Alajos, Leila
20 °C
36 °C

A Fidesz programja is közel áll a bukáshoz

2010.03.19. 16:24 Módosítva: 2010.03.19. 16:24
Hasonlóan a többi pártprogramhoz, a Fidesz programját is igen gyengének értékelte a Mit ígérnek? civil kezdeményezés. A választási program az 1-5 fokozatú skálán 2,2-es osztályzatot ért el. A program az értékelési szempontok (célzottság, megalapozottság, számonkérhetőség) alapján a legrosszabbul teljesített a megalapozottság tekintetében a vizsgált négy választási dokumentum (Jobbik, MDF, MSZP, Fidesz) közül. A program, hasonlatosan például az MSZP-éhez, az általánosságok szintjén mozog, amiben jobban teljesít, az a jövőkép felmutatása, és ilyen értelemben az általános célzottság - írják értékelésükben a Mit ígérnek? tagjai. Többek között azt a szomorú következtetést vonják le: a választóknak áprilisban úgy kell döntést hozni a következő négy évről, hogy a pártok semmiféle igazi fogódzót nem adtak arra nézve, hogy mi történne, ha kormányra kerülnének.

A Fidesz programjában néhány területen viszonylag világos jövőkép bontakozik ki, de ez csak általánosan, elvi szinten fogalmazódik meg, így a párt konkrétabb elképzeléseiről nagyon keveset tudhatunk meg. (A jövőkép valamivel tisztább a gazdaságfejlesztés egyes területei, rendvédelem, egészségügy, szociális fejezet tekintetében). A párt világos értékrendre épít (munka, otthon, család, egészség, rend), de az elképzelt jövő nehezen megfogható konkrét részletek és időtáv hiányában.

A célok többsége elnagyolt. Szinte csak a gazdaságfejlesztés és az egészségügy területén találunk néhány számszerűsített és számonkérhető ígéretet, de már ott is csak szórványosan. A program egyetlen helyen utal a stabil és kiszámítható költségvetési politikára, így erre a szándékra inkább implicit módon lehet következtetni a kormányzati politika kiszámíthatóságának általában véve tervezett javításából. Arra azonban a Fidesz programja sem tesz kísérletet, hogy terveinek költségvetési hatásait feltárja, ennek megítélése a vállalások homályossága miatt a választó számára is lehetetlen.

Forrás: mitigernek.hu

Miközben a program visszafogott az ígérgetésekben többféle kiadást ígér sok területen, míg bevételnövelésről, más kiadások lefaragásáról nem esik szó. Így bár az értékelők nem látnak jelentős költségvetési kockázatokat, ám a program igen pro-aktív vállalkozásfejlesztési, iparpolitikai, mezőgazdasági és egészségügyi fókuszai, valamint az a tény, hogy számos területet nem is tárgyal (például, környezetvédelem, tömegközlekedés) kételyeket vethet fel az olvasóban.

A program igen fukar az oktatás terén tett lépésekben, és a pártfinanszírozás területén sem ígér változtatást. Egyedül a gazdaságpolitikai és egészségügyi területen sorol fel olyan célokat és intézkedéseket, melyek megvalósulása érdemben nyomon követhető és megítélhető. Összességében, a program nem tartalmaz jelentős ellentmondásokat, ugyanakkor nem tér ki a tervezett lépésektől várt gazdasági és társadalmi hatásokra.

Csakúgy, mint a többi párt esetében, a Fidesznél is jellemző, hogy a célok és intézkedések általánossága miatt négy év múlva igen nehéz lesz megítélni a program egészének tényleges teljesülését. Egyetlen kivétel, a foglalkoztatást célzó gazdaságfejlesztés és az egészségügyi terület, ahol olyan célokat és intézkedéseket sorol fel a program, melyek megvalósulása érdemben nyomon követhető és megítélhető, de ezek a vállalások ott sem elég komplexek ahhoz, hogy a szakpolitika sikerességét rajtuk keresztül meg lehetne ítélni.

Így nehéz választani

A pártok sokféleképpen tudnak semmit sem ígérni - ez a végső következtetés azok után, hogy a mégy vizsgált párt mindegyike bemutatta a programját. Az MDF programja igen vázlatos, sok kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, Jobbik tervei költségvetési szempontból összességében megvalósíthatatlanok, a Fidesz egy viszonylag világos jövőkép és értékrend felrajzolása után semmit nem mond a megvalósítás eszközeiről, az MSZP pedig téves kiindulási ponton állva nem ad választ a gazdasági és társadalmi problémák egyikére sem.

Csupán egyetlen dokumentum ütötte meg a közepes osztályzatot, a másik három még ezt a szintet sem érte el. A pártok egyöntetűen a programjaik célzottsága terén teljesítettek relatíve a legjobban - azaz, minden programban kiolvasható egy világos, habár többnyire konkrét részleteket mellőző jövőkép és ezt megalapozó értékrend. Mindegyik párt esetében közös, hogy egy munkára, biztonságra és kiszámítható életkörnyezetre épülő ország képe bontakozik ki, ugyanakkor a pártok víziói eltérő értékrendre építenek.

Ennek kapcsán a Mit ígérnek? civil kezdeményezés hangsúlyozza, hogy az értékrend minősítésére nem vállalkozik, csupán arra, hogy - elfogadva az adott párt értékvállalásait - bemutassa, hogy a programok mennyire adnak fogódzót a választóknak. Így természetesen az állampolgárok szabadon dönthetnek, hogy egy párt iránti bizalmuk mennyiben változik attól, hogy adott esetben gyenge, végrehajthatatlan, vagy teljesen homályos programmal próbálja megnyerni szavazatát.

A vizsgált fontos területek többségéről mindegyik párt szól a programjában valamilyen részletezettséggel. Leggyakrabban a vállalkozásbarát-, teljesítmény-ösztönző adórendszerre, a közoktatás minőségére, a képzetlenek foglalkoztatására, valamint a költségvetési politika stabilitására és kiszámíthatóságára térnek ki a pártok. Ám igen változó, hogy mennyire konkrét elképzelésekkel (célok, intézkedések, remélt és igazolt hatások). Néhány kiugró esetre is érdemes felhívni a figyelmet - így például arra, hogy meglepően szűkszavú és konkrét célokat, intézkedéseket mellőző a FIDESZ az oktatás, az MDF a roma integráció, valamint az MSZP a költségvetési politika stabilitása és kiszámíthatósága területén.

Az alindexek és a végső indexek a pártok programjaiban
Forrás: mitigernek.hu

Az MDF kivételével a pártok egyöntetűen a megalapozottság tekintetében hozták a legalacsonyabb (elégséges) részosztályzatokat. A pártok meg sem kísérelték felmérni programjaik költségvetési finanszírozási igényeit, az ezzel járó kockázatokat. Igaz, erre még külső szemlélő is csak korlátozottan képes. Az ígéretek ugyanis homályosak, pontatlanok, mind a feladatvállalás mértékét, mind indokoltságát illetően kiegészítésre várnak. Ennek érdekes példája a Jobbik programja, aminek költségvetési forrásigénye szabad szemmel láthatóan is irreális, ám az ígéretek ütemezésének hiánya és pontatlansága miatt a pontos beárazás komoly korlátokba ütközik.

Így aztán négy év múlva egyetlen pártot sem lehetne a programjuk alapján számon kérni, mert megállapíthatatlan, hogy teljesültek-e az ígéreteik. Amennyiben konkrét intézkedéseket találunk, hiányoznak azok végrehajtásának részletei (források, időzítés, várt és remélt hatás). Amennyiben meg mellőzik a pártok a konkrét lépések taglalását, ott a jóhiszemű olvasó is csak saját hite és vélelme alapján tudja megítélni a program kivitelezhetőségét. A választási programok így nem támogatják a pártok számonkérhetőségét. Csak szubjektíven értékelhető, hogy vajon a mostani ígéretek jobbak-e a megelőző választások előtti irreális ígéreteknél.

Összességében, még nem ért véget a kampány. Mindenesetre, ha a pártok nem szolgálnak további részletekkel elképzeléseik felől és nem adnak megnyilatkozásaikban érdemi válaszokat a költségvetési hatásokat, tervezett lépéseik időzítésére és végrehajtására irányuló elképzeléseiket firtató kérdésekre, akkor a választóknak áprilisban úgy kell döntést hozni a következő négy évről, hogy a pártok semmiféle igazi fogódzót nem adtak arra nézve, hogy mi történne, ha kormányra kerülnének.

A Mitígérnek.hu csapata a következő hetekben megpróbálja beárazni a (többnyire) részleteket mellőző ígéreteket. Ezt önkényesen és adott esetben olyan feltételezések mellett kénytelen megtenni, melyek reményeik szerint egybeesnek majd a pártok nem-kimondott gondolataival és terveivel. Természetesen becsléseik és számításaik pontosabbak és megalapozottabbak lesznek minden egyes pártnyilatkozattal, mely további részleteket tár a széles nyilvánosság elé az érintett kérdésben - legyen az a képzetlenek foglalkoztatásának ösztönzése, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, a vállalkozásokat terhelő adminisztratív terhek egyszerűsítése, vagy a pedagógus szakma társadalmi megbecsülésének javítása - áll a kezdeményezés közleményében.