További Magyar cikkek
Nehéz összehozni az irigy magyar vállalkozókat egy kis közösségi marketingtevékenység érdekében, mondják a Rézangyal pálinkaház alapító-ügyvezetői. Így saját erőből szerveznek fesztiválokat a pálinka, mint magyar márka népszerűsítésére, és a válságban is negyven százalékos forgalomnövekedést várnak.
Több mit hatszorosára növelt nettó árbevétel, és majdnem nyolcszorosára növelt mérleg szerinti eredmény két év alatt – szigorú pénzügyi adatokkal így érzékeltethetőm a Rézangyal Kereskedelmi kft. elmúlt években leírt fejlődési pályája. A 2006-ban 66 millió forint, egy évvel később 200 millió, míg tavaly 413 millió forintos nettó árbevételt elért cég mérleg szerinti eredménye ugyanebben az időszakban 2,5 millióról 19 millió forintra nőtt. Piacvezető a pálinka vendéglátó szegmensben, ami nem csak a saját márka népszerűsítése érdekében kifejtett, hanem a közösségi marketingtevékenységüknek is köszönhető.
Alakuló pálinkakultúra
A rendszerváltás előtt az jelentette a pálinkakultúrát, hogy Pista bácsi a lehullott, rohadt szilváját egy műanyag vödörben cefrézte a fa árnyékában, majd a garázsban lefőzte a saját készítésű üstben. Az újonnan létrejövő kereskedelmi főzdék korszerű, számítógép-vezérelt technológiát használna, és csak értékes gyümölcsből készülhet pálinka. Évente 4-5 millió hektoliterfoknyi (egy hektoliterfok 1 liter 100 százalékos szesztartalmú pálinkával egyenlő) bérfőzött pálinkát állítanak elő, ami nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. Emellett körülbelül 1,2 millió hektoliterfoknyi kereskedelmi főzésben készült pálinkát termelnek.
Fesztiválpálinka
A Rézangyal márka 2005 óta létezik, a két alapító-ügyvezető, Maros Róbert és Gaspari Zsolt, azonban nem akkor kezdte a szeszesital-bizniszt. „Volt már tapasztalatunk a szeszesital-kereskedésben, 96 óta a Gamma Trade nevű cégünk látja el a Sziget és egyéb zenei fesztiválok vendéglátó-nagykereskedelmét. 2004-ben létrehoztuk az Ungárise Pálinkaházat először a Dunateraszon, majd a Szigeten, és a Budapest Plázson. Láttuk ugyanis, hogy valami kezd beindulni, pálinkafőzdék épülnek új technológiával felszerelve, a fiatalok érdeklődnek a pálinka iránt, szóval láttunk benne perspektívát a piaci tendenciák alapján” – mondta Maros Róbert, a Rézangyal Kereskedelmi Kft. egyik alapító-ügyvezetője.
A prémium kategóriás pálinkák elsődleges célcsoportját a fiatalok jelentik, akiket főleg a zenei fesztiválokon lehet tömegesen elérni. Emellett szintén a Rézangyal tulajdonosai szervezik az olyan, a pálinka mint magyar brand népszerűsítése érdekében kitalált fesztiválokat is, mint a Budavári Pálinka- és Kolbász Fesztivál, vagy a Budapesti Pálinkafesztivál. Mindkét fesztivál látogatószáma évente 15 ezer fő felett van, akiket ilyenkor eredényesen lehet tájékoztatni arról, hogy mi is az a pálinka.
Halovány zárjegy
„A Rézangyal fő konkurensének a Zwack házat tekinti, mivel annak Vilmos és Fütyülős termékeit a fogyasztók a mai napig pálinkának hiszik. A Zwack mindkét márkája több mint 1 millió, literes mennyiségben fogy évente a piacon, így a felvilágosítás, hogy az valójában nem gyümölcscefre lepárlásával készül, hozhat fogyasztókat a Rézangyalnak” – mondta Maros.
Közösségi marketingtevékenységük eredményességét az is mutatja: 2002 óta nem lehet akármire ráírni, hogy pálinka, illetve idén már a pálinkazárjegyet is bevezették – ezt a két jogszabályt tartják munkájuk legjelentősebb eredményének. „Sajnos azonban az új zárjegy halvány színe miatt nem túl feltűnő jelenség a palackon, így megkülönböztetésre nem annyira alkalmas. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy – feltételezhetően az ellenérdekelt nagy szeszipari vállalatok lobbiereje miatt – nem is kommunikálták megfelelően az új zárjegy megjelenését a piacon” – mondta Maros Róbert.
