Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Sólyom vétózta a magánnyugdíjpénztárak átalakítását

2010.01.04. 12:41 Módosítva: 2010-01-04 13:39:30
Sérti az alkotmányt a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításáról rendelkező, a parlamentben a kormány javaslatára decemberben elfogadott törvény – ezzel az indokkal nem írta alá Sólyom László köztársasági elnök a jogszabályt, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A közoktatási törvény módosításával is hasonló a helyzet az államfő szerint.

Sólyom László megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt – áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

A törvény a magánnyugdíj új rendszerét kívánja létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíjpénztárakat. A pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése ugyan érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a nyugdíjbiztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.

Az államfő indítványában leszögezi: a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdoni jognak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel. Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint sérti a tulajdonhoz való, az alkotmány által védett jogot.

A csúszás sokba kerülhet

Lapunknak nevük elhallgatása mellett nyilatkozó szakértők szerint ha sokáig ül az Alkotmánybíróság az ügyön, az a rendszer egészének működőképességét veszélyeztetheti, legalábbis döcögőssé teheti. Az államfő által az AB elé utalt törvény ugyanis nemcsak a nyugdíjpénztárak új intézményi formájáról rendelkezik, hanem a járadékszolgáltatást is szabályozza. Ha az AB nem dönt egy-két hónap alatt, akkor utána még sokáig nem lesz megoldva a járadékszolgáltatás a részletszabályok hiánya miatt ma még tisztázatlan ügye. A kormányváltás - minden jel szerint a Fidesz kerül hatalomra - vélhetően nem lódít előre egyet az ügyön, hiszen a Fidesz politikusai hevesen ellenezték a Sólyom által most kifogásolt törvényt, így kicsi az esélye annak, hogy a kellően részletes magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatási szabályok gyorsan megszülessenek. Így pedig - magyarázzák szakértők - a piaci szereplőknek a 2013-as indulás előtt kevés idejük maradna a felkészülésre.

A törvény dióhéjban

Az új jogszabály értelmében 2013-tól gazdasági társaságok váltják a mostani nyugdíjpénztárakat. A magánnyugdíj-rendszerről szóló új törvény értelmében a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatának végén, 2013 januárjától a pénztártagok megtakarításait már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok kezelik. A működő pénztárak a törvény értelmében egy szabadon választott gazdasági társaságba olvadhatnak be. A pénztáritagok egyéni számláján a beolvadásig összegyűjtött megtakarítás pedig teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító társaságnál vezetett egyéni számlára.

A biztosítottak a törvény értelmében még a nyugdíjba vonulások előtt felmérhetik, hogy megtakarításuk milyen összegű életjáradékra futja. Az ennek kiszámításához szükséges úgynevezett járadéktényezőt – amivel a számlaegyenleget kell megszorozni – a járadékszolgáltatóknak kell majd nyilvánosságra hozniuk.

A nyugdíjkorhatárt betöltő magánnyugdíj-biztosítottak több járadékszámítási elvet választhatnak. A kockázatkerülő módszer az úgynevezett inflációindexált járadékot választhatják, ez a megtakarítást az infláció követésén alapulva alakítja át járadékká.

A kockázatot vállaló jelenlegi pénztártagoknak lehetőségük van nagyobb kockázatok vállalására is, amit a garantált összegű járadék megállapítása jelent.

A törvény a biztosítottak érdekeit védi azzal, hogy a járadék nominális értéke egyik esetben sem csökkenhet. A járadékszolgáltatás során a férfiak és a nők egyenlő életjáradék kapnak, ugyanakkor az egyösszegű szolgáltatás elérésére a korábbiaknál szűkebb lehetőség van.

A szabályozás arra az esetre is kitér, ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálataival. Ekkor az állami, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását vehetik igénybe a járadékra jogosultak.

A közoktatási törvény módosítása is elbukott

Az államfő a közoktatási törvény módosításáról szóló jogszabályt is elküldte az Alkotmánybíróságnak. Az új rendelkezések ugyanis megszüntetnék azt a gyakorlatot, hogy az intézményfenntartó egyedül dönthessen egy iskola vezetőiről, ezután a nevelőtestületnek vétójoga lenne. Az új szabályok vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyeknél a képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőiről. A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslatot benyújtó országgyűlési képviselők is úgy ítélték meg, hogy egy ilyen korlátozás akkor lenne alkotmányos, ha azt tartalmazná a kétharmados önkormányzati törvény is. Az erre vonatkozó javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el.

A köztársasági elnök álláspontja szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.