Sukorói telekügy: 600 millióval túlbecsülték a cseretelket

A központi nyomozó főügyészség idén április óta nyomoz annak az ingatlancserének az ügyében, amely során a magyar államot képviselő, akkor még Tátrai Miklós vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy állami tulajdonú sukorói telket Joav Blum üzletember albertirsai és pilisi ingatlanjaira cserélt. A telekcsere a Velencei-tavi King's City kaszinóberuházást alapozta volna meg az üzletember oldaláról, míg az MNV azzal indokolta a csere szükségességét, hogy az államnak a majdani M4-es gyorsforgalmi út megépítéséhez van szüksége ingatlanokra.

Az ügyészek a csere kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen. A főügyészség igazságügyi szakértővel is megvizsgáltatta a telekcserét. A szakértő a napokban terjesztette elő a szakvéleményét.

Ez azt állapította meg, hogy a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke mintegy 193,8 millió forint – közölte a főügyészség csütörtökön. Ez az összeg a töredéke annak, ami a feljelentéssel érintett csereszerződésben szerepel. Abban a dokumentumban ezeknek az albertirsai és pilisi ingatlanoknak az értékét összesen 787,4 millió forintban állapították meg.

Ez azt jelenti, hogy a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint. Vagyis Blum telkeit majdnem négyszeresen felülértékelve vonták be a cserébe. Még rosszabb a helyzet, ha az MNV-nek abból az indoklásából indulunk ki, hogy a telekcseréhez az M4-es építése miatt volt szükség: a szakértő jelentése szerint ugyanis a nem egészen kétszázmilliós értékű ingatlanegyüttesből mindössze 15,1 millió forintnyi értéket képvisel a 4-es út Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület.

Ez korábban már a számvevőknek is feltűnt, az ÁSZ augusztus végén elkészült jelentése is kiemelte, hogy 182,89 hektáros földterületből az M4-es gyorsút építéséhez mindössze 10,31 hektár szükséges. Az ÁSZ a jelentésben azt is kimondta, hogy mivel a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, így a létrejött szerződés semmisnek tekinthető.

A főügyészség – amely a büntetőeljárásban eddig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – közölte azt is: a szakértői vélemény megállapításairól tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, továbbá az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!