A kormánynak nem ízlik az átláthatóság

A Költségvetési Tanács rövid időn belül másodszor teszi szóvá, hogy a jövő évi költségvetés terve és az azt megalapozó salátatörvény-javaslat több ponton is sérti a józan, felelős, átlátható költségvetési politika vitelét kikényszeríteni hivatott közpénzügyi csomagot. Az egyik érintett passzus szerint a költségvetési táblákat konszolidáltan kell elkészíteni, vagyis ki kell szűrni azokat a pénzmozgásokat, amelyek két államháztartási alrendszer között mennek végbe, de az egyenleget nem érintik. A kormány, közelebbről a büdzsé megalkotását végző Pénzügyminisztérium azonban nem tartotta be ezt az előírást, és ezen esze ágában sincs változtatni.

A Költségvetési Tanács által kifogásolt másik pont az állami cégek eredményének elszámolásával kapcsolatos. A közpénzügyi csomag egyértelműen fogalmaz: a 2010-es büdzsében a többségi állami tulajdonú cégek 2009-es veszteségének és eredményének az állami tulajdonra jutó hányadát fel kell tüntetni a 2010-es költségvetésben. Erre azért van szükség, mert a korábbi években az állami többségi tulajdonú cégeket a büdzsé kozmetikázására használta a kabinet: például nem adott elegendő támogatást a MÁV-nak, az MTV-nek, így az veszteséget termelt, adósságot halmozott fel. A veszteség azonban nem jelent meg a költségvetésben, szépítve a havonta közzétett – úgynevezett pénzforgalmi – egyenlegmutatót, félrevezetve a közvéleményt.

A kormány nem a közpénzügyi csomagnak megfelelően készítette el a parlamenti tárgyalás alatt levő jövő évi büdzsét, ahogyan erre lapunk felhívta a figyelmet. A Költségvetési Tanács a költségvetési törvényjavaslatot véleményezve ki is emelte, hogy a kabinet szabálytalanul jár el.

Jó nekünk a zavaros víz

A kormány egy huszárvágással megoldaná a problémát, de csak látszólag. A jövő évi büdzsét megalapozó salátatörvényhez az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője, Szabó Lajos egy módosító indítványt terjesztett be, amely nemes egyszerűséggel kivenné az ominózus előírást a közpénzügyi csomagból és az államháztartási törvényből. Ha a parlament többsége is elfogadja a szóban forgó módosítót, akkor a kormány jelen pillanatban törvénysértő költségetési törvényjavaslata ezt a pontot tekintve egycsapásra szabályos lesz.

Valójában azonban a kormány áll a javaslat mögött, Szabó Lajos csak stróman: az elmúlt években bevett gyakorlat volt, hogy a kormány a kormánypárti képviselőkkel, főként adott témában a kulcsszereplő kormánypárti honatyákkal írat alá olyan módosítókat, amelyeket valójában a kabinet, a Pénzügyminisztérium készített. Ennek legszemléletesebb példája az a két évvel ezelőtti módosító, amelyet szintén Szabó Lajos és az akkor még SZDSZ-es parlamenti képviselő Gegesy Ferenc láttak el kézjegyükkel és a bankokra rótt volna újabb terhet, a javaslatot azonban a Pénzügyminisztériumban dolgozták ki.

A Költségvetési Tanács fel is emeli hangját Szabó Lajos módosító javaslata ellen, hangsúlyozva, hogy nagyban gyengítené a költségvetés átláthatóságát az indítvány elfogadása. Márpedig erre nagy esély van: a minap a parlament költségvetési ügyekben legilletékesebb bizottságának, a költségvetési és pénzügyi bizottságnak a többsége támogatta ezt a javaslatot (és ez iránymutató szokott lenni a végső parlamenti szavazásra nézve is), ahogyan a kormányt képviselő tisztségviselő is helyeselte.

Teszik a szépet

Az ügy pikantériáját az adja, hogy tegnap az IMF közzétette azt a szándéklevelet, amelyet a magyar hatóságok juttattak el hozzá még szeptember közepén, és most az IMF vezetői is rábólintottak. Abban a magyar fél többek között azt írja (pdf-formátum, 45. oldalon levő 16. pont), hogy fontos részét képezik a magyar programnak azok az intézmények, amelyek a fiskális fegyelmet erősítik. Azt is megígéri a magyar fél, hogy a kormány és a Költségvetési Tanács közötti információáramlást biztosító, világos és átlátható eljárásokat alakít ki.

Nem mellesleg: az a Pénzügyminisztérium hadakozik a közpénzügyi csomag passzusai ellen, amelyik bő egy éve kidolgozta azokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!