13276 milliárd forintot oszt szét az állam
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
13 276 milliárd forint – ennyi pénzt oszt szét jövőre az állam a most benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint. Bevételi oldalon viszont csak 12 216 milliárd forinttal számolnak, így aztán 1060 milliárd forintos hiány jöhet össze jövőre, ha a parlament - a szokásosnál két héttel korábban, november utolsó napján - változatlan formában fogadja el a büdzsé tervezetét.
A 13 276 milliárd forintos kiadás azt jelenti, hogy az újraelosztási ráta jövőre sem bír a GDP 50 százaléka alá kerülni, miközben a régióbeli vetélytársainknál 35-40 százalékos a redisztribúciós hányad.
A jövő évi költségvetés arra vállalkozik, hogy a folytatódó recesszió, a kormány előrejelzése szerint jövőre 0,9 százalékkal visszaeső gazdaság miatt csökkenő bevételt hasonló nagyságú, közel 450 milliárd forintos kiadásvágással ellensúlyozza. A büdzsé tervezete magában foglalja az idén már törvénybe iktatott, de javarészt csak jövőre hatályba lépő nyugdíjszigorításokat (a nyugdíjemelési módszer megváltoztatásából fakadó megtakarítást, a 13. havi nyugdíj eltörlését, a jövő évi nyugdíjkorrekciós program visszavonását), a lakástámogatási rendszer ugyancsak idén már jogszabályban rendezett jelentős megkurtítását, a MÁV-tól való 40 milliárdos és az önkormányzatoktól való 85 milliárdos támogatásnyesést, a minisztériumi költések 140 milliárdos csökkentését. Meg persze a jövő évi adócsomagot is, amely a munkára rakódó terheket enyhíti, hogy jobban megérje dolgozni, a költségvetési szigor fenntartása érdekében viszont cserébe a fogyasztási adók súlyát növeli és behozza a vagyonadót.
| Kiadáslefaragás (az idei várható teljesítéshez viszonyítva a jövő évi büdzsében, milliárd forint) | |
|---|---|
| MÁV támogatása | 40 |
| Helyi önkormányzatok támogatása | 85 |
| Nyugdíj | 80 |
| Lakástámogatás | 48 |
| Lakossági energiaár-támogatás | 55 |
| Költségvetési intézmények támogatása | 140 |
| Összesen | 448 |
| Forrás: Pénzügyminisztérium | |
Az arcél változatlan
Mindezek csak ahhoz vezetnek, hogy a büdzsé korábbi években megszokott fő karaktere nem változik. A teljes kiadási tortából a legnagyobb szeletet továbbra is a különféle nyugdíjjuttatásban részesülők hasítják ki, minden ötödik állami forint, közel 2750 milliárd forint nyugellátásokra megy. Ez a terület a korábbi években egyre nagyobb hányadot vitt el az államháztartási összkiadásból, most ez a ráta a tavalyi, az idei és a jövő évet felölelő periódusban 20 százaléknál stabilizálódni látszik.
A tágan vett jóléti funkciókra (a nyugellátások is ide tartoznak) az állam ötből kicsivel több mint három forintot fordít. Ezen belül érthető okokból a korábbi évekre jellemzőnél jelentősen többet emésztenek fel a munkanélküli ellátások (az összkiadás 1-1,2 százaléka helyett 1,9 százalékát tehetik ki a munkanélküliséggel kapcsolatos állami pénzek, ami durván 90 milliárd forintos növekményt jelent). A szigorodó családtámogatási és táppénzszabályok miatt ezekre a területekre kicsivel kevesebb jut, ahogyan - a csökkenő gyerekszám miatt - alapfokú oktatásra is. (Utóbbi a kiadási tortából tavaly és idén 4 százalékos szeletet hasított ki, amely jövőre 3,6 százalékra zsugorodik, ez 70 milliárdos kiadásmérséklésnek felel meg.)
Az állam önmagára minden hetedik forintot költi. Tavaly és idén minden hatodik forint a törvényhozó és hatósági szervek működésére, közbiztonságra, igazságszolgáltatásra, alapkutatásra fordítódott, illetve fordítódik.
Nem sok területet találunk, amelyre több jut. A munkanélküli ellátásokon kívül a rend- és közbiztonságot sorolhatjuk ide, no meg az államadósság-szolgálatot, amelyre az ideinél durván 20 milliárd forinttal többet, 1215 milliárd forintot kell fordítanunk.
Átlagosan 6 százalékkal kapnak kevesebb pénzt a tárcák
A plafontörvény marad
Bár valóban volt olyan szakértői javaslat, hogy a plafontörvény némely rendelkezését érdemes lehet megváltoztatni jövőre, a minisztérium mégis úgy döntött, nem módosít semmit a törvényi rendelkezéseken - mondta a mai sajtótájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter, utalva lapunk tegnapi cikkére.
Ha azt fürkésszük, vajon melyik tárca járt jól és melyik veszített pozíciót az alapján, hogy hogyan változott az az összeg, amely felett rendelkezik, óvatosan kell eljárnunk. Ugyanis bár minden minisztérium és más úgynevezett költségvetésifejezet-gazda (például az Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia) tíz százalékos csökkentést kellett hogy elszenvedjen a támogatási forrásokból. De vannak feladatátrendezések, a járulékok csökkennek, így pedig a bérterhek is mérséklődnek, mindez pedig jelentősen torzítja az adatokat. Ha ezekkel korrigáljuk a számokat, azt látjuk: átlagosan 6 százalékkal kevesebb pénz felett diszponálnak a minisztériumok, mint idén, de például a szociális tárca 25 százalékkal kevesebbel kell hogy beérje. Ez javarészt annak a tudható be, hogy az energiaár-támogatási rendszer más helyre kerül. A Köztársasági Elnök Hivatalának kasszája 40 százalékkal gyarapodik, az Országgyűlésé 18 százalékkal (a választások miatt), a Külügyminisztériumé 17 százalékkal (az uniós magyar elnökségre való felkészülés miatt), a KSH-é 40 százalékkal (a népszámlálás miatt).
A költségvetésbe négy jogcímen összesen 310 milliárd forintos tartalékot épített be a kormány. Ez a puffer hivatott ellensúlyát képezni a kockázatoknak azért, hogy az IMF és az EU felé vállalt 2010-es költségvetésihiány-cél, a GDP-ben mért 3,8 százalékos deficittervet elérje az ország.
A költségvetés most pár hétig a parlament előtt pihen. Szeptember vége felé tárgyalják először a parlamenti bizottságok, majd elkezdődik a törvényjavaslat általános vitája. Október végén-november elején szavazhatnak a képviselők a főszámokról, vagyis rögzítik a hiány mértékét, a minisztériumi keretszámokat, utána már csak tárcákon belül átcsoportosításra nyílik mód, november 30-án pedig megejtik a zárószavazást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
