Ábrahám
17 °C
29 °C

Leadták a munkát Sólyom bölcsei

2010.01.29. 15:58 Módosítva: 2010-01-29 16:05:39
Sólyom László a Sándor-palota tükörtermében mutatta be a Bölcsek Tanácsának társágában a Szárny és Teher című tanulmánykötetet péntek délelőtt. A független szakértők a köztársasági elnök kérésére az oktatás fejlesztésével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban dolgoztak ki javaslatokat.

A köztársasági elnök pénteken bemutatta az általa felkért Bölcsek Tanácsa nevű testület kötetét. A Sólyom megbízásából dolgozó szakemberek az oktatás és a korrupció területén szükséges intézkedéseket gyűjtötték össze. Sólyom állítása szerint a két területet azért választotta, mert míg az oktatás szárnyakat adhat, a korrupció súlyos teher.

Fotók: Barakonyi Szabolcs
Fotók: Barakonyi Szabolcs

A bölcsek közül elsőként Eva Joly beszélt. A korrupció ellenes küzdelemben régóta aktív norvég-francia európai parlamenti képviselő elmondta, a probléma mindenhol komoly, még Norvégiában is.

A korrupció, egy átlagos európai országban 15-20 százalékos adóbevétel kiesést okoz , fejlődő országokban pedig ez az arány 30 százalék körüli. Számításai szerint utóbbi országok tízszer annyi bevételtől esnek el a korrupció miatt, mint amennyit segélyként kapnak.

A maffia szerepéről beszélve megemlítette, a legtöbb országnak megvan a saját bűnszervezete, de vannak maffiák amelyeknek saját országa van. Példaként hozta Bulgáriát, és óva intette Magyarországot, hogy hasonló útra tévedjen. A konkrét javaslatok közül kiemelte, hogy egy külön ügyészi szervezet létrehozására, illetve a tanúvédelmi program fejlesztésére lenne szükség.

02

Joliyt követően Lámfalussy Sándor közgazdász, az Európai Monetáris Intézet volt elnöke szólalt fel. Az oktatáspolitika átalakításáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint a nyugati államoknak, csak a helyzet súlyosabb.

Három problémás területet határozott meg. Elsőként kiemelte a magyarországi értékzavart, amelynek gyökerei véleménye szerint a Kádár-rendszerből erednek. Az oktatáspolitika területét is érinti az egész társadalmat jellemző polarizálódás. A szakadék óriási a lemaradó és a jól teljesítő, elitképzést nyújtó oktatási intézmények között. Végül megemlítette, hogy a politikai intézmények kudarca sem hagyja érintetlenül ezt a területet.

03

Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb gondban a pedagógusképzés van. Mint azt az Indexnek adott interjújában is elmondta, ezen a területen lassan tarthatatlan a helyzet.

A magyar oktatás alapvető problémái között említette még annak kudarcközpontiságát. A felsőoktatásról szólva pedig azt, hogy az elmúlt évek egymást követő gyors változásai kaotikus állapotokat hoztak létre.

A Hír tv kérdésére válaszolva megerősítette, hogy bár néhány területen egyértelmű előnnyel jár, máshol - például a tanárképzés terén - kifejezetten hátrányos volt a bolognai rendszer bevezetése.

04

Utolsóként Fodor István mérnök, az Ericson Magyarország volt vezérigazgatója beszélt a most befejezett munkáról. Kiemelte, hogy amikor a javaslatokat dolgozták ki, mindenképp el akarták kerülni, hogy aktuálpolitikai események befolyásolják a munkát. Reális célként azt jelölték ki, hogy tíz év múlva Magyarország korrupció terén Szlovéniával legyen egy szinten.

Véleménye szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon gyorsan megtérül. Kérdésre reagálva elmondta, bár pár évvel ezelőtt talán elég lett volna a meglevő törvények betartására koncentrálni, a helyzet mára olyan súlyossá vált, hogy mélyebb intézkedésekre van szükség. A Bölcsek Tanácsa most több száz konkrét intézkedést tartalmazó javaslatcsomaggal állt elő.

balról jobbra: Fodor István, Eva Joly, Sólyom László, Lámfalusi Sándor és Csermely Péter
balról jobbra: Fodor István, Eva Joly, Sólyom László, Lámfalusi Sándor és Csermely Péter

Végül az államfő ismételten felhívta a figyelmet a normakövetés fontosságára. „Normák nélkül nincs semmi” mondta. Legvégül pedig megjegyezte: Van kiút.