Irigy magyar vállalkozók
Az ügyvezető szerint egyébként elég nehéz eredményes közösségi marketingtevékenységet művelni. „Nehéz összehozni a magyar vállalkozókat, akik jellemzően nagyon irigyek egymásra. Nem hisznek abban, hogy a pálinkát magyar márkaként közösségi marketinggel erősíteni lehetne. Ezért is veszünk vissza némileg 2010-től a közösségi marketingtevékenységből, és inkább a saját márkáinkra koncentrálunk” – mondta Maros.
Nem létező export
Magyar pálinkaexport egyelőre nem létezik Maros Róbert szerint, és sok pénz kellene, hogy legyen. Az államnak áldoznia kellene arra, hogy egyáltalán értsék külföldön, mi az a pálinka. Ehhez a pénz mellett egységes marketingstratégia is kellene, ebbe maximum négy íz menedzselése férne bele, négynél több ízt már nehezen lehetne kommunikálni a fogyasztóknak.
Jövőre új termékcsaládot vezetnek be, illetve kijön a 3,5 decis kiszerelésű pálinka, kifejezetten a kiskereskedelmi egységeknek, ahol eddig nem volt jelen a Rézangyal márka. 2006 óta szakboltokban, rendezvényeken és vendéglátóegységekben lehetett a termékeiket vásárolni, idén nyitottak csak a kiskereskedelem felé. 2009-ben a forgalom 40 százalékos növekedését várják.
Így készül
15 fajta termékük van összesen, ebből 10 gyümölcspálinka, amiből van barrique-olt és ágyas is. Ezen kívül van egy fűszeres és négy mézes likőr, ami a törvény alapján nem nevezhető pálinkának, annak ellenére, hogy alkoholszázalékát 100 százalékban gyümölcspálinka adja. A Classic selection termékcsaládhoz tartozik a 4 mézes és a 7 gyümölcspálinka, az 55 százalék alkoholtartalmú családhoz pedig még 3 pálinka.
„A legjobb minőségű pálinkákat nagytételben vesszük meg a termelőktől, majd ezeket a Rézangyal pincéiben blendeljük, érleljük, ágyazzuk, stb. Így érjük el, hogy a megszokott Rézangyal minőség folyamatosan szinten tartható legyen. Az elmúlt években kialakult egy kóstoló-blendelő csapatunk, akik korábban végigjárták a főzdéket, ismerik a termelőket és tudják, hogy melyik főzde miben erős. Mostanra már a főzőmesterek keresnek fel bennünket az új tételekkel, vagy a pálinkafesztiválokon kóstoljuk végig az új párlatokat. Mindig csak a meglévő mennyiségre szerződünk, hiszen nem lehetünk biztosak abban, hogy a következő évjárat is megfelel az elvárásainknak” – fejtette ki Maros.
Nem hisznek a pálinkaversenyben
A Rézangyal pálinkákhoz természetesen vendéglátó egységek is tartoznak, amiket franchise rendszerben működtetnek. A franchise részei a Bisztrók, a Pálinkaházak, és a Pálinkapincék. Összesen tíz egysége van a rendszernek. Két pálinkapince, az egyik Egerben, a másik a fővárosi Kálvin téren, valamint országosan 6 bisztró, és két pálinkaház működik. 2010-ben terveznek még 10 egységet..
A sikerek ellenére Rézangyal pálinka még soha nem indult nemzetközi pálinkaversenyen, mert az alapítók nem értenek egyet a verseny rendszerével. „Szerintünk csak olyan verseny lehet releváns, ahova nem a főzdék nevezik a termékeket (amiből lehet, hogy csak 30 liter van), hanem a boltok, bárok polcain lévő termékek versenyeznek” – mondta Maros Róbert.
Mennyiségben a pálinka, értékben a keserűk az élen
Ugyanúgy meghaladja a 73 milliárd forintot az égetett szeszesitalok kiskereskedelmi forgalma 2008 október és 2009 szeptember között, ahogyan egy évvel korábban is. Mennyiségben viszont 5 százalékos csökkenést regisztrált a Nielsen piackutató cég. A boltok bevételében és nyereségében lényeges szerepet játszanak az égetett szeszesitalok. Forgalmuk olyan jelentős, hogy az élelmiszer-kereskedelemben csak a húskészítmény, sör és sajt előzi meg őket a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória közül.
A pálinka ízei között továbbra is legnépszerűbb a körte, amelyre a mennyiségi eladások 30 százaléka jutott 2008 október-2009 szeptemberben. Ez 1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utána a barack és a szilva következik, egyaránt 23 százalékkal. További sorrend: egyéb ízek 10, Vilmos körte 7, vegyes 5 és cseresznye 2 százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
