Még kisebb lett a kamat

A mai döntésével, mellyel 7 százalékra szállította le az alapkamatot a monetáris tanács, ezzel immár a negyedik egymást követő ülésén döntött kamatmérséklésről a testület. Júliusban indult újra az év elején leállított kamatvágási sorozat, júliustól kezdve a maival együtt összesen 2,5 százalékponttal faragta le az alapkamatot az MNB.

A Reuters által a minap megkérdezett elemzők egyöntetűen azt gondolták, hogy az áfaemelés vártnál gyengébb átgyűrűzése a fogyasztói árakba, a stabil, az euróval szemben 265-270-es sávban mozgó forint, a gyenge kereslet mind-mind lehetőséget, a gazdasági recesszió pedig szükséget teremtenek a jegybanknak, hogy mai ülésén fél százalékpontot faragjon az irányadó rátából.

A forint beerősödött a kamatvágásra. Délután 2-ig stabilan a 266,70-es szint környékén járt a forint euróval szembeni árfolyama, a kamatdöntés nyilvánosságra hozatala után azonban 266,10-ig erősödött a hazai valuta kurzusa. Sőt, szűk egy órával később már 265,60-nál jártak a jegyzések.

Lesz még kamatvágás

A piac azonban arra számít, hogy az idei évet 6,5 százalékkal búcsúztatja az irányadó ráta, vagyis vagy két lépésben, 0,25-0,25 százalékpontos kamatvágásról határoz a monetáris tanács novemberben és decemberben, vagy egy lépésben teszi meg az újabb fél százalékpontos mérséklést.

Ha igazuk lesz az elemzőknek, akkor az azt jelenti, év végére az őszödi szint közelébe, több mint hároméves mélypontra süllyedhet az alapkamat idén. Legutóbb 2006 júniusában volt 6,5 százaléknál kisebb, 6,25 százalékos az irányadó ráta.

Márpedig, úgy tűnik, nagy esélye van annak, hogy igazuk lesz az elemzőknek. Ezt erősíti két tényező is, amely a jegybankelnök sajtótájékoztatóján került elő. Simor András elmondta, hogy a mai ülésen három javaslat is volt a monetáris tanács asztalán, a fél százalékpont mellett 0,75 és 1 százalékpontos kamatvágásra is született felvetés. Szoros többséget kapott a fél százalékpontos lazítás - ismertette a jegybankelnök.

Simor kiemelte azt is, hogy halvány jelek utalnak arra, hogy a magyar gazdaságban még mindig nem indult meg a növekedés, pedig a körülöttünk levő országokban már a fellendülés körvonalazódik, ráadásul úgy látszik, hogy a 3 százalékos inflációs célt alullőheti az árindex, ezért nem szükséges fenntartani a mostani kamatkondíciókat. Magyarán: van még tere és igénye is a kamatcsökkentéseknek.

A monetáris tanács indoklása - közlemény

A monetáris tanács értékelése szerint a magyar gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátásokkal összhangban fokozatosan javult, azonban a folyamat tartóssága továbbra is kérdéses.

Az elmúlt negyedév fogyasztóiár-adatai rendre elmaradtak az MNB várakozásától. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogott infláció elsősorban a kereslet-visszaesés fegyelmező erejének köszönhető. A monetáris tanács megítélése szerint megnövekedett annak a kockázata, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.

A munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és jelentős létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge külső és belső kereslethez. A vállalati szektor versenyképességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a visszafogott bérezés. Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását.

A magyar gazdaság külső forrásokra való ráutaltsága érdemben csak akkor csökkenhet, ha a külső egyensúly tartósan javul. Az ország sebezhetőségének fokozatos mérséklése érdekében továbbra is fegyelmezett költségvetési politika szükséges. Az idei költségvetési hiánycél teljesülését részben olyan intézkedések biztosítják, amelyek hosszabb távú fenntarthatósága bizonytalan. Ez már a 2010-es költségvetés teljesítése szempontjából is kockázatot jelent, és veszélyezteti a további költségvetési konszolidáció folyamatát.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban folyamatosan és jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. A magyar gazdaság azonban továbbra is sérülékeny, ami a monetáris politika vitelében fokozott körültekintést indokol.

Az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és az ország kockázati megítélése továbbra is lehetővé teszi.