Előbb megtudjuk, mennyi is a 2009-es hiány
További Magyar cikkek
Az adat nyilvánosságának megállapítására egy újságíró, Langmár Ferenc által három éve indított perben a Fővárosi Ítélőtábla szerdán elutasította a KSH fellebezését, és helyben hagyta a Fővárosi Bíróság által áprilisban hozott első fokú ítéletet, közölte Hollósi István ügyvéd.
Három évbe telt a soron kívüli eljárás
Hollósi István megjegyezte, három évbe tellett, hogy az ügyben jogerős ítélet született, miközben az adatvédelmi törvény soron kívüli eljárást ír elő.
Bár a per egy adott jelentés kiadásáról szólt, az ítélet indoklása általános érvényű, így valamennyi múlt- és jövőbeni hasonló jelentést hozzáférhetővé tesz, mondta az ügyvéd.
A túlzott deficit eljárás keretében évente kétszer kell - április 1-jéig, illetve október 1-jéig - a részletes államháztartási adatokról és tervszámokat tartalmazó úgy nevezett EDP jelentést küldeni az Eurostatnak. A jelentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium és a KSH közösen készíti, majd a KSH küldi el az Eurostatnak. Az Eurostat észrevételei alapján a beküldőnek esetenként módosítania, javítania kell a beküldött anyagot, és az így véglegesített változatot az Eurostat teszi közzé (2006 óta a KSH is). Egyedül ebből a nyilvánosságra kerülő változatból azonban nem deríthető ki, hogy Eurostat hol kért javításokat, milyen tételek értelmezésében volt vita. Az utóbbira volt emlékezetes példa az autópálya-építés elszámolása a 2005-ös költségvetési deficitben.
Az elsőfokhoz hasonlóan az ítélőtábla is úgy foglalt állást, hogy az MNB, a Pénzügyminisztérium és a KSH által egyeztetett és aláírt kiküldött anyag nem minősül döntés-előkészítő anyagnak, mondta Hollósi István. Ugyancsak elutasította a KSH-nak a hozzáférés ellen általánosságban felhozott érvét is, hogy a két változat összehasonlításából egyedi adatokra lehet visszakövetkeztetni. Ha van ilyen veszély, az adatvédelmi törvény szerint az ilyen adatokat felismerhetetlenné kell tenni, de ez nem lehet akadálya a teljes anyag kiadásának.
A mai bírósági ítélet nagy jelentőségű. Április 1-jéig szokta kiküldeni a magyar kormány, illetve statisztikai hivatal – ahogyan más uniós ország kabinetje, illetve illetékes hatósága is – az előző évi államháztartási egyenlegre és az államadósságra vonatkozó adatokat, azonban csak néhány – két-három – hét múlva hozzák nyilvánosságra a számokat. Teszik ezt azért, mert az április 1-jéig leadott előzetes számokat az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának szakemberei pár nap alatt átnézik, és ha valamivel kapcsolatban kérdésük van, valami nem tiszta, akkor elindul egy egyeztetési folyamat adott ország és az Eurostat szakértői között. Az adat publikálásával pedig megvárják az utolsó országot is, amelyikkel egyeztetnie kell az EU statisztikusainak. Ez eltarthat 2-3 hétig is. Ezért aztán lehetséges, hogy április 20-a tájékán kerüljön csak nyilvánosságra az adat.
Esetünkben ennek az ad különös hangsúlyt, hogy vélhetően áprilisban tartják az országgyűlési választásokat. Így elvileg megtörténhetne, hogy csak az első választási forduló után ismeri meg a közvélemény a megelőző évi állami gazdálkodási adatokat, pontosabban az uniós módszertan szerint számolt költségvetési egyenleget és államadósságot. A mai ítélet ezt zárja ki, vagyis legkésőbb április 1-jén már képünk lehet a megelőző, tehát első ízben a 2009-es büdzsé alakulásáról.
Nem szabad azonban feledni: a mai ítélet abban nem hoz változást, hogy ha valami hibát gyanít a kimutatásban az Eurostat, akkor erről csak április 20-a tájékán értesüljön a közvélemény.
Azt is tudni érdemes, hogy az áprilisi szám amúgy is csak első becslés, a végleges szám csak a második notifikációkor, októberben derül ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
