Megunta a havi prognóziskészítést a PM

Elfelejthetjük azt a sokéves gyakorlatot, hogy havi bontásban készít költségvetési előrejelzést a Pénzügyminisztérium – ez a lényege annak a közleménynek, amelyet maga a szaktárca adott ki. Így aztán nem is lesz számon kérhető, hogy vajon jól látta-e előre a minisztérium a pénzügyi folyamatokat.

Ezt a döntését szép köntösben adja el a PM. A közlemény elején arról olvashatunk, hogy az eddigiekkel ellentétben nem a hónap második, hanem első felében tart sajtótájékoztatót a PM „annak érdekében, hogy a piaci szereplők, az elemzők, valamint a közvélemény minél előbb értesülhessen a részletes államháztartási folyamatokról." Egészen pontosan úgy lesz, hogy a megelőző hónap adatainak feldolgozása után a hónap 10. napját követően lesz sajtótájékoztató, eddig pedig a hónap 15. napját követően tartották azt.

Ezt követően tér rá, úgy mellesleg, a közlemény, hogy „továbbra is ad a Pénzügyminisztérium rendszeres előrejelzést az év hátralevő részére az államháztartási folyamatok várható lefutásáról. Ennek részletessége havi helyett negyedéves lesz."

Vagyis a legközelebbi sajtótájékoztatón, július közepén nem fogja nyilvánosságra hozni a tárca azt, hogy júliusban szerinte hogyan alakul a büdzsé, csak egy olyan prognózist tesz közzé, ami azt mutatja majd, hogy a harmadik negyedév végén, vagyis szeptemberrel bezárólag hogyan fog mutatni az államháztartás egyenlege. Tudni kell: a folyó negyedév végi helyzetet eddig is megbecsülte a PM, meg az adott havi szaldóra is közzétett prognózist. Ez gyakorlatilag annyit tesz: sokkal kevesebbet fogunk tudni arról, vajon milyen irányba is mennek a költségvetési folyamatok.

Bibis az ügy

Három dolgot nem árt felidézni. Egyrészt, mostanában igencsak hadilábon áll a PM a prognóziskészítéssel. Az áprilisi költségvetési helyzetet 60 milliárddal vétette el a minisztérium, a májusit meg 25 milliárddal (más-más irányban). Az, hogy a hónap vége előtt 10-12 nappal közzétett prognózishoz képest havonta 30-60-80 milliárd forintos tévedések, mozgások vannak a költségvetésben, egészen bagatell dolog, csupán annak a számlájára írható, hogy a hó végi és hó eleji munkanapok hogyan jönnek ki, és ez hogyan befolyásolja a kifizetések indítását – nagyjából ez volt a lényege Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár mondandójának azokra a kérdésekre válaszul a pár nappal ezelőtti sajtótájékoztatón, amelyek azt firtatták, ugyan hogyan lőheti felül vagy alul ennyire a havi egyenleget a szaktárca.

Másrészt, a mostani lépés a 2006-os parlamenti választások előtti, a költségvetési átláthatóságot nagyban rontó, rossz emlékű időszakot idézi. Akkor, 2006 március elején úgy döntött a tárca, hogy eltolja néhány nappal a költségvetési gyorstájékoztató kiadását. Ez ahhoz vezetett, hogy az áprilisi parlamenti választások első fordulója után egy nappal későbbre került a márciusi, addig lényegében minden idők legnagyobb havi költségvetési hiányáról számot adó közlemény közzététele.

Harmadrészt, az EU-val által nemrég jóváhagyott szerződés módosításának egyik újdonsága az volt, hogy ezentúl havonta kell beszámolnunk Brüsszel felé többek között a költségvetési folyamatokról. Ennek szellemével azonban lapunk megítélése szerint a mostani döntés, a ritkább bontású prognózisra való áttérés szembe megy. (Persze, adott hónapról utólag ahogyan eddig, úgy ezentúl is lesz közlemény.)

A PM indokol

Lapunk megkereste a PM-et a döntés okairól. A tárca válaszában azt jelzi: azért ítélte szükségesnek a havi előrejelzések elhagyását és a negyedéves prognózisokra való áttérést, hogy "a tájékoztatás alapvetően a közgazdasági tartalommal bíró adatokra szorítkozzon." A PM szerint a havi prognózisok esetében annyira nagy az olyan tényezők hatása, minthogy miként esnek a hétvégék, az ünnepek, az intézmények mikor indítják a bérfizetést, hogy ezek jelentősen befolyásolhatják egy-egy prognózis teljesülését, viszont semmilyen hatással nem bírnak a tényleges államháztartási folyamatokra. Ezért aztán a havi adatok "zajosak", a negyedéves adatok jobban mutatják az irányt. A havi prognózisról ezért lemondtak, de a havi (múlt hónapra vonatkozó - a szerk.) adatokat továbbra is közlik.

Lapunk azon kérdésére, hogy miért most történik a váltás, a József nádor téren így válaszoltak: "Ezt a változtatást már jó ideje fontolgatjuk, 2006 óta látjuk, hogy a havi prognózisok sokszor félrevezetők."

Azon kérdésünkre pedig, hogy mindez nem megy-e szembe az EU-val kötött szerződés szellemével, azt a választ kaptuk, hogy havi adatokat továbbra is közöl a PM. "Amiről beszámolunk bárhova is, arról ugyanúgy továbbra is tájékoztatjuk az elemzőket, a befektetőket, a közvéleményt. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy ezeknek a tájékoztatásoknak a közgazdasági tartalma erősödjön."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!