Vegetál a magyar acélipar

A magyar acélipari vállalatok kapacitáskihasználása átlagosan 30-50 százalék közötti mértékben esett vissza tavaly, a nagy cégek közül a felszámolás alatt álló diósgyőri acélmű egész évben nem is termelt - mondta a Napi Gazdaságnak Zámbó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatóhelyettese. Nem voltak jobb helyzetben a kisebb cégek sem, termelésük legnagyobb részben a magyar ipar teljesítményéhez kapcsolódik.

A magyarországi acélfelhasználás a rendszerváltást követő időszakban mérttel egyezett meg. A helyzetet rontotta, hogy a korábbi években a megrendelők erősen "raktároztak", ám a készletek mára jellemzően kiürültek - így némi bizakodásra lát okot az igazgatóhelyettes. Ugyanakkor a termelés a fogyasztással hasonló mélységekbe került, így a jelenlegi mélypontról való felkapaszkodást csak találgatni lehet - tette hozzá Zámbó.

A pesszimista forgatókönyvek a tavalyi szinten stagnáló keresleti adatokkal számolnak, az optimistább prognózisok szerint azonban akár 8-10 százalékos felhasználásbővülést is hozhat az idei év. Az első hónapok azonban nem támasztják alá az utóbbi prognózist, az egyesület tagjainak többsége változatlan megrendelésállományról számolt be - tette hozzá Zámbó.

A fellendülés reményét jelenleg kizárólag az exportpiacokon beinduló növekedési folyamatok adhatják, amit megalapoz a Nyugat-Európában tapasztalható óvatos optimizmus. Az acél világpiaci ára 2008-ban erőteljes növekedésnek indult - gyakorlatilag megduplázódott -, az év végére azonban még a kiindulópontnál is mélyebbre zuhant. A csökkenés 2009 tavaszáig folytatódott, majd a második negyedév enyhe emelkedését követően tavaly őszre ismét alacsonyabb szintre kerültek.

A most megkötött, márciusi és áprilisi szállítású szerződések alapján 20-25 százalékos áremelkedés tapasztalható, ez azonban a raktárkészletek kimerülése miatti átmeneti állapot és csak néhány főbb termékcsoportra vonatkozik. Ezt a helyzetet azok a vállalatok használhatják ki, amelyek elegendő forrással bírnak a jelenlegi termelési szint finanszírozásához.

Az ágazat bizonytalan helyzete miatt a piacot a bankok túl kockázatosnak tartják, a magyar vállalatok számára elérhetetlenek a hitelek, saját forrásokkal pedig jellemzően nem rendelkeznek a cégek. A finanszírozási problémák miatt egy, a mostanihoz hasonló átmeneti javulást sem tudnak meglovagolni a szektorbeli szereplők, Zámbó olyan üzemről is tud, amely alapanyagok hiányában áprilisi megrendeléseket sem mer elvállalni. Az acélipari cégek támogatásának uniós tilalma pedig a pályázati forrásokat teszi elérhetetlenné.

A bizonytalan helyzetben jó hír ugyanakkor, hogy márciusban tovább foglalkoztatják a Diósgyőri Foglalkoztatási Társaság (Difo) Nonprofit Kft. keretén belül a diósgyőri acélművek 157 egykori dolgozóját, amelynek fedezetét a befektető biztosítja. A dolgozók november óta az üzem állagmegóvását végezték.

A felszámoló Ratis Kft. közleménye szerint a vitatott és eddig tisztázatlan kérdések lezárása után előkészíthetik és aláírhatják a szerződést, így március végéig új tulajdonosa lehet a diósgyőri kohászatnak. Erről azonban részleteket lapunk kérdésére egyelőre nem kívánt elárulni Perpék Ildikó felszámolóbiztos. Sajtóinformációk szerint egy török-szír, esetleg szlovák-török befektetői csoport vásárolhatja meg a DAM 2004 Kft.-t.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!