Ismét harc a pesti tőzsdén

2009.10.08. 13:48 Módosítva: 2009.10.08. 13:48
Kiújult a viszály a Budapesti Értéktőzsde tulajdonosai, valamint a hazai brókercégek és kibocsátók között – írja a Figyelő. A hetilap szerint ha Bécs lecseréli a BÉT jól működő kereskedési rendszerét, ismét szó lehet egy magyar ellentőzsde alapításáról.

A tőzsdén tag egyik brókercég vezetője azon kesergett a Figyelőnek, hogy előbb kapnak információt a Budapesti Értéktőzsde sorsáról az amerikai intézményi befektetők, mint a tőzsdetagok vagy a BÉT kisebbségi tulajdonosai. A Figyelő emlékeztet: Michael Buhl, a BÉT-tulajdonos Wiener Börse (Bécsi Tőzsde, WB) társ-vezérigazgatója például egy New York-i rendezvényen jelentette be tavaly, hogy a WB kontrollja alatt álló tőzsdék hamarosan a német XETRA kereskedési rendszerhez csatlakoznak. Nemrégiben pedig szintén amerikaiaknak beszélt Buhl először arról, hogy létrejön egy kelet- és közép-európai tőzsdeszövetség.

A brókerekcégeknek és a kibocsátóknak leginkább a kereskedési rendszer lecserélésének ötlete fáj. Erről ugyanis már október 15-én tárgyal a BÉT igazgatósága. Szeptember végén a szinte teljes magyar tőkepiac, 17 intézmény felzúdulását közvetítő levél érkezett Patai Mihályhoz, a BÉT elnökéhez. Ebben felszólították a tőzsdeelnököt, hogy egyelőre ne döntsenek a kérdésben, illetve információt kértek az új kereskedési rendszer bevezetésének üzleti indokairól. Levelet írt a tőzsde menedzsmentjének az elszámolóház, a Keler Zrt. többségi, és a BÉT kisebbségi tulajdonosa, az MNB is.

A Figyelő szerint az ügy súlyát jelzi, hogy aláírta a levelet a tőzsde négy legnagyobb kibocsátója, a Mol, az OTP, a Magyar Telekom és a Richter is. "Emellett csatlakoztak a legnagyobb banki, illetve független brókercégek, a tőzsde kisebbségi magyar tulajdonosai is" – írja a Figyelő. A tiltakozóknak elegük lett abból, hogy az osztrák tőzsdetulajdonos nem akar együttműködni, csak diktál a magyar piacnak. A hazai brókerek attól tartanak, hogy ha a XETRA alá kerül a magyar tőzsde, akkor a kisebb cégekkel senki nem fog törődni – vagyis érdemi kereskedés csak a blue chipekkel marad –, ráadásul kérdésessé válik a Keler Zrt. sorsa is.

A lap azt írja, itthonról nézve teljesen indokolatlan az átállás a XETRA rendszerre, a most használt MMTS fiatalabb annál, a BÉT komoly pénzt ölt annak fejlesztésébe, és az egyik levélíró szerint kevesebb rendszerhibával működik, mint a XETRA. A tiltakozók szerint tény, hogy a jövő az integrációé, ám az ilyen lépést jobban elő kell készíteni és meg kell tervezni.

A Figyelő felveti: amennyiben az osztrákok nem hajlandók egyeztetni a XETRA-ról, összeterelődhet annyira a magyar érintettek csapata, hogy akár újból előkerülhet az ellentőzsde alapításának ötlete is. A lap szerint ehhez két dolog kell: informatikai technológia és közös szándék a kereskedés átcsoportosítására. A nagy tőzsdéknek van technológiájuk, és a szándékot illetően egyre egységesebb a piac – írja a lap, emlékeztetve arra: a magyar tőkepiaci szabályozókba tavaly bekerült az átvezetés fogalma, ami jelentősen megkönnyítheti egy új tőzsde felállítását.