Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Megosztja az adószakmát az AB döntése

2010.01.26. 17:56 Módosítva: 2010-01-26 21:33:07
Kapcsolódók (25)
Túlreagálta az AB az ügyet, és kettős mércét alkalmazott a vagyonadó érdemi részének eltörlésekor - hányják a testület szemére adószakértők, mások szerint a döntés nem meglepő, a parlament pedig korrigálhat.

Nagyon meglepett az Alkotmánybíróság döntése és annak az indoklása, amellyel megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét – kommentálta az AB döntését László Csaba, a KPMG partnere. A Pénzügyminisztérium láthatóan betűről betűre próbálta követni az Alkotmánybíróság útmutatását, amely a luxusadó két évvel ezelőtti eltörlésekor született, de az AB az útmutatása alapján törvényt alkotó kormányzat megoldását ezúttal is rossznak találta – tette hozzá az adótanácsadó.

Csak a lényeget törölték el

Az AB a vagyonadóról szóló törvény néhány, a lakóingatlanok adózásáról szóló pontját törölte el, a jogszabály ezen része azonban így nem hatályos: február 25-ére senkinek nem kell ingatlanhoz kapcsolódó vagyonadó bevallásra készülnie.

Az Alkotmánybíróság indoklása részben arra épül, hogy a lakóingatlan értéke, így adója is időről időre változhat, és ez bizonytalanságot visz a rendszerbe, jogásznyelven az adóalany jogbizonytalanságát növeli. Nem szabad azonban elfeledni, hogy az illetékrendszerünk kezeli azt a helyzetet, amelyet a vagyonadótörvénynél az AB kifogásolt döntésében – hívja fel a figyelmet László Csaba.  Egyetért vele Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke is. Igaz, mindketten hozzáteszik: az illetéktörvényünk kezeli azt a problémát, ha változik a lakóingatlan értéke, mivel úgy szól a jogszabály, hogy az APEH az illeték kiszabási határozatát egy éven túl már nem módosíthatja az illetékalany kárára, míg a vagyonadónál öt évre visszamenőleg kapott volna ilyen jogot az adóhatóság.

László Csaba úgy érzi, aki az AB mostani és két évvel ezelőtti döntése után megpróbálkozik érdemi vagyonadót csinálni Magyarországon, annak nagyon bátor embernek kell lennie. Pedig a vagyonadóztatás szerepének növelése egy jó irány lenne (illetve lett volna) Magyarországon, amúgy is sokkal kisebb a súlya a vagyonadóknak idehaza, mint a környező országokban és az EU más országaiban, és lehetett volna mérsékelni a jövedelmekre rakódó terheket – hangsúlyozza Ruszin Zsolt. A szakértő emlékeztet rá, hogy az AB mostani döntésének indoklásában is felsorol néhány példát, ahol érték alapú adóztatás (Kanada) van, ahol számított érték, illetve négyzetméter alapján (Csehország, Lengyelország) vetik ki az adót, vagy ahol más alapján állapítják meg a vagyonadót. Ruszin szerint az AB kifogásai könnyen orvosolhatók lettek volna, és nem kellett volna kidobni az ablakon a lakóingatlan-adót, a testület túlreagálta a dolgot, "nukleáris támadást intézett" egy egyszerűbb megoldás helyett.

Bizonytalanság volt a törvényben

Egy jelentős jogértelmezési bizonytalanságot szüntett meg az Alkotmánybíróság, mondja ugyanakkor a BDO Adótanácsadó Kft. vezetője, Sóki Zsolt. Ő úgy véli, számítani lehetett arra, hogy a törvény eredeti formájában nem megy át az alkotmányossági szűrön, inkább az volt a kérdéses, hogy milyen módon, mely részét semmisítik meg. A mostani megoldás azt jelenti, hogy a parlament akár kisebb módosítással az eredeti jogszabályt fogadhatja el újra, csak szélesebb körű garanciákat kell biztosítani az adóalanyok védelmére. Ilyen lehet például az, hogy nem a most eltörölt szabály szerinti, a forgalmi értéktől való 10 százalékos mértékű eltérés esetén kezdhet büntetni az APEH az adóalany téves értékbevallása miatt, hanem egy lényegesen nagyobbra nyitott sáv átlépése esetén.

A szakértő szerint ugyanakkor az adó alapjának a forgalmi értékhez kötése - ha az érték meghatározása nem konkrét tranzakcióhoz kötődik - mindig bizonytalansági tényezőt jelent. Ezért felmerülhet az is, hogy egy kisebb összegű, tételes adó kiszabása felé mozdul el a politika, úgy, hogy közben az adóalap, az ingatlan értékének vagy adókötelezettségének megállapítása is egyszerűbben és biztosabb támpontok alapján történik.

A kormány reakciója

 

Az ombudsman örül

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa üdvözli az Alkotmánybíróság határozatát, amely alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a vagyonadó-törvény lakóingatlanok adóztatására vonatkozó részét. Szabó Máté 2009 nyarán fordult az Alkotmánybírósághoz, és azzal érvelt, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének számításához, ami problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában. Ugyanakkor a törvény adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendelte volna szankcionálni, ha a bevallásban az adózó - akár tévedésből is - a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10 százaléknál nagyobb eltéréssel adja meg. "Az adóhatóságnak a törvény gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogot biztosít, az adóalap meghatározásának bizonytalan volta ezért súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét" - tartalmazta az ombudsman alkotmánybírósági beadványa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa emellett kifogásolta, hogy a törvény szövege többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmazott, a mentesség megállapításánál pedig kizárólag az ingatlan értékét vette figyelembe, a tulajdonosok számát nem.

Az Alkotmánybíróság mai döntésével kimondta: Magyarországon - Európa sok más országához hasonlóan - alkotmányosan létezhet vagyonadó - így kezdődik a kormányszóvivői iroda közleménye, és kiemelik, hogy az AB nem talált kifogásolnivalót a vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy értékű személygépkocsikra vonatkozó  passzusokban.

A kormány emlékeztett arra, hogy az AB az ingatlanadózáson belül is mindössze a törvény két technikai részét kifogásolta, mert egyrészt a forgalmi érték megállapításakor 10 százalékánál nagyobb arányú eltéréseknél sem tartotta jogosnak adóbírság kiszabását, másrészt a vagyoni értékű jogok pontosabb definícióját tartotta szükségesnek.

A kormány most áttekinti, hogy ezek a technikai hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabálymódosítással. A kormány azt is vizsgálja, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni. Ugyanakkor leszögezik, a lakosság leggazdagabb 5 százalékát érintő vagyonadó bevezetése helyes és igazságos, mert az arányos közteherviselést, a szolidaritás elvét erősíti.