Nyugodtan zárhatják az évet a magyar bankok

2009.12.04. 12:11
Minden bizonnyal a megkönnyebbülés sóhajával zárják az idei évet a magyar bankárok - fogalmaz a Financial Times a magyar bankszektor számára tényleg sok izgalmat hozó 2009-es évet értékelve.

Idén a bankok megrohanásáról szóló pletykák éppúgy felütötték fejüket Magyarországon, mint az a vélekedés, hogy a rosszhitel-hegyek alatt el fognak merülni a magyar pénzintézetek, az anyabankok pedig kivonják tevékenységüket az országból - ehhez képest azonban még mérsékelt profitot is sikerül elérniük a bankoknak, így vezetőik nyugodt hangon zárhatják le ezt az évet - írja a cikk szerzője, Thomas Escritt. Írásában szót kap Simor András, Farkas Ádám, Surányi György és az OTP részéről Bencsik László is.

Emlékszem, amikor a Nemzetközi Valutaalaup és az EU 2008 októberében Magyarországra jött, azt mondták, meggyűlhet a bajunk a bankok támogatásával, de ezt sose vettük komolyan. Bíztunk benne, hogy az anyabankok tiszteletreméltó dolgot tesznek - idézi Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a cikk. Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is megszólal az írásban, kifejtve: a bankok fenntartották hiteleiket leányaik felé, nagyon szilárd támogatást nyújtanak az anyabankok, a helyi tulajdonú pénzintézetek pedig a piacról tudnak likviditást gyűjteni.

Az osztrák és olasz banki befektetők közül egyik sem fogta vissza tevékenységét, miközben az OTP, a helyi óriás a bankpiac egyharmadával egyre magabiztosabban teljesít, kiérdemelve a dicséretet, mely szerint gondosan kormányozta át magát a válságon - fogalmaz a lap.

Sikeres stabilizáció, van még teendő

Nyugalomra ad okot a Financial Times szerint az is, hogy a Bajnai Gordon vezette, magát szakértőinek mondó kormány a költségvetési kiadások csökkentésével és némi adóemeléssel visszaállította a befektetők bizalmát, a bankok pedig a munka újfajta módjára nevelték magukat. Õk azelőtt, hogy Magyarország elsőként az IMF segítségéért fordult, nemzetközi piacokról refinanszírozták magukat és devizában hitelezték azokat a magyar állampolgárokat, akiknek a jövedelme mindeközben helyi valutában keletkezett. A nemzetközi refinanszírozás megdrágulásával módosítottak ezen a gyakorlaton a bankok.

A cikk Surányi György, a CIB elnökének szavait is idézi: a hosszú távú források eltűntek a magyar bankrendszerből, miközben a rövdi távú megtakarítások jelentősen megnőttek. A betétgyűjtés lehetővé tette a bankok számára, hogy csökkentve bár, de folytassák hitelezési tevékenységüket. Surányi ehhez hozzátette, a rövid távú megtakarítások nem engedik, hogy a bankok hosszú távú üzleti hiteleket nyújtsanak, ezért a jegybanknak többet kellene tennie a hosszú távú finanszírozás lehetővé tétele érdekében.

Kevésbé veszélyes euró

A válság előtt a magyarországi hitelezés 85 százalékát a devizahitelek adták, ez azóta visszaszorult, majdnem mindenki leállította a svájci frankban történő hitelezést - idézi ismét Farkas Ádám szavait a cikk. Most csaknem mindegyik devizahitel euróban van, egyesek pedig teljesen felhagytak a devizahitelezéssel. A cikk szerint a majdani euróbevezetés miatt az euróhitelezést kevésbé tekintik kockázatosnak nálunk, mint a többi devizában történőt.

Farkas Ádám emlékeztet a cikkben az októberben aláírt Magatartási Kódexre, amely fair piaci magatartást biztosít. A válságban nőtt a feszültség a bankok és a hitelezettek között, az árfolyammozgások hatalmas szociális feszültségeket és szenvedést okoztak. Az elégedetlenség a pénzügyi fájdalmat politikai kérdéssé formálta, ami fokozta a nyomást a banki magatartás szabályozása érdekében. Farkas szerint azonban ez nem volt szükségszerű, kell viszont egy Magatartási Kódex, amely részletesen leírja a tisztességes magatartás kereteit a hitelezés és a törlesztési válság kihívásaira válaszolva is, de lehetőséget ad a hatóságok beavatkozására is.

Erős OTP

Bencsik László, az OTP pénzügyi igazgatója is szót kap a cikkben: 4,3 milliárd eurós likviditással bír az OTP, s ez csaknem duplázódást jelent ebben az évben. Az EBRD júliusi 200 millió eurós hitelét Bencsik szerint a hitelkönyv növelésére használja a társaság. A szakember szerint a régió továbbra is nagyobb növekedési lehetőségeket és magasabb marzsokat jelent a bankok számára, mint Nyugat-Európa. 2000 és 2006 között több mint 30 százalékos tőkearányos megtérüléssel működött az OTP, ez még a válságban is közel van a 15 százalékhoz.