Az áfa- és transzferár-ellenőrzésektől félnek leginkább a cégek
További Magyar cikkek
A cégek többsége a transzferár-, illetve az áfaszabályozás területeit jelölte meg legfontosabb idei kihívásaként abban a felmérésben, amelyet több mint félszáz hazai nagyvállalat, illetve Magyarországon is aktív multinacionális társaság közel 100 vezető képviselőjének válaszai alapján állított össze a Deloitte. A cégek 30 százaléka a transzferár-kérdéseket említette a legnagyobb kihívást jelentő területként, és csaknem ugyanennyien sorolták az áfakérdéseket az első helyre.
Az adóellenőrzések szempontjából ugyanezt a két területet tartják a legkockázatosabbnak a válaszadók: az áfaellenőrzéssel összefüggő kockázatokat 51 százalékuk, a transzferár-ellenőrzéseket 24 százalékuk nevezte a legmagasabbnak cégük számára; e két terület tehát együtt az összes válasz háromnegyedét tette ki – ismertette Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. Mindez annak is a jele, hogy a vállalkozások ezen a két területen érzik a legbizonytalanabbnak magukat abban, hogy minden, törvényi szabályozásban rögzített feladatukat sikerül maradéktalanul teljesíteniük idén.
A társaságiadó-szabályozással kapcsolatos kérdésekben a válaszadók több mint egyötöde lát kihívást, 18 százalékuk pedig a személyi jövedelemadózás kérdéseit érzi legkomolyabb idei kihívásának. A vállalatoknak mindössze 2 százaléka jelölte meg ugyanakkor nagy feladatként a helyi iparűzési adót.
A szabályozási környezeten lenne még mit javítani
A hazai szabályozási környezetet a válaszadók többsége (58%) túlzottan szigorúnak, és nem különösebben vállalkozásbarátnak tartja, míg a fennmaradó 42 százalékuk szigorúnak, de kezelhetőnek érzi azt. A válaszadók mintegy harmada (37%) rugalmatlannak ítélte az adóhatóságot és e tekintetben az idei esztendőtől is csak kevés változást remélnek, harmaduk viszont következetesnek, illetve kifejezetten felkészültnek látja a hatóságot.
Az adózási morál javulását a megkérdezettek 45 százaléka szerint az adminisztrációs terhek csökkentése, egyszerűsítése eredményezhetné, míg a válaszadók 38 százaléka szerint az adócsökkentés, 17 százaléka szerint pedig az ellenőrzés hatékonyságának növelése lenne erre a megoldás.
A vállalkozások saját működésük során a legnagyobb tehernek a túl gyakran változó, és emiatt kiszámíthatatlannak tartott adórendszert érzik a felmérés adatai szerint. A válaszadók jelentős többsége, 63 százaléka volt ezen a véleményen, 21 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy leginkább a tőlük elvárt nagy mértékű adminisztráció nehezíti meg a működésüket. Az adóteher mértékét mint működést nehezítő tényezőt ugyanakkor mindössze 4 százalékuk jelölte meg.
Az adótervezést tekintve a megkérdezett cégek igen tudatosak, 58 százalékuk már meg is vizsgálta a lehetőségeit, és ezek a társaságok várhatóan élni is fognak azokkal idén. A válaszadók további 30 százaléka tisztában van ugyan az adótervezési lehetőségekkel, erőforrás hiányában viszont még nem tudta alaposabban felmérni azokat. Mindössze a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy bár foglalkozott a témával, nem lát cégénél adótervezési lehetőséget. Akik viszont látnak, azok adótervezési lehetőséget leginkább a társasági adóban (51 százalék) és a személyi jövedelemadóban (21 százalék) éreznek – említette Kövesdy.
A beruházási adókedvezményt elég bonyolult igénybe venni
A vállalatok felkészültségét mutatja, hogy 57 százalékuk már megvizsgálta az igénybe vehető adókedvezmények, illetve vissza nem térítendő támogatások körét, bár csupán 31 százalékuk tud élni is ezekkel, további tíz százalék pedig még csak most tervezi, hogy feltérképezi a lehetséges kedvezményeket. Érdekes eredmény, hogy a kedvezmények megítélése során a beruházási adókedvezmények igénybe vételét a válaszadók nagy része (61%) „inkább bonyolultnak”, további 24 százalékuk pedig „nagyon bonyolultnak” tartotta.
A vállalatok többsége (61%) vélekedett úgy, hogy a transzferár-dokumentációt érintő kérdésekben várhatóan külső szakértők segítségére is szüksége lesz idén, míg a válaszok alapján az áfakérdések kezelésében a vállalatok mintegy ötöde szorul majd külső támogatásra – mondta Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A transzferárak terén érezhető óvatosság összefügg azzal, hogy az APEH az utóbbi években jóval szigorúbb és részletesebb ellenőrzéseket hajt végre ezen a területen, mint korábban, és a kapcsolt ügyletekre vonatkozó dokumentáció formai, vagy tartalmi hiányosságai esetén komoly – szerződésenként akár 2 millió forintos – bírságot is alkalmazhat a mulasztókkal szemben.
A felmérésből kiderül viszont az is, hogy a vállalatok érintettként, vagyis az ellenőrzések alanyaként még mindig viszonylag kevés saját tapasztalattal bírnak transzferár-területen, mert miközben az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára irányuló kérdésnél a többségük (77%) úgy vélekedett, hogy az áfa tekintetében a legaktívabb az ellenőrzési hatóság, a transzferáraknál mindössze 3 százalékuk szerint aktív az ellenőrzés. Csak a cégek 10-10 százaléka gondolja egyébként úgy, hogy a személyi jövedelemadó-, illetve a társasági adó ellenőrzésekben a legaktívabb a hatóság.