Nagyobb volt a tavalyi hiány

Az első adatközlésben szereplőnél magasabb volt az államháztartás tavalyi hiánya. A KSH által közzétett tájékoztató szerint a márciusban az EU felé első becslésként lejelentett 3,4 százalék helyett 3,8 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési deficit a mostani második adatközlés tanúsága szerint.

A KSH nem részletezi, de tudni lehet, hogy a felfelé módosítás – ami nem rendkívüli sem idehaza, sem más EU-országokban – alapvetően két tételnek a számlájára írható. Az EU nemrég arról döntött, hogy a reméltnél kevesebb uniós forrást használhat fel hazánk a metróépítésre és sztrádaberuházásra. Mivel ezt az összeget a kormány az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az iránymutatása alapján bevételként tüntette fel a tavalyi egyenlegben, most pedig ennek egy részétől elesik Magyarország, ezért kellett rontani a tavalyi büdzsé szaldóját. (Az EU-s döntés elszámolási okok miatt furamód azonban az idei költségvetési egyenlegnél kedvez a kormánynak.)

A nagyobb hiány egyúttal azt is jelenti, hogy még tavaly sem sikerült a bűvös maastrichti hiánykritérium alá mennünk, így továbbra is az uniós túlzott deficit eljárás alatt maradunk. Az első adatközlésben szereplő 3,4 százalékos mínusz ugyanis egy megengedett korrekció miatt a túlzott deficit eljárás vizsgálatakor 3 százalék alatti deficitet takar, így pedig elvileg kikerülhettünk volna az uniós eljárás alól. Persze csak demonstratív ok miatt lett volna fontos kikerülni egy évre azon eljárás alól, amely már sok éven át folyt ellenünk, hiszen az idei évre várt 3,9 százalékos és a jövő évre tervezett 3,8 százalékos hiány megint az eljárás alá kerülésünket jelenti. Igaz az is, hogy egy sor EU-tagország idén és jövőre ezeknél jóval nagyobb deficitet produkál, a túlzott deficit eljárás jelentősége, fegyelmező szerepe ezért nagymértékben gyengül.

A 3,4 százalék elvétésének van még egy vetülete: tavaly ősszel az akkori kormány a fenyegető válság elől menekülve az IMF-nek végül 3,4 százalékos hiánycélt ígért meg. Vagyis most kiderült, hogy az nem lett meg. Az ügynek azonban nincs akkora jelentősége, hogy emiatt megfeddjen minket a Valutaalap, sokkal fontosabb az idei és a jövő évi deficitcél tartása.

Az államháztartási folyamatokról ma jött egy másik fontos adat. Az MNB statisztikái szerint az államháztartás finanszírozási igénye (amely jól közelíti a hiányt) a 2008 júliusa és 2009 júniusa közötti tizenkét hónapban a GDP 4,7 százalékát tette ki. Mivel az idei hiánycél a GDP 3,9 százalékára rúg, ezért ez a jegybanki adat megerősíti azokat a nézeteket, miszerint igen feszített év vége előtt áll az állam ahhoz, hogy ne lépje túl az IMF és az EU felé tett vállalását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!