Új fejezetet ígérnek a bankok a tájékoztatásban

Transzparencia, szabályelvűség, szimmetria – erre a három alapelvre épül a ma aláírt banki magatartáskódex, mely a bankok ügyfelekkel szembeni magatartását szabályozza majd. A transzparencia azt jelenti, hogy átláthatónak és közérthetőnek kell lennie a hitelezésnek, és minden szükséges információt hozzáférhetővé tesznek az ügyfelek számára. A szabályelvűség azt jelenti, hogy mindenben a rögzített szabályok alapján járnak el. A szimmetria elvén pedig azt kell érteni, hogy a kamatot és különböző díjakat nemcsak akkor változtatják, amikor az az ügyfélnek hátrányos, hanem akkor is kötelezően, ha az az ügyfélnek kedvező. Tehát ha úgy alakulnak a feltételek, akkor csökkenteni kell a díjakat.

A magatartáskódex nem jogszabály – bár információink szerint az MSZP-frakció törvényi szabályozást szeretett volna elérni – hanem egy önkéntes vállalás. Azokra a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szolgáltatókra vonatkozik, amelyek aláírják azt. A bankok csatlakozását az teszi majdnem biztossá, hogy az alá nem írók nevét közzéteszi majd a PSZÁF, ezzel is megbélyegezve őket. Persze nemcsak az aláírást, a betartást is próbálják garantálni: szeptember elején megerősítették a PSZÁF érdekvédelmi jogkörét, így a kódexet, illetve az annak szellemében átírt üzletszabályzatokat be nem tartókat szigorú, akár kétmilliárd forintos bírsággal is büntethetik.

13-an írták alá

A kormány eredményre jutott a bankokkal, közösen létrehozták a banki magatartáskódexet – jelentette be Bajnai Gordon az aláírás után. A miniszterelnök szerint a fogyasztói igényekre válaszul született ez a dokumentum, a válság kirobbanása után derült ki, hogy szükség van a banki szabályok egyértelműbbé tételére. A kormányfő szerint a bankok egyértelmű erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek, kiszámítható viszonyt teremt a felek között.

Szerdán 13 bank írta alá a banki magatartáskódexet, ezek a bankok lefedik a lakossági ügyfelek kilencven százalékát. A cél azonban az, hogy a többi hitelintézet is aláírja a kódexet, Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke szerint ez meg is fog történni a következő időszakban.

A kódex valóban a bizalom erősítésére szolgál a bankrendszer és az ügyfelek között – értékelte a kódex jelentőségét Patai Mihály, a Bankszövetség alelnöke, az UniCredit Bank vezérigazgatója. Ebben a helyzetben óhatatlanul minden gazdasági szereplőnek, így a bankoknak is felül kell értékelnie az ügyfélkapcsolati rendszerüket. Patai Mihály szerint új fejezet kezdődik a magyar bankrendszer életében, az ügyfelek tájékoztatásában.

A PSZÁF elnöke szerint a kódex erősen javítani fogja az ügyfelek pozícióját, átláthatóvá teszi a rendszert. Ugyanakkor a bankok stabil és megbízható működését sem veszélyezteti, és nem korlátozza a piaci versenyt sem.

A felek mindegyike hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz tárgyalási folyamaton vannak túl.

Kevés konkrétum

A banki magatartáskódex főként általános elvekből áll, azt írják elő, hogyan kell a bankoknak viselkedni az ügyféllel szemben. Öt nagy területet fed le, a hitelezés általános szabályait, a szerződéskötés előtti magatartás elveit, az egyoldalú módosításra, a fizetési nehézségek kezelésére és a végrehajtásra vonatkozó szabályokat. Az szabályok többsége eddig is része volt a pénzintézetek belső szabályozásának, illetve megjelent már felügyeleti ajánlásokban - igaz, a bankok gyakorlata eltérő volt ezek érvényesítésében.

A kódex csak néhány pontban fogalmaz meg konkrétumot. Az egyik ilyen, hogy ha az ügyfél nem fizeti a részleteket és minden egyéb lehetőséget már kimerítettek a bankkal, akkor az ügyfélnek kilencven napja van arra, hogy maga értékesítse ingatlanát. Ezzel próbálják elejét venni annak, hogy az árverezés alatt az ingatlan értékénél sokkal kevesebbért adják el az ingatlant, nehéz helyzetbe hozva az adóst. A másik fontos változás, hogy ezentúl csak évente egyszer és az inflációval megegyező mértékben lehet majd a kezelési költséget és más díjakat emelni.

Választás, tájékoztatás, költségek

Általános szabályként a kódex leszögezi, hogy a hitelintézetnek átfogó, mindenre kiterjedő tájékoztatást kell adnia a banki termékről és a benne rejlő kockázatokról is. Hitelt csak az ügyfél teherbíró képességének felmérése után lehet adni, ezzel próbálják elkerülni a felelőtlen hitelezést. Nagyon fontos, hogy az ügyfél több termék közül választhasson, nemcsak egy pénzintézeten belül, hanem konkurens bankok ajánlatait is megismerve - a bankoknak kötelező lesz a PSZÁF fogyasztóvédelmi honlapjára felhívni a figyelmet. Szintén fontos szabály, hogy a devizaadósoknak lehetőségük lesz a hitelt devizában, egyösszegben törleszteni.

Sok panasz érkezett a kombinált termékekre, amikor például életbiztosítással kombinálva adtak hitelt. A jövőben a bankoknak fel kell hívni a figyelmet a kockázatokra, és biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy az ügyfél több biztosítótársaság terméke közül választhasson.

A legnagyobb botrányt talán a bankok egyoldalú szerződésmódosításai okozták az elmúlt hónapokban. Itt már említettük a legfontosabb változást, hogy a különböző díjakat, kezelési költségeket évente egyszer, az inflációval azonos mértékben lehet csak emelni. Ezen kívül az egy évnél rövidebb futamidejű (nem megújítható) hiteleknél nem lehet majd az ügyfélnek hátrányosan a szerződést módosítani.

A bankoknak egy listát kell készíteni, melyet a PSZÁF-nak adnak át, ezen kívül nyilvánosságra kell hozniuk egy általános oklistát, melyben meghatározzák, hogy milyen esetekben lehet egyoldalúan módosítani a kamatot. Ilyen ok lehet a jogszabályi környezet megváltozása (például a kötelező betétbiztosítás összegének változása), a makrogazdasági környezet változása (Magyarország hitelbesorolásának, az országkockázati felár, a jegybanki alapkamat, a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása), az ügyfél kockázati megítélésének változása (ügyfél pénzügyi, fizetőképességi stabilitásában történt változás, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanfedezet legalább 10 százalékos értékmódosulása).

Életkor alapján ezentúl nem lehet automatikusan elutasítani a hitelkérelmet, egyénileg kell elbírálni azt. Az indoklás itt az, hogy az öregedő nyugat-európai társadalmakban egyre több idősebb szeretne hitelt felvenni, nem lehet őket automatikusan kizárni.

Hosszú csata

A kódexet viszonylag hosszú csatározás előzte meg a bankok és a kormány között. A Parlament még tavasszal fogadta el a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó törvényt. Az akkori jogszabály kimondta, hogy a módosítás előtt hatvan nappal kell értesíteni az ügyfelet az addigi 15 nappal szemben. Módosítani csak az eredetileg meghatározott esetekben lehet, új díjat pedig nem vezethetnek be. A Bankszövetség már akkor jelezte, hogy komoly fenntartásaik vannak, szerintük a törvény a piacgazdaság alkotmányos elvével ellentétesen korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Még arra is figyelmeztettek, hogy megdrágulhatnak a hitelek, mert a pénzintézetek nem tudnak a várható változásokra rugalmasan reagálni.

A szabályozást a bankok egy része úgy próbálta betartani, hogy oklistát állítottak össze, milyen esetekben módosíthatják a szerződést és ezt meg is küldték az ügyfeleknek. Ez nagy felháborodást keltett, mert olyan indokok is voltak, mint a dolgozók fizetése, hirdetési kiadások, it-beszerzések. A kormányfő cinikusnak minősítette ezeket a listákat és találkozóra hívta a bank vezetőit.

A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a pénzintézetek két hónapig, szeptember végéig felfüggesztik a szerződésmódosításokat, kivéve előre nem látható piaci folyamatoknál, amikor a PSZÁF-fal egyeztetve módosíthatnak. Ezt a két hónapot használják fel, hogy megfogalmazzanak egy etikai kódexet, melyet a bankok önként elfogadnak.

A magatartáskódex december 1-én lép hatályba, addig van lehetősége a hitelintézeteknek arra, hogy felkészüljenek a teljesítésre. Addig is, a pénzintézetek vállalták azt, hogy a kódex hatálybalépéséig tartják magukat a július 17-ei megállapodáshoz. Vagyis nem módosítják egyoldalúan a szerződéseket, nem indítanak kényszerértékesítéseket.

Az aláírás egy lépéssorozat egyik állomása, ősszel szeretnék még a banki környezetet szabályozni – jelentette be Bajnai Gordon. Szabályozás született például a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban, kiterjesztették a PSZÁF jogkörét. De megreformálnák a hitelközvetítói rendszert és a fogyasztási hitelek területén is lépni kell, mondta a kormányfő.