Csökkentek a reálkeresetek, nőttek az árak
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 600 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 100 forint volt, derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–augusztusit. Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,8 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,4%), az építőipar (5,7%), az ingatlanügyletek (5,6%), valamint a szállítás, raktározás (5,4%) keresetei az év első nyolc hónapjában.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9 százalékkal haladta meg az előző év január–augusztusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,3 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 100 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 900 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezen belül a versenyszférában 4,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett.
2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 800 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január–augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
2009. január–augusztusban a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 835 ezren dolgoztak. Ez a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámbővülése eredményezett létszámnövekedést, e nélkül számolva 0,4 százalékos, míg a versenyszférában 6,7 százalékos csökkenés következett be.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
