után az első forinttól kezdve vagyonadó-fizetési kötelezettség terheli. Ha a kormány eredeti javaslata maradna érvényben, akkor Anasztázia megúszná egyetlen fillér adófizetés nélkül, holott négy lakóingatlana összesen 76 millió forintot ér.

De mi van akkor, ha Anasztáziának a lakcímnyilvántartás szerinti lakása nem 22, hanem 32 milliót ér, és meg van az üdülője és a másik két lakása is? Ekkor Anasztázia már nemcsak az üdülője és a 17 milliós lakása után kell hogy adót csengessen be a büdzsébe, hanem a 32 milliós lakását is adó terheli, méghozzá ezen utóbbi lakás esetében a teljes 32 millió forint után kell kiszámolnia az adó összegét.

Bejön egy kisebb kulcs

Látható, hogy a kormány eredeti javaslatához képest a kompromisszumos megoldás több lakást érint, ezért cserébe a kabinet egy csökkentett adókulcsot is behozna a rendszerbe, a tervezett 40-50 milliárd forintos bevétel biztosítható. Az új változat szerint ha egy lakás után kell adót fizetni, akkor a 30 millió alatti rész után nem 0,35, hanem 0,25 százalékos adókulcsot kell felszámítani. Vagyis egy 35 milliós lakás esetén a kormány eredeti javaslata szerint a teljes 35 milliós adóalapra kellene 0,35 százalék kulcsot alkalmazni, addig az új változat szerint 30 millió forintos részt 0,25 százalékos, a fennmaradó 5 millió forintos részt pedig 0,35 százalékos adókulccsal kellene felszorozni. Az első esetben 122500 forintra rúgna a vagyonadó összege, a második esetben 92500 forintot tesz ki a vagyonadó összege.

A vagyonadó átalakított változata több problémát is kezelne, ám még így is előfordulhatna olyan eset, amikor az összességében 30 milliónál magasabb értéket képviselnek egy tulajdonoshoz tartozó lakások, mégsem kell adót fizetni. Akkor lehet ez, ha a lakcímnyilvántartás szerinti lakása mondjuk 29 millió forintot ér, a második lakása pedig 14 millióba kerül. Ekkor mindkét lakóingatlan után meg lehet úszni az adófizetést, holott 43 milliót érnek összesen.

Két kisebb ügyben is engedett a kormány. A jelek szerint belemegy abba, hogy aki kérhet adófelfüggesztést (nyugdíjas, munkanélküli, kiskorú örökös), annak ne kelljen kamatot fizetnie a felfüggesztés időtartmára. A kabinet átvezeti a törvényen azt a javaslatát, hogy a szakszervezeti üdülők mentesüljenek a vagyonadó alól, bármekkora értéket is képviselnek.

A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának minapi ülésén a szocialista tagok és a szabad demokrata tagok támogatását is elnyerte a kormány újraformált javaslata, így pedig jó esély van arra, hogy a hétfői parlamenti szavazáson is többséget kapnak ezek a módosítások. A végső szót rá egy hétre mondja ki az Országgyűlés, ám ha jövő héten átmennek ezek a javaslatok, akkor szinte biztosra lehet venni, hogy a zárószavazáson is elfogadja a honatyák többsége az újraformált vagyonadót.