További Magyar cikkek
„A magyar cégek 30 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások egy jelentős része felderítetlen marad” – mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa.
Érthetetlen optimizmus
A visszaélések nagy részére csak a véletlennek köszönhetően derült fény (38 százalék), nem pedig tudatos belső ellenőrzési tevékenység eredményeként, derül ki a felmérésből is. A gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63 százaléka jelezte, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.
„A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13 százalékuk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen” – vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.
A munkahely elvesztése miatti félelem (43 százalék) és az a feltételezés, hogy a versenytársak megvesztegetéssel igyekeznek megbízásokat elnyerni (Magyarországon ez az arány 43 százalék, szemben a regionális 30 százalékos átlaggal) abba az irányba hatnak, hogy a vállalatok úgy érzik, hogy ebben a gazdasági légkörben csak csalással lehet érvényesülni.
A főnökök követik el a visszaéléseket
A feltárt visszaélések több mint kétharmadát (69 százalék) a cégek saját munkatársai követték el, szemben a közép-kelet-európai régióban tapasztalt 39 százalékkal, és a világszerte tapasztalt 53 százalékkal. A megkérdezettek 86 százaléka mondta azt, hogy az emberek hajlamosak maguk is csalást elkövetni, ha úgy gondolják, hogy mások is ezt teszik – ami azt jelzi, hogy az emberek gondolkodásmódjával igen komoly problémák vannak.
Az esetek 46 százalékában középvezető, 18 százalék esetében pedig felsővezető volt az elkövető. Vagyis az elkövetők 64 százaléka vezető beosztású volt. Ez igen aggasztó növekedés a 2007-es felméréshez képest, amikor a vezető beosztású elkövetők aránya még „csak” 47 százalék volt. A belső elkövetők ellen leggyakrabban alkalmazott szankció az elbocsátás volt (91 százalék).
A visszaélési esetek 31 százaléka mögött külső elkövetők álltak, jellemzően maguk a vásárlók (60 százalék), továbbá termékértékesítési képviselők vagy közvetítők (40 százalék). A magyar cégek csupán a visszaélések 9 százalékában indítottak büntető, illetve polgári peres eljárást a vállalaton kívüli elkövetőkkel szemben. Úgy látszik, hogy máshol többet tesznek a károk enyhítéséért, hiszen ez az arány a régió más országaiban jóval magasabb (31 százalék).
Válságban nincs pénz a korrupció megelőzésére
A legtöbb céget súlyosan érintette a gazdasági válság. A válaszadók 62 százaléka számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt évi romlásáról. A gazdasági nehézségek hatására a visszaélések jellege is megváltozott, amelynek legfőbb oka a pénzügyi teljesítmények elérésének igénye és az állások elvesztése miatti félelem. A megkérdezettek fele elmondta, hogy a létszámcsökkentések miatt kevesebb erőforrás jut a belső ellenőrzési területre, míg kétharmaduk válaszából az érződött, hogy a vezetőség inkább a vállalat fennmaradására koncentrál és nem a visszaéléssekkel kapcsolatos problémákra.
A PricewaterhouseCoopers által kétévente készített „Globális Gazdasági Bűnözés” felmérés az egyik legteljesebb összefoglalója a gazdasági bűnözés természetének és hatásainak. A PwC szakértői 54 ország több mint 3000 vállalatának – köztük 53 magyarországi piacvezető cég – felsővezetőivel készítettek interjút.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
