Két magyar cég a Daimler-féle vesztegetési botrányban

Tegnap pattant ki a Daimler-féle vesztegetési botrány az amerikai igazságügyi minisztérium jelentése alapján. A dokumentumban az is szerepel, hogy a Mercedes-Benz autóbuszokat forgalmazó EvoBus Hungária Kft. 2005. május 23-án vagy környékén megegyezett arról, hogy 32 buszt ad el az állami tulajdonú Volánbusz vállalatnak. Az EvoBus Hungária 17 buszt vásárolt az EvoBus Austria vállalattól 1 678 170 euróért és azokat továbbadta a Volánbusznak körülbelül 1 745 000 euró értékben.

A tranzakcióval kapcsolatban az EvoBus Austria vállalat jóváhagyta 333 370 euró "jutalék" kifizetését az amerikai USCON cégnek azzal a megállapodással, hogy az összeg egészét vagy egy részét magyar kormánytisztviselőknek továbbítják - tartalmazza a washingtoni szövetségi kerületi bíróságon iktatott kereset.

Az amerikai igazságügy-minisztérium információi szerint 2006 októberében - mialatt az amerikai tőzsdefelügyelet és az igazságügyi szervek vizsgálták a Daimler ügyleteit - az EvoBus Austria akkori vezérigazgatója megpróbálta eltitkolni az USCON-kifizetés valódi természetét. A cég vezetője hamis tanácsadói szerződést kreált, amelyet 2005 áprilisára dátumozott vissza, egy azt megelőző időpontra, hogy az EvoBus Austria leszállította a buszokat az EvoBus Hungáriának.

Lapunk megkereste a két szóban forgó céget. Az EvoBus Hungáriánál azt válaszolták, hogy megvárják az április 1-jei amerikai meghallgatást és csak azt követően reagálnak. A Volánbusz ma délutánra ígért közleményt kiadni.

22 országra kiterjedő vesztegetési botrány

Az amerikai igazságügy-minisztérium keresete szerint a Daimler legalább 22 országban fizetett le kormánytisztviselőket, hogy az autógyár termékeit vásárolják meg. A német autógyár egy évtizeden keresztül több tízmillió dollár kenőpénzt juttatott külföldi tisztviselőknek. Az 1998 és 2008 közötti megvesztegetésekkel a Daimler állítólag több százmillió dollár értékű szerződéshez jutott.

Amerikai lapjelentés szerint a New York-i tőzsdefelügyelet, a SEC azután kezdett vizsgálódni, hogy David Bazzetta, a DaimlerChrysler egyik könyvvizsgálója "kitálalt". Elmondta: a cég egy könyvvizsgáló bizottsági vezetőségi ülésén 2001 júliusában Stuttgartban szerzett tudomást arról, hogy a vállalat egységei titkos bankszámlákat tartanak fenn külföldi kormánytisztviselők megvesztegetésére.

A Daimler 2007-ben adta el az 1990-es évek végén szerzett amerikai Chryslert a Cerberus Capital Management befektetői csoportnak.

Inkább fizetnek peren kívül

A Daimler egyelőre nem kommentálta az amerikai igazságügyi minisztérium Washingtonban nyilvánosságra hozott keresetét, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A reggeli berlini híradások ugyanakkor megerősítették azt az értesülést, amely szerint a megvesztegetett országok listáján Magyarország is szerepel. A Deutschlandfunk és több más rádió-, illetve televíziós állomás ugyanakkor arról számolt be, hogy a megvesztegetés által érintett, legkevesebb 22 ország közül Oroszország, Kína, Egyiptom, továbbá Görögország és Törökország szerepel a szóban forgó korrupciós lista élén.

Egyben megerősítették azt is, hogy a peren kívüli megegyezés érdekében a stuttgarti székhelyű konszern kész 185 millió dollár büntetést fizetni az amerikai hatóságoknak. A 185 millió dolláros büntetést állítólag fele-fele arányban az amerikai tőzsdei felügyelet, illetve az igazságügyi minisztérium kapja. Hivatalosan azonban mindezt sem az amerikai minisztérium, sem a Daimler nem erősítette meg.

A Handelsblatt című üzleti és egyben politikai napilap szerdán ugyancsak beszámolt a korrupciós ügyletről, kiemelve, hogy a Daimler megegyezésre törekszik. Az újság információja szerint az amerikai igazságügyi hatóságok, illetve  a német konszern képviselői az április 1-re kitűzött bírósági tárgyaláson egyeztetnek minderről, a Handelsblatt azonban - a többi hírközlő szervvel együtt - a megegyezést és ennek kapcsán a büntetés kifizetését készpénznek vette.

A megvesztegetésekre a hírek szerint a német konszern egyik korábbi alkalmazottja még 2004-ben hívta fel az amerikai felügyeleti hatóságok figyelmét, és - mint a Deutschlandfunk rádió fogalmazott - "mindent kipakolt". A Washingtonban nyilvánosságra hozott keresetből ugyanakkor azt tűnt ki: az amerikai igazságügyi minisztérium szilárd meggyőződése, hogy a Daimler 2004 után is folytatta törvénybe ütköző tevékenységét. A gyanú szerint az egyes országokban megvesztegetett személyek között kormányzati, illetve más közigazgatási tisztviselők vannak, akik meghatározó módon befolyásolhatták a Daimler üzletkötéseit.

A Siemes-ügy megismétlődik?

Berlini értesülések szerint a stuttgarti autógyár jogi képviselői a megegyezést keresve egy másik német konszern, a Siemens példájából indultak ki. Európa és a világ egyik legtekintélyesebb elektronikai konszernje évekkel ezelőtt az amerikai felügyeleti hatóságoknál hasonló korrupciós gyanúba keveredett. Az ugyancsak az amerikai tőzsdén jegyzett, müncheni székhelyű konszern ezek után viszonylag gyorsan belátta, hogy jobb a megegyezés, és az amerikai hatóságoknak önkéntesen mintegy 400 millió dollárt fizetett.