További Magyar cikkek
Használatba vételi engedély nélkül egy autópályát fel lehet avatni, szalagot lehet vágni, de a forgalomnak az adott szakaszra ráhajtani tilos.
Kedden kora délután még kérdéses volt, hogy vajon csak ökörsütés jellegű esemény lesz-e a szerda délutánra meghirdetett miniszterelnöki sztrádaátadásból, avagy azon az ünnepély után tényleg elindulhat-e a forgalom. A Nemzeti Közlekedési Hatóság ugyanis egyelőre nem adott használatbavételi engedélyt a Dunaújváros-Szekszárd szakaszra.
Az NKH az Index kérdésére csak annyit közölt: ellenőreik még hétfőn is kint voltak az érintett szakaszon, jelentésükre és annak eredményére még várni kell.
Az, hogy az átadás problémás lehet, az Indexnek több forrás is megerősítette. Szombaton a Népszabadság arról írt, az egyik völgyzáró gát hídjának megsüllyedése miatt kerülhet veszélybe a használatba vételi engedély, az Index azonban úgy tudja, több kifogás is felmerült, melyek közül az egyik legsúlyosabb a pályaszakasz korlátainak alkalmasságával kapcsolatos.
Ami biztos: a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszon alkalmazott korlátokkal kapcsolatban egész sor hatósági irat keletkezett az elmúlt hónapokban. Ennek az oka az, hogy a kivitelező által választott Tubosider korlátokkal kapcsolatban a beruházásában az állam műszaki képviselője, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. és a Nemzeti Közlekedési Hatóság is több kifogást emelt. A lényeg: a korlátok nem felelnek meg az eredetileg kiírt koncessziós autópályatenderben foglalt paramétereknek és a magyar szabványoknak.
A korlátok beépítése ellen már nyáron kifogást emelt az építkezést ellenőrző független mérnök, majd sorra az állami hatóságok. A NKH múlt heti megkeresésünkre azt válaszolta: "az M6 autópálya Dunaújváros – Szekszárd közötti szakaszán a kivitelező tavaly év végén saját kockázatára, hídtartozék-kiviteli terv jóváhagyás nélkül Tubosider korlátok beépítését kezdte meg a műtárgyakon. Ez a korlátrendszer nem minden pontban elégíti ki a hatályos magyar útügyi műszaki előírásokat. A jelenleg érvényes szabályozás szerint ezen előírások alkalmazása alól a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium felmentést adhat."
A korlátok beépítéséről a kivitelező tavaly év végén annak ellenére döntött, hogy az erre vonatkozó kérelmét az NKH kétszer is elutasította. Az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. eközben a közlekedési tárcánál is próbálkozott, ám az érvényes szabályok alkalmazása alóli engedélyt a tárca illetékes osztálya előbb november végén, majd december végén is elutasította.
Március elején azonban Csepi Lajos szakállamtitkár információink szerint aláírta az engedélyt. A közlekedési tárcától kapott írásos tájékoztatás szerint ezeknek a Tubosider típusú korlátoknak "néhány paramétere nem felelt meg egyes, az Útügyi Műszaki Előírások (UME) közé tartozó, 1980-81-ben keletkezett szabványnak". A minisztérium azonban megjegyezte, hogy egyfelől egy 2005-ös miniszteri rendelkezés egyes UME-k kötelező alkalmazását a gyorsforgalmi úthálózaton takarékossági okokból megszüntette – ez a Kóka János nevével fémjelzett olcsósítási program részeként történt –, másfelől "a KHEM nemrégiben új szabályozást helyezett hatályba, amely követelményeinek a Tubosider korlátok maradéktalanul, minden paraméterükben megfelelnek". Ennek a válasznak némileg ellentmond azoban a következő mondat, miszerint "egyes, a legutóbbi változásokban nem érintett előírások alól a tárca felmentés adott". A felmentés kapcsán a minisztérium megjegyezte: "a koncessziós társaság a mentességi kérvényt megfelelő módon alátámasztó dokumentumokat teljes körűen csak a közlekedési hatóság eljárását követően bocsátotta rendelkezésre, a KHEM már ezek birtokában adta ki a felmentést".
Ez a márciusi döntés azonban még nem feltétlen jelenti az ügy lezárását. Egyrészt az államot képviselő NIF november végén felsorolt kifogásaiból kiderül, hogy a korláttal kapcsolatban csak az egyik probléma az, hogy nem felel meg bizonyos magyar szabványoknak, illetve egy ütközési kísérlete el sem készült (tudomásunk szerint a mai napig sem). A korlát lemezvastagsága és annak élettartama miatt egyébként a NIF is aggódott. Már novemberi kifogásai között megfogalmazták azt is, hogy a korlátok beépítési módjának egyszerre kell megfelelnie a korlát saját töréstesztjeinek illetve a magyar útügyi szabványoknak, márpedig az akkori beépítési terv szerint ez a feltétel sem teljesült.
A kérdés így most az, hogy az egyébként a korlát alkalmazását kétszer is elutasító NKH munkatársai a hétfői bejáráson vajon a beépítéssel kapcsolatban mindent rendben találtak-e (tudomásunk szerint a korlát beépítésének a módjával voltak problémák). Az előzetes vélemények alapján információink szerint valószínűsíthető, hogy nem, ugyanis ahhoz több ponton komolyabb átépítésre lett volna szükség. Mint egy forrásunk magyarázta, a korlátépítésnél ugyanis megfelelő hely kell a korlátot tartó elemeknek, valamint mögöttük is az előírásoknak megfelelő helyet kell hagyni az útpályából. Így a tervezettől eltérő korlátok alkalmazása miatt - mint erre egyébként az egyik, az M6-son dolgozó mérnöki iroda is felhívta korábban a kivitelező figyelmét - például a vízelvezetők átépítésével kellene járnia.
A minisztérium szerint egyébként csak a közlekedésbiztonságot közvetlenül nem befolyásoló követelmény (például a korlát magassága) alól adtak felmentést, illetve "részben olyan követelmények alól, amelyek elengedése más magyarországi autópálya szakaszokkal (például az M6 már elkészült szakaszaival) azonos szintű közlekedésbiztonsági helyzetet eredményez".
Az NKH válaszára arról, hogy milyen megállapításokat tettek szakértőik a hétfői műszaki bejáráson, és milyen kifogásokat találtak, kedd délutánig hiába vártunk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